Captain America (1944)

Nagyon meggondolatlan lenne a kijelentés, hogy a képregényfeldolgozások csak manapság lettek népszerűek. Már az első népszerűbb sorozatok beindulása után nem sokkal lehetett látni a vásznakon és később a képernyőkön köpenyes, lézerszemes héroszokat, akik büszkén vették fel a harcot az amerikánus nép gaz ellenfeleivel, és gyenge történetük/színészi játékuk ellenére elég rendes sikereket arattak a nézők körében. Ezek közé tartozik a Captain America című 1944-es fekete-fehér majomkodás is, amit most, az új Amerika Kapitány film tiszteletére megrendezett Captain America Szaraton első alanyaként mutatnék be nektek.

Grant Gardner a város erős, bátor, intelligens, jóképű és becsületes kerületi ügyésze, aki karrierjének rengeteg érdeme mellett az amerikai nép nagy védelmezője, Amerika Kapitány is egyben. Amikor a gonosz megjelenik a városban, Grant, csinos titkárnője, Gail segítségével rögvest nyomába ered, de hogy még villogjon is a leverendő gazok előtt, ezt nem civilben, hanem az ingje alatt hordott nyominger szuperhős jelmezben teszi, ezzel is felhívva ellenfelei figyelmét arra, hogy biza a bűn nem csak az állam, hanem annak sörpocakos védelmezője szemében is szálka. Azonban a színen feltűnik egy rejtélyes szuperbűnöző, a Szkarabeusz, aki bűnszindikátust épít ki, és amellett, hogy egykori ellenlábasait elteszi láb alól, olyan világuralomhoz szükséges tudományos csodák (vagyis szuperfegyverek – pusztításon kívül, ahogy elnéztem semmi más rendeltetésük nincs) elrablását tervezi, mint az elektromos gömbvillám vagy a (nem röhögni) dinamikus vibrátor (ugye, hogy nem ti sem tudtátok megállni). De amikor a tizenöt perces epizódok felénél a gonosz már elérné célját, a színen mindig feltűnik Amerika Kapitány, hogy naiv módon pisztolyt fogjon a gazokra, majd amikor ez nem sikerül, klasszikus csihi-puhiban térítse jobb belátására a bűnözőket.
A sorozat 15 része néha erősen a kínszenvedés kategóriába tartozott – a történet gagyi, kiszámítható, gyakorlatilag részről-részre ugyanaz történik: a Szkarabeusz kifőz egy ördögi tervet, ezt megpróbálja megvalósítani, de Grant erre rájön, Amerika Kapitánynak öltözve rajtaüt a bűnözőkön, mire azok sarokba szorítják, és az epizód kötelező cliffhangerrel úgy végződik, mintha a főhős meghalt volna. A következő rész pedig mindig az előző utolsó jelenetével indít, kis átjavítással, ugyanis megmutatja, hogy azért a Kapitány az utolsó pillanatban mégis kiugrott a robbanó járműből vagy a traktor elől. A sorozatban emellett megtalálható a klasszikus folytatásos szériák többi tipikus eleme is, pusztán egyetlen eltéréssel, ugyanis a néző már az első rész elején megtudja, ki a főgonosz valójában, míg a hasonló nagy leleplezésre legtöbbször mindig az utolsó részekben került sor.
Képregényadaptációról azonban felesleges beszélni. A stúdiónál már vagy előbb kitalálták Amerika Kapitányt, mint az Atlas képregényírói (a mai Marvel Comics elődje), vagy pedig csak egy sima Grant Gardner sorozatot terveztek, és annyira megtetszett a patrióta szuperhős ötlete, hogy amolyan extraként még azt is hozzácsapták az alaptémához, csakhogy a főhős még rendkívülibb legyen. Nincsenek nácik, nincs superkatona szérum, nincs Vörös Koponya, csak egy helyenként idiótán vigyorgó ügyész, aki valamilyen perverz hajlam miatt szereti röhejes öltözetben bucira verni a bűnözők fejét. Mivel tipikus régi teleregény, aki érdeklődik az ilyen régi sorozatok iránt, annak bátran ajánlom, a beszerzése is könnyű, ugyanis public domain kategóriás, és YouTube-tól kezdve egy csomó oldalon megtalálható. De értékelni csak a nosztalgia miatt tudom, akit nem érdekel az ilyesmi, az már az első részen be tud aludni.

értékelés: 5/10

Zoo_Lee

Érdeklődők számára egy internetes archívum, ahol több tucatnyi régi film mellett ez is fent van:
http://www.archive.org/details/Comicweb-CaptainAmericaChapter1

Be the first to comment on "Captain America (1944)"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*