Endhiran (2010) (Robot)

Az igazat megvallva – néhány röhejesnek tűnő Youtube-részlet kivételével – eddig még egyetlen indiai filmet sem volt szerencsém megtekinteni, pedig Bollywoodban aztán évente annyi mozgókép készül, mint ahány FILA táska kelt el tavaly nálunk, hogy e rendkívül árnyalt hasonlattal éljek. Cikkem tárgyát képező gigantikus költségvetéssel készült mozi olyan brutális műfaji keveréket ad a felkészületlen nézőnek, hogy az három órán keresztül csak tátja a száját, hogy ezek az indiaiak mikre nem képesek…

Dr. Vaseegaran robotokat tervez. Aktuális újdonsága egy Chitti nevezetű, emberfeletti képességekkel rendelkező csoda-jószág. Doktorunk ezért meg is bízza ezt az univerzálisnak fejlesztett robotot, hogy ide-oda kísérgesse a nőjét, a rendkívül csinos Sanabát, ő pedig eleget téve tervezője parancsának, nem is egyszer védi meg gazemberek tucatjaitól, legyen szó akár utcai harcról vagy éppen a mozgó vonaton zajló kollektív támadásról.

Doktorunk a robotot valójában a hadsereg számára tervezte, de ellenlábasa, Dr. Bohra egy véletlen emberi sérülése okán megvétózza ezt. Vaseegaran ezért kifejleszt egy érzelmi rendszert, mire a robot teljesen irreális módon beleszeret a csajba, amikor pedig egy újabb tesztre kerül a sor a hadseregnél, az immáron felfokozott szenzitivitása meggátolja, hogy komolyan vegyék őt, mint potenciális militáns védelmi eszközt. Az újabb csőd hatására dokink fogja magát és szétszereli robotját.

Nem sokkal később riválisa megkörnyékezi Vaseegaran két segédjét, akinek segítségével újra összerakják a robotot, de ezúttal az érzékenység helyett pusztító gyilkos chip-et kap, minek hatására eszeveszett dühöngő ámokfutóvá válik, aki először természetesen ezt a második teremtőjét nyírja ki, majd sokszorosítva magát brutális hadsereget hoz létre. Gigászi és persze agyfacsaróan  röhejes CGI-akciók után nagy nehezen sikerül a dokinak inaktiválni, a bíróságon pedig már ő tisztázza teremtőjét, úgyhogy minden el van zsírozva.

Ember legyen a talpán, aki egy ültő helyében ezt végignézi. Mivel én sem voltam ilyen gigászi hosszúságú indiai filmekhez szokva – amikben ráadásul cirka negyedóránként táncra perdülnek meg énekelnek az emberek a lehető legabszurdabb kivitelben – szünetekkel sikerült csak ez a közel háromórás (!) projektet realizálnom. Türelem volt a kulcsszó. És, hogy mit kaptam ez alatt!? Hát kb. volt minden, mint a búcsúban. Egyrészt egy utópisztikus Frankenstein sztorit az Ember-Isten és teremtmény kapcsolatával, de ez inkább már egy sci-fi jellegű dolog, amolyan Asimov-robotika. Egy gyakorta szemsikolyokat okozó CGI akció-dömpinget – melyben olyan pop-kulturálisan meghatározó blockbuster mozik egyes elemei köszönnek vissza, mint a Mátrix, Terminátor vagy a Transformers -, persze bődületes thrash-feelinggel átitatva.

Aztán ott van még a romantikus, drámai szál ember és gép között, szóval elég sok műfajt és dimenziót próbált összemixelni ez a film. Amúgy sem alacsony szórakoztató jellegét ezen kívül a már említett zenés-táncos közjátékok garmadája szintúgy fokozza – nekem ezek a giccses intermezzók speciel nem jöttek be, nyilván kultúrafüggő; indiaiak biztos megvesznek értük. Robotos filmünk baromi hosszúnak tűnik egy csomó felesleges sallanggal, de hát ez ilyen kérem. Egyetlen szóval tudnám csak jellemezni: EPIC.

Értékelés: 7/10

eyescream

Be the first to comment on "Endhiran (2010) (Robot)"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*