Watchmen (2009) (Az őrzők)

watchmen_thumbNem sokkal az országos premier után szakíthattam időt arra, hogy egy délután ellátogassak az általam jól ismert pláza mozijába, és megnézzem az év legjobban beharangozott képregényfeldolgozását, a Watchment. Becsületes képregényrajongóként még karácsonyra beszereztem a magyarul is megjelent köteteket – ezeket ajánlani tudom mindenkinek, még ha negatív véleménye is van a szuperhősös képregényekről, ugyanis csak szuperlatívuszokban lehet beszélni róluk – aztán pedig vártam a márciust, néztem a jobbnál-jobb előzeteseket, és csak vártam, és újra elolvastam a könyveket, és vártam…

Aztán 2009 márciusában hatalmasat csalódtam több ezer Watchmen rajongóval együtt!

Mivel feltételezem, hogy nem mindenki olvasta az eredeti művet, leírnám dióhéjban az alapokat: a Watchmen egy nagyon sötét alternatív világban játszódik, ahol a hidegháború a 80-as években is maximumon pörög, Amerika megnyerte a vietnámi háborút, Nixont harmadjára is elnöknek választották, ráadásul léteznek a szuperhősök. (konkrétabban egy szuperhős, Dr. Manhattan, aki egy isteni erőkkel rendelkező sétáló atomfelhő, rajta kívül meg néhány pizsamába bújt álarcos igazságosztó, akik fura kütyükkel, meg jól kigyúrt muszklikkal teszik egyre kevésbé kifizetődővé a bűnözői életvitelt). Azonban a 70-es években született egy törvény, ami kimondta, hogy Manhattan dokit leszámítva minden maszkos, aki nem akasztja szögre a köpenyt, vagy nem lesz az állam zsoldosa, az bűnözőnek számít.

watchmen11

A nagyon hangulatos bevezetőben végignézhetjük a szuperhősök hajnalát, a Percrekészeknek, az első szuperhős-csapatnak a megszületését, majd a generáció végét, és az új hősöknek, az Őrzőknek a létrejöttét. Ezzel semmi bajom nem volt, zacc ugyanaz, mint amit a képregényben is olvastam. Ezután szintén ismerős jelenet: az egyik hősre, a Komédiásra valaki rátöri az ajtót, és 5 percnyi bunyó után kihajítja a több emeletes épület ablakán. Nem sokkal az után, hogy a helyszínelők befejezik a munkájukat, megjelenik az elhunyt egyik kollégája, Rorschach, és egy nagyon hatásos monológ közben megtalálja a Komédiás felszerelését. Mivel arra a következtetésre jut, hogy valaki vadászik az egykori igazságosztókra, sorra figyelmezteti az összes korábbi Őrzőt: Éji Baglyot, aki korábban a társa volt, és fegyvertára több száz high-tech cuccból áll; Ozymandiast, aki felvállalta a nevét a nyilvánosság előtt, nem mellesleg a világ leggyorsabb, legerősebb, legintelligensebb, és leggazdagabb embere; Selyem Kísértetet, aki csak azért lett szexi szuperhősnő, mert anno az édesanyja is az volt, azonban már ő is abbahagyta a hősködést; illetve Dr. Manhattant, aki tulajdonképpen az USA ütőkártyája a fegyverkezési versenyben. A film első harmadát a Komédiás temetése teszi ki, mindenki visszaemlékszik rá, és megtudhatjuk, hogy minden sajnálkozás ellenére mekkora szemétláda is volt valójában. Ezután Rorschach maszkvadász teóriája kezd beigazolódni: egy bérgyilkos rátámad Ozymandiasra, az emberek elüldözik Dr. Manhattant a Földről, őt magát pedig a rendőrség csapdába csalja, és lesittelik, amiért törvényen kívül osztott igazságot. A két még érintetlen hős, Éji Bagoly és S.Kísértet, ráébredve, hogy Rorschachnak talán igaza volt, szintén törvényszegést követnek el, és ismét a jó védelmébe állnak, miközben a szovjetek töltik az atombombákat és nyomulnak előre a tankjaikkal…

Bár a történetben van egy-két kisebb-nagyobb (a vége felé főleg fájdalmasan nagyobb) változtatás, a fő váz mégis a képregényé (mit képregényé, grafikus novelláé), ezért nem folytatom tovább, senkinek a kedvét nem akarom attól elvenni, hogy azt elolvassa (amit inkább ajánlok eme film megtekintése helyett)

watchmen21

Csalódtam. Zack Snyder a 300 után most sikeresen lejáratta magát a szememben. Alan Moore, az eredeti mű szerzője, a legelkötelezettebb rajongókkal együtt anno azt állította: ez a mű megfilmesíthetetlen. A tények őket igyekeznek igazolni. Bár imdb-n és több más helyen is 80%-okat kap a film, az általam ismert (és többre becsült) amatőr filmkritikusok többsége már jelölte eme alkotást az Év Legrosszabb Filmje Díjra. Többen beszámoltak arról, hogy a vetítés közben a nézők egyszerűen kisétáltak a teremből, mellesleg rajtam kívül is mindössze egy ember nézte meg akkor a filmet (csoda hogy volt vetítés).

Nézzük tehát, hogy hol vérzik el a Watchmen: először is nem lehet igazán tudni, hogy kinek készült. A feliratok egy- az-egyben a képregényből voltak, és több szál is csak annak volt érthető, aki olvasta a már többször emlegetett három kötetet. Emiatt, aki nem ismerte a Watchment régebb óta, az csak nézhetett, mint Bambi a kocsi reflektorára az út közepén. Azonban a film fináléja olyan mértékben tér el az általam is ismert alkotástól, hogy attól egy jóérzésű rajongónak megfájdul a szíve.

Továbbiakban: mivel egyszerű jelmezbe bújt emberekről beszélünk, én eléggé furcsálltam, hogy minden ütés átvisz egy falat/nyílt csonttörést okoz, hőseink pedig helyből ugranak három méter magasra. A brutalitást néhány helyen nagyon eltúlzottnak találtam, ez horrorfilmeknél is idegesíteni szokott, egy ilyen típusú filmnél pedig párszor nagyon húztam a számat miatta. Emellett egy kicsit idegesítően gyakran van a filmben szex-jelenet. Nem kell rosszra gondolni, csak annyira voltak itt láthatóak a dolgok, mint egy romantikus film ilyen típusú jeleneteinél, azonban akkor is: ezek túl hangsúlyosak és túl hosszúak voltak, a zene pedig (amire amúgy nem sok panaszom lehetett) ilyenkor egyszerűen siralmasan teljesített.

A hangulattal legalább semmi gond nem volt, tökéletesen hozta a sötét, hidegháborús tónust, és látvány terén is kápráztatott minket a rendező úr. (a 300 fényében valljuk be, ezt várható volt)

A film hossza: bő két és fél óra. Ennek az egy harmadát pedig csak a Komédiással kapcsolatos visszapillantások teszik ki, amelyek miatt a fő cselekményre kevés idő jut, az epikus(nak szánt) befejezés mindehhez képest pedig olyan rövid, hogy a vége felé nem győztem kapkodni a fejemet…

A színészek: bár a nagy többségük amatőr volt (tehát az igazán nagy áttörést számukra eddig max egy sorozat egyik epizódjában való szerep jelentette), elégedett voltam ilyen téren. Kivételt képez ez alól, hogy az Éji Baglyot alakító színész párszor elég hülyén bambult a kamerába, Ozymandias pedig túl fiatal volt, ő ugyanis a sztori szerint 45-50 éves, itt pedig alig néz ki 30-nak. Ő ráadásul a lila öltönyével és a szőke hajjal nagyon emlékeztetett Joker-re, azt leszámítva, hogy Heath Ledger kb. 1000x jobb színész volt nála (nyugodjék békében). Aki viszont dicséretet érdemel: a Rorschachot alakító Jackie Earle Haley. Tökéletesen hozta az elmebeteg, üldözési mániás szuperhős karakterét, ráadásul azóta már bizonyossá vált, hogy jövőre ő lesz az új Freddy Krueger is!

Összesítésben: bár vannak jobb pillanatai, ez a film számomra csalódást okozott. Egyelőre Mr. Moore-nak van igaza: a Watchmen, a legenda megfilmesíthetetlen.

értékelés: 5/10

Zoo_Lee

Be the first to comment on "Watchmen (2009) (Az őrzők)"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*