Calamari Wrestler (2004)

Van egy ötletem: játszunk asszociációs játékot, mehet?! Akkor itt az első: Godzilla * szünet * majd: Eye Of The Tiger * szünet * és végül: tengeri herkentyűk * szünet * Feltételezem, hogy ebből a három, egymástól szignifikánsan eltérő dologból nem igazán esett le, hogy itt és most egy pankrátor tintahalról szóló mozi fog következni, pedig de!! Cikkem alanya ugyanis egy nem éppen szokványos, ringben játszódó japán trash alkotás, amelyben a kaiju hagyományait felelevenítve különféle brutális, de emberi méretűre nőtt tengeri lények küzdenek meg egymással…

Taguchi profi pankrátor, de nem sokáig élvezheti a címét, ugyanis jön egy ember nagyságú óriás tintahal (!) és padlóra küldi. Nem sokkal ezután ez a Giant Squid, valamint edzője elmennek a japán profi pankrátor-szövetséghez, de mivel nem akar lefeküdni a tintahal, jól kizavarják őket, de ez igazából nem is lényeges motívum. Időközben Taguchi nője rádöbben, hogy a tintahal valójában régi szerelme, Kan-Ichi Iwata, akiből nem tudott kiszeretni, így újra összejönnek.


Ekkor a tintahal már baromi népszerű egész Japánban, tele vannak vele a lapok, szeretik a népek meg minden. Egyik este után aztán visszaváltozik emberré, de szerencsére kitartó meditáció után, újra állati alakban áll ki a pakisztáni edzőtáborból piros polip alakban visszatérő Taguchi ellen, akit persze egy kiadós meccs után újra legyőz. Ekkor már még népszerűbb, de újabb ellenfele is akad egy garnélarák személyében – aki az utcán alaposan helyben hagyja. Érdekes módon a legyőzött Taguchi lép a Kan-Ichi lelépett edzője helyébe, és már-már Rocky-paródia szinten, de alaposan felkészíti a tintahala a küzdelemre. Elérkezik a viadal ideje, de a garnélarák jobbnak bizonyul, Kan-Ichi ismét visszaváltozik emberré, de aztán hitét felhasználva sikerül legyőznie a másik tengeri herkentyűt. Happy end-ként pedig kiderül, hogy a garnélarák valójában a tintahal és a polip apja, ők pedig tesók…


Régóta tudom, hogy a japán filmek eleve bizarr dolgokból merítenek, úgyszólván az európai és amerikai elme parlagon hagyott területeiből építkezve, de néha még engem – sokat próbált trash-rajongót is – padlóra tud küldeni egy-egy abszurd vagy éppen agybeteg alkotás. Amellett hogy roppant fájdalmas élvezeti értékkel bír, egy idő után simán rá lehet kattanni 🙂 Többek között ezt a marhaságot is jó húszperces szünetekkel (kis dózisban) sikerült magamévá tennem, mert máshogy nem bírtam ez a sok elborult f*szságot. Nem akarok tippeket adni, de ez a boxoló tintahal kitűnő táptalaja lenne valami idióta mesének…

Értékelés: 7/10

eyescream

Be the first to comment on "Calamari Wrestler (2004)"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*