Cowboys and Zombies (2011) (Cowboyok és zombik)

Harrison Ford és Daniel Craig nevével fémjelzett Cowboys and Aliens nyár végi hype-hullámát meglovagolva – nekem mondjuk csalódás volt a film SPOILER hiszen ki halott már olyanról, hogy az ufók aranyat keresnek a földön?!– ugyancsak fantörpikus ötletnek tűnt, hogy a sci-fi kompatibilitást ígérő felet ügyesen kicserélve egy vadnyugati, ízig-vérig élőhalott-horrort hozzanak össze. Mint a zombis filmek iránt rajongó fannak, kötelességemnek éreztem megnézni ezt a mozit, bajom csak mindösszesen annyi, hogy a címen kívül minden olyan gátlástalanul gagyi lett, mintha csak egy Asylum-szemetet toltak volna az arcomba…

Már az első pillanatban szemünkbe ötlik két igen fontos tényező, már ami a film technikai kivitelezését illeti. Egyrészt annyira komolytalan lövöldözési jelenettel nyitnak, mint az valami életre-halálra szóló paintball-verseny lenne (tehát dióhéjban ennyit a film hitelességi fokáról), másrészt a nagy bumm-bumm közben előkerült  CGI-mutatványok szintén borzalmasak. Igazából nem lenne érdemes tovább nézni a filmet, mert már öt perc után bőven elásta magát – csakis abban az esetben, ha igazán szeretitek a retek dolgokat…

Miután a főszereplő cowboy bezsebeli a film első öt percében kinyírt gonosztevőért járó vérdíjat a serifftől – film során egyébként többször is hangoztatja, hogy valami FONTOS DOLGOKRA KELL A PÉNZ; gondolom nővé akarja magát operáltatni, legalábbis bájos hangja már megvan hozzá, haha! – újabb mission-re indul. Ezúttal egy indiánt akar elkapni, mert érte még több zsé jár. Meg is érkezik egy három épületből álló vadnyugati kisvárosba, ahol a lova leadását követően be is újít magának egy lányt a helyi stricitől. Nem kéjelgésre kell neki a leányzó – mondjuk nem is nézném ki belőle -, hanem mint csalit próbálja felhasználni, hogy oda csalogassa magához a szóban forgó indiánt.

Közben egy helyi (elég redneck forma) aranyásó kibányászik a földből egy zöld színben pulzáló, kőnek látszó tárgyat, amit annak rendje és módja szerint be is talicskázik a városkába, hogy a többi redneck lakó szintén megcsodálhassa, esetleg irigyelhesse. Mikor csákánnyal szét próbálja vágni, füstölni kezd és valamiféle zöld permetszerű izé jön ki belőle – ezt a hatást biztosan Paint-ben lévő festékszóróval oldották meg -, majd bezombul mindenki…

Visszatérve rézbőrűt hajkurászó cowboy bácsira: csalija beválik, megjelenik a minimál design indián, de ahelyett hogy elrabolná / megerőszakolná az oda készített lányt, egyszerűen kiszabadítja, majd pedig azt hittem gutát kapok, amikor megindul egy ultragány és idiótán mókás kézitusa a fegyvertelen cowboy és a fejsze nélküli indián között – WTF?! Végül pedig elfogja. Ezt követően feltűnik a cowboy nagy ellenfele, egy ízléstelenül öltözött német, akivel azonban nem sokáig tudnak egymásra lődözni, mert a friccet hamar elkapja az egyik lekváros arcú zombi.

Egy darabig menekülnek, majd a lánynak hirtelen ki kell mosnia a ruháját – vagyis a többi, filmben szereplő nőneműhöz hasonlóan neki meg kell mutatni a csöcseit, mert az fontos ám!! -, de a folyónál megtámadja egy zombi, miután előtte egy fatörzsnél mohát evett (!), vagy legalábbis kiszagolta a nyomukat (ami, valljuk be, még röhejesebben hangzik, elvégre nem egy vadászkutya vagy mi! Kis csapatunk a megsebesült lánnyal (aki a későbbiekben sem akarózik bezombulni!) a városka felé veszi útját, ahol már ugye mindenki élőhalott, ezért logikusan bezárkóznak éjjelre a fogadóba. Másnap indiánnak kitépik a szívét, a csajszikám is majdnem elpatkol, ennyi izgalom után pedig nincs is más hátra, minthogy kőkemény cowboyunk egy baromi unalmas, zenés részben egymaga levadássza az összes fellelhető zombit – ennyit arról, hogy mennyire veszélyesek. Filmünk legvégén hálát adtam az égnek, mikor ő is megdöglik, arra viszont egyáltalán nem számítottam, hogy feltűnik a német csávó, bekötözött karral, és megmenti a lányt…

Régebben láttam egy The Quick and the Undead (magyarul: A gonosz ébredése) című, hasonló vadnyugati-horror arculattal készült gátlástalanul összedobott szart, ami bennem kapásból az Asylum-förtelmeket idézte fel. Nah, ez kb. hasonló mélyenszántó szeméttelep.

Kezdjük mindjárt azzal, hogy – a gyökér odavetített háttér, a béna szereplők és a minimál dialógusok mellett is – némileg azért vadnyugati hangulatot kéne átadni a nézőnek, ehelyett még véletlenül sem tesznek bele semmi olyan kísérőzenét, ami így vagy úgy, de kicsit is passzolna ehhez a miliőhöz. Helyette szól latino-téma, klasszikus zongorás nyitány meg minden egyéb. Apropó, helyszín: milyen már, hogy amikor kívülről mutatják pl. a bordélyt, egy faépület frontját látunk, amikor meg belülről, egy sátorban vagyunk, ahol vetkőznek a lányok?!

Szerencsétlen zombik úgy néznek ki, mintha arcon öntötték volna őket valami érdekes állagú lekvárral, de legalábbis egyik-másik leforrázta volna magát. Engem speciel kíváncsivá tett, hogy miért támadnak zombijaink egyből kézre meg lábra?! Továbbá az is felettébb érdekes, hogy mitől van az, hogy a zombi néha pirosan vérzik, néha zölden ereszti ki magából az életnedvét, sőt, ha messziről agyonlövik, akkor meg valami feketeség röpül ki belőle…

Ja igen, még valami: tulajdonképpen azzal a főhőssel kéne azonosulnunk, aki megdugott egy ártatlan kislányt, aki most tőle terhes; kiscsaj apja meghalt, anyja pedig kölcsönöket vett fel, mert képtelen eltartani magukat, de a cowboy minden vágya, hogy a vérdíjakat odaadva megmutassa, ő mekkora cool arc, és elvegye a lányt?! Ez most komoly?! Az indiánnak leküldött ilyen dumákkal meg, hogy „Démon a szellemek világából?! Lófaszt. Ne feledd, még mindig az én foglyom vagy” nem is kétséges, milyen érzelmek vált ki belőlünk. SZIGORÚAN KERÜLENDŐ!!

Értékelés: 4/10

eyescream

1 Comment on "Cowboys and Zombies (2011) (Cowboyok és zombik)"

  1. Éppenséggel az idegenek és az arany kapcsolatáról nem egy teória létezik, szóval a gondolat nem is annyira új keletű: http://kilenc.blog.hu/2010/07/22/az_annunakik_aranyvarosai_1

Leave a comment

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .