Gyerekek, ne nézzetek annyit tévét, mert azon kívül, hogy agyhúgyköves lesz a koponyátok belseje, igencsak rá is faraghattok, ha kimászik valami a képernyőtökből. Nem, nem egy hosszú fekete hajú arc nélküli kislány, inkább egy rusnya nagy nyálkás izé, olyan na… hogyishívják, szóval egy olyan akármiféle monszter, ami kiszürcsöli a leveteket a koponyátokon keresztül, miközben belőletek nem marad csak valami zöld trutymó, aztán a nyálkás csápjával imitálja hajdani arcberendezéseteket és úgy tesz, mintha… Szóval a gyagyás családnak igencsak meggyűlik a baja egy ilyen intergalaktikus izével.

Messzi-messzi egy távoli galaxisban, egész pontosan a Pluton bolygón a közegészségügy kábé olyan szar, mint itt. A különbség az, hogy náluk az ilyenolyan mutálódott veszélyes hulladékkal van probléma, amit energianyaláb formájában kilőnek a világűrbe, aztán kész, a probléma meg van oldva. Kivéve ha a Föld épp a nyaláb útjában van. Puttermanék tipik idióta amerikai család, flúgos militarista nagypapával, holdkóros kiskölökkel meg a tinipánk nővérével, plusz ugye a perverz szülők akik épp ezen a hétvégén terveznek egy párcserés támadást a kis külön bejáratú kéjlakjukban. A fater épp összetákolta a csináldmagad műholdvevőt, amibe annak rendje és módja szerint bele is vágott a villám, vagy valami más, mindenesetre kurva nagyot durrant, de műsor van, úgyhogy kinemszarjale. Apu-Anyu elhúznak felszedni a kamatycimbiket, nővérke el bulizni a vértahó brutálmetálos pasijával, öcsi meg a papus meg beveszik magukat valami trágya horrormaraton elé, ám egyhamar be is alszanak rajt’ ahogy azt kell.

Arra ébrednek, hogy egy iszonyat ronda valami a szobában flangál, de mire észbe kapnak, sehun sámli. Nagypapi kiadja az ukázt: fegyverbe! merthogy biztos valami halovínmaszkos betőrő, akinek majd jól kitömik a seggét ólommal. Aztán mumus a tévéből elő, nagypapi meg átmegy pépesbe. Innentől kezdve kiskölök megmukkan, azt’ egy akkora ágyuval rohangál mint ő maga. Megjönnek az ősök de a gruppibuli nem úgy sül el, ahogy várták, kapásból a manus apucira startol rá, de mire bármi történne, szörnyikénk gyomrában végzi az egész díszes kompánia. Öcsi hívogatja a zsernyákokat, meg a horrorműsor nagydudájú műkígyóhajú bemondónőjét, de mindenki elhajtja a ‘csába, mondván, hogy azzal szórakozzon ami a csöpp lábai között lifeg. Aztán megjön a nővérke meg a zakkant faszija és kiderül, hogy a nanunanu csipázza a bőrszerkót, úgyhogy nekiállnak idomítani a buksi fejét, de persze ebben se lesz köszönet.

A végére még előkerül a gyíkarcú űrmanus, aki kifejti, hogy buksi odahaza háziállat, csak most kissé defektes és likvidálni kék, vagy ‘aszhatják a bolygólyukat a balga földlakók. Jön egy zsernyák is, hogy rendbetegye a kis telefonbetyárt, meg betoppan a kígyóhajú spiné is, aztán hogy ebből mi lesz, azt nem mondom meg, azért se. Viszont iszonyat poén mikor ubul a nyálkás csápjából manifesztálja a benyelt egyéneket és úgy tesz mintha mindenki élne és virulna, hogy aztán egy másik szobában egy másik tévéből előteremhessen tiritarka villámok cikázása közepette, hogy a frászt hozza mindenkire. Na meg hát mikor teliszájjal röhög azon, hogy a tévében az ’56-os klasszikusban a repülő csészealjak lezúzzák a satnya földlakókat… a végére már kezdtem megkedvelni a rusnya pofáját 😀

Annyira tipikusan nyolcvanas évek, hogy az már szinte fájdalmas, de rém szórakoztató és nekem ezerszer szimpatikusabb egy böhömnagy gumiszörny a tengernyi műnyálkájával mint valami fostalicska übergagyi CGI monszter. Mindenesetre kedves, aranyos kis matinémozi, kellően ötletes gore jelenetekkel meg idióta karakterekkel. Jól szórakoztam, annyi szent.

6/10

phobic23