Ismét egy horror műfajtól kissé elütő filmről írok kritikát, de úgy hiszem, a vámpíros téma miatt végül is idevág, nameg ezzel a filmmel (és könyvvel) úgy elvan mindenki mostanság, hogy úgy gondoltam, ideje utánanéznem egy kicsit ennek a mostani toplista-éllovasnak. Amikor tavaly ősszel átböngésztem az év vége felé közelgő nagy filmek előzeteseit, felfigyeltem az Alkonyatra, ami egy akkor magyarul még nem kapható vámpíros könyv feldolgozásának készült. Az előzetes nem tűnt rossznak, sötét szerelmi történet vámpírokkal, úgy gondoltam, ez vagy egy egész jó kis film lesz, vagy valami óriási nagy sz*r.

Aztán ahogy közelgett a novemberi premier, kiadták a könyvet is, én pedig egyre gyakrabban láttam Alkonyatot olvasó lányokat, illetve hölgyismerőseim nagy része is sűrűn beszélt a filmről. Nos, ekkor szólal meg minden épeszű filmkritikus fejében a vészcsengő, hisz hasonló rajongás övezett néhány Disney-féle élőszereplős… izé… alkotást is (filmnek azokat a szennyeket nem szabad nevezni), és én is minden egyes infó után egyre szkeptikusabb lettem a halandó lány és a vámpírsrác szerelmével kapcsolatban. Egy jobb romantikus filmet meg tudok nézni, főképp, ha keveredik más stílussal is (mint jelen esetünkben a horrorral), de egy órás romantikus filmnek titulált nyáladzást (amiből manapság sajna túlságosan sok készül) már nem. Ráadásul egy kicsit piszkálta már a csőrömet a mostanság divatos ifjúsági könyvfeldolgozások hada is… Tehát minden együtt volt ahhoz, hogy ebben a filmben még a kellően alacsony szintre tett elvárásaimhoz képest is csalódjak egy nagyot.

Bella Swan, egy fiatal lány kénytelen apjához költözni Forksba, egy kicsi, hegyi városkába. A beilleszkedéssel nincs semmi gondja, az apja is nagyon rendes vele, az ottani élet viszont eléggé unalmas. Egészen addig, amíg nem találkozik Edward Cullennel, egy (látszólag) fiatal sráccal, aki egyike a Cullen házaspár öt fogadott gyermekének, és nemrég költöztek a környékre. Edward látszólag eléggé kerüli, és utálja Bellát, azonban később megmenti az életét, méghozzá úgy, hogy puszta kézzel ellöki a lányt elgázolni készülő autót. Bella ettől kezdve komolyan érdeklődni kezd a fiú iránt, és elkezd nyomozni a Cullen család után, mire rájön, hogy ők egy több száz éves vámpír klán. Bella és Edward azonban ennek ellenére egymásba szeretnek, ezt viszont más vámpírok már kevésbé nézik túl jó szemmel…

Igen, ennek a horrorhoz szinte semmi köze. És igen, ilyen gyatrán ábrázolva vámpírokat én még nem láttam. A színészek többségéről ordít az amatőrség, a tény pedig, hogy az első nagyobb sikerek után ők dupla gázsit kértek, a rendezőt pedig lecserélték, valószínűsíti a számomra, hogy a folytatás még ennyire sem lesz jó. Mellesleg a könyv olvasói arról beszélnek, hogy feldolgozásnak elég gyatra, de tény, hogy közel sem volt annyira borzalmas, mint ahogy azt gondoltam, vagy mint az a szintén mostanában körülrajongott HSM-izé (már a rövidítés leírásához be kellett szednem egy fél tucat B6 vitamint). Más ilyen típusú kritikát (hacsak nem ennek a folytatását) nem is tervezek felrakni a Cinegorera, de úgy hiszem, ideje volt egy kicsit helyretenni ezt a vámpíros filmet. Tehát az Alkonyatban végül is nem csalódtam, azt kaptam, amire számítottam, más tészta azonban, hogy horrorfilmként és Drakula-utódfilmként is bukik egy nagyot. Azonban mindezektől eltekintve, még tényleg egy tűrhető film. Ha pedig esetleg feltétlenül választanotok kéne, hogy teszem azt, barátnőtőkkel milyen románcot nézzetek meg, és a kevés, nem túl bizalomgerjesztő cím között ott van ez is, akkor nyugodtan válasszátok ezt.

értékelés: 5/10

Zoo_Lee