Pieces ((Mil gritos tiene la noche)) (1982)

pieces_thumbAz európai horror a 70-es 80-as években élte virágkorát. Hihetetlen, hogy mennyi filmklasszikust és mennyi mocskot kitermeltek akkoriban kontinensünkön (vagy Amerikában, ha volt pénzük ottani forgatásra). Olyan filmek készültek, amelyek ma már elképzelhetetlenek lennének, ilyen pl. a Cannibal Holocaust, az Emanuel in America, az Antropophagus vagy Fulci néhány filmje. Persze, hogy ezek a filmek mennyiben tekinthetőek művészi alkotásnak, azon nyilván el lehetne vitatkozni, de hatásuk megkérdőjelezhetetlen. Ez is a kommunizmus egyik nagy szemétsége volt, hogy mi csak az utóbbi 10-15 évben szereztünk tudomást kontinensünk páratlan filmművészeti értékeiről. Igaz, a cikk tárgya nem tartozik a legbetegebb és legmocskosabb euro-horrorok közé, de azért szégyenkeznie sem kell. A forgatókönyvet maga Joe D’amato írta, és ez gondolom sokmindent elárul. Azzal a döbbenetes mennyiségű mocsokkal, ami a kezei közül kikerült, örökre beírta magát a filmtörténetbe, úgyhogy csakis hálásak lehetünk neki ezért. A rendező Juan Piquer Simón, aki számomra eddig ismeretlen volt, de az IMDB szerint a 15 film amit eddig rendezett hasonlóan művészi alkotás, úgyhogy érdemes lehet utánanézni. Nézzük akkor ezt a kis gyöngyszemet.

pieces1

1942-ben, egy kisvárosban, egy 12-év körüli fiú baltával felhenteli az anyját, mert az nem hagyja meztelencsajos puzzle-val játszani. Mivel a mami amúgy is egy kibaszott hülye kurva, azt hiszem, ez teljesen érthető. A kiérkező rendőrök számára a fiú persze ártatlannak tűnik, így gyaníthatóan nem is lesz semmi bántódása. Ugrunk 40-évet és máris egy igazi amerikai egyetemen találjuk magukat (az a mérhetetlen sok suttyó, aki ott van, ezt nem is teszi kétségessé). Ahogy az lenni szokott, rögtön el is kezdődik egy bizarr gyilkosságsorozat. A tettes valószínűleg túl sokszor látta a Texasi Láncfűrészes Mészárlást, mert szétvagdalja a csajokat láncfűrésszel, ráadásul elviszi valamelyik testrészüket is. Főhősünk, Kendall, tipikus egyetemi szépfiú, a tananyag helyett csak az érdekli, hány csajt tud megkettyinteni, ami mondjuk nem is elítélendő. Szokás szerint egy szőke picsa randira hívja az uszodába, de mire odaér, a csaj már meglehetősen szét van esve. Viszont a helyszínen ott találja a helyi kertészt, Willardot, aki egy elbaszottul nagydarab állat, és ezidőtájt épp a suli körül vágja sövényt láncfűrésszel(!). Érthetetlen módon, rögtön megjelenik vagy 3-4 rendőr és egy jó kis Bud Spenceres bunyó után el is fogják szegény kertészt, mellesleg a fickóra már a kinézetéért is 20-évet kéne rásózni. Viszont a gyilkosságok folytatódnak, ezért a helyi rendőrség értelmes erői egy csinos szőke rendőrnőt beépítenek az egyetemre teniszoktatónak, illetve Kendallt megbízzák, hogy vigyázzon rá, ha már úgyis oda jár. Logikus, nem? A darabolások és a kevésbé fontos részek közepette, néha azt látjuk, amint a killer a gyerekkorában félbehagyott meztelennős puzzlet rakja ki. Nem volt valami aktív az elmúlt 40-évben, viszont ebből (meg a film címéből) már sejthető a végkifejlet is, miszerint valamiféle Frankenstein utánzattal van dolgunk, aki épp álmai nőjét állítja össze.
A végére persze kiderül, ki a gyilkos, és mindenki megmenekül, kivéve, akit földaraboltak. A befejezés viszont olyan idióta, hogy hihetetlen, én nem értem miért kell minden második horrorba ilyen mégsincs vége csattanót belerakni.

pieces2

A leírtak alapján azt hihetné mindenki, hogy ez egy hatalmas baromság, és végül is igaza lenne, de…
…de, ez a film egyszerűen imádnivaló, amolyan igazi euro-trash-horror zagyvalék. A színészek mind z-kategóriás amerikai meg spanyol tehetségek, a történet kegyetlenül idióta, a gyilkos motivációjáról semmi nem derül ki és az is érthetetlen miért várt mindezzel 40-évet. A zene viszont nagyon jó, és a filmnek van egyfajta debil bája. Nincs is jobb szórakozás egy ilyen nyolcvanas évekbeli mészárlós vadbaromságnál, én végigröhögtem az egészet, amin gondolom a normális emberek, megrökönyödnének. Tudom, hogy elcsépelt frázis, de ez a film egyszerűen olyan szar, hogy az már jó. Mindenkinek csak ajánlani tudom, sőt javasolnám a magyarországi forgalomba hozatalt is. 🙂

értékelés: 6/10

Corps

Be the first to comment on "Pieces ((Mil gritos tiene la noche)) (1982)"

Leave a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .