Captain America (1990)

captainamerica_thumbA társadalmi és a politikai perverzió a képregényiparra is hatással van, volt és lesz. Ezért születhetett meg a második világégés idusán Joe Simon és Jack Kirby – Stan Lee alkotótársa és barátja – tollából Captain America nem titkoltan németellenes karaktere. A képregény 1941 márciusában indult útjára, amolyan politikai propagandagépezetként a náci kampány elleni küzdelem segítésére és a nemzeti érzelmek táplálására. Aztán a háborúnak vége lett és az emberek számára unalmassá vált a náci Németország elleni küzdelem. A képregényvilág számos „kreatív és kiváló” karaktere esett áldozatául ennek a változásnak. De hogy Captain America ezt hogyan élte túl, arra csak a jóisten tudja a választ. Sosem voltam nagy rajongója a sorozatnak, valahogy mindig úgy éreztem, hogy ahhoz túl kevés a karakter. A többi olvasó és a történelem azonban keményen rámcáfolt, hiszen kevés szuperhős van, aki a 90es évek elejéig HÁROM filmfeldolgozást is megélt! (konkrétan Hulk, Spiderman, Batman és Superman) Az első 1979-ben jelent meg Captain America címmel, amit a hatalmas sikerre való tekintettel még ez évben követett a Captain America II – Death too Soon. Mindkettő tv-s szereplésre kárhoztatott mestermunka volt. Na és ezek után elérkeztünk cikkem tárgyához – vagy trágyához 🙂 – az 1991-es Captain America című heroikus eposzhoz. A filmet nem kisebb ember jegyzi, mint maga a kultuszrendező Albert Pyun. Ha esetleg van olyan tájékozatlan ember, aki nem ismerné e nevet, elárulom, hogy Albert papa volt az, aki a 80as évek közepétől egészen a 90es évek végéig – Uwe ‘Fuckin’ Boll megjelenéséig – a b trash szarkupac trónján díszelgett és bugyborékolt a fosában. Ez a kedves úriember olyan kiváló filmekkel bombázott minket mint a Cyborg – Jan Claude Van Damme és a késorrú cipője – , a Nemesis tetralógia, Kickboxer 4 és az Omega Doom. Ezek után azt hiszem mindenki belátja, hogy a siker garantált volt, és még egy akkora sztárt is sikerült megnyerni ehhez a szarhoz mint Ronny Cox (A Beverly Hills-i zsaru és az Emlékmás szupersztárja).

captainamerica1

A film a második világ háború előtt kezdődik Olaszországban, ahol is egy kisfiút elrabol egy német osztag. Céljuk egy szuper harcos létrehozása. A kísérlet sikerül, ám amikor az egyik tudós hölgy meglátja a szerencsétlen gyereket szenvedni, egyszerűen elrohan és dezertál Amerikába. Ott persze nem hagyják annyiban a srácok, és ha már itt van a csajszi, folytatják a kutatásait. Hét évet ugrunk az időben, 1943-at írunk. Az amerikai hadsereg sem rest: elkezdik a kutatásokat és ki is választják a megfelelő jelöltet. De azért mielőtt beültetik a kiválasztott katonát – Steve Rogers-t – azért szépen elmondják, hogy ez nem Olaszország, itt van választási lehetősége. A kísérlet, aminek a Captain America fedőnevet adják sikerül, de egy beszivárgott német szimpatizáns ürge Heil Hitler-el egybekötött karlendítés keretében kinyírja a tudós nőcit, aki elpatkol. Mivel nincs vesztegetnivaló idő, azonnal el is küldik Captain America-t az ellenséges területre, hogy lekapcsolja a németeket. Itt találkozik hősünk először rettegett gonosz ellenségével, Red Skull-al. Utóbbi úriember célja nemes és egyszerű…egy rakétát akar kilőni Wasington DC-re, hogy lerombolja a Fehér Házat. Captain America miután megpróbál beleköpni a levesükbe, csúnyán elbukik. Rákötözik a rakétára, hogy a kellemest a hasznossal egybekötve egyszerre csinálják ki a Fehér Házat és Captain America-t. Ki is lövik a rakétát, de Steve nem egy hülyegyerek és sikerül jól szétrúgnia a rakéta vízszintes vezérsíkját, aminek következtében az célt téveszt, és valahol Alaszkában zuhan le. Szegény Steve kissé rábaszott, mert hát arrafelé elég hideg van és cirka 50 évre belefagy egy helyes alakszaki jégtömbbe.
Már lazán a 90es éveket írjuk, amikor egy kutatócsoport rátalál a tetemre, amit miután kiolvasztanak, Steve felpattan és elviharzik. Kissé nehezen, de próbál beilleszkedni az új környezetbe, ami vele ellentétben a rettegett ellenségének, Red Skull-nak lazán megy. Hiába no, ha jégbe van fagyva az ember, bizony korlátozottak a lehetőségei. Közben kiszivárog az információ, hogy Captain America visszatért, így hát Red Skull ráküldi a lányát, hogy intézze el. A hűséges leányzó első célpontja Steve régi barátnője, akinek azóta családja van. Közben Red Skull gonosz tervet eszel ki: elrabolja az amerikai elnököt, aki éppen Rómában maszturbál, és egy agyimplantátum segítségével irányítása alá veszi, így Skull lehet az Egyesült Államok következő elnöke. Captain America ezt nem hagyhatja annyiban, de mivel nem tud olaszul és nincs más lehetősége, elviszi magával az ex-csaja lányát Olaszországba, hogy együtt rúgják szét Red Skull picsáját.

captainamerica2

A képregényfilmek a legmókásabb dolgok a világon. Fantasztikus tehetséggel sikerült a viszonylag igényesebb alkotásokat kiválogatni, majd ezeket kurva igénytelenül megoldani (JLA, Fantastic Four, és esetünkben a Captain America akármelyik része). Minden igénytelenségének ellenére Pyun papának mégis sikerült (ismételten) olyan valamit letenni az asztalra, ami dicsőséges nevét tovább fényezi. A szar tovább él és nem csak a képregénybuzi társadalom szívében, hanem mindenkiében, aki megnézi ezt a kiváló darabot. Nézzétek meg és beszartok olyat láttok!!!

értékelés: 8/10

Berzerker

2 Comments on "Captain America (1990)"

  1. ezek a filmek még mindig jobbak mint az ujabb filmek

  2. kssz… volt egy sajátos bájuk, és az is igaz, hogy manapság elég sok hulladék képregényfeldolgozás kerül ki, de pl én nem mondanám, hogy az 1994-es Fantasztikus Négyesnek csúfolt izé jobb lenne a múlt évtizedben készült kettőnél.

    Amúgy ha már Fantasztikus Négyesről van szó, tudtátok, hogy a srác, aki a Fáklyát alakította a két FF-ben lesz az új Amerika Kapitány is a közelgő filmben?

Leave a comment

Your email address will not be published.


*


Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..