Turbo: A Power Rangers Movie (1997) (Turbócsapat)

A Power Rangers szerény véleményem szerint meglehetősen szórakoztatóra sikerült egész estés trash után szinte hitetlenkedve forgattam a fejemet, hogy tényleg létezik egy második része is ennek a már sokat megélt latex ruhás ugrabugra tinik mecha-dinókban vs. földönkívüli gonoszok által életre keltett borzalmasan kinéző lények koncepcióval bíró sorozatnak?! Kitartó kutatómunkának hála végre winchesteremen tudhattam az időben a Power Rangers Zeo és a Power Rangers Turbo sorozatok közötti áthidaló filmet, ami azonban korántsem volt annyira zsibbasztóan kellemes egy fárasztó nap utáni levezetésként, mint elődje.

Egy ewokra hajazó szőrös törpeszerűség szalad az erdőben, de még mielőtt a röhejes kinézetű szörnyek elkapnák, egy varázslattal gyorsan teleportál a Föld nevű bolygóra. Zordon és csapata, a Power Rangers természetesen riasztást kap, hogy a Lerigot nevű galaktikus varázsló az ő planétájukra érkezett, így egyből utána is küldi Afrikába két bátor harcosát, a Pirosat meg a Rózsaszínt. Azok némi hősies akrobatika után rá is találnak a majmokkal spanoló liliputira, és főhadiszállásukra szállítják.

Közben Zordon gépe megint jelez nekik: ezúttal a Divatox nevezetű, borzalmasan kinéző űrkalóz (hölgy) és nem kevésbé szürreálisan nevetséges legénysége lépett be a Föld légterébe egy hal alakú tengeralattjáróval, amibe szinte azonnal begyűjtötték Bulk és Skull párosát (ők a sorozatban a dagadt és sovány mellékszereplők, akik elvileg a humor forrásai), kicsivel később pedig két, tengerben búvárkodó ex-Ranger is a hálójukba akad.  Rangerek egy tengerparton futnak össze az űrkalózokkal, de még mielőtt kialakulna valami normális fight, Lerigot önként megadja magát, ugyanis nem bírja elviselni, hogy Divatox a feleségével és gyermekével zsarolja őt. Főhadiszállásra visszaérkezve Zordon nagylelkűen Turbó járművekkel lepi meg a Power Rangers négytagúra csökkent kis csapatát – a Kék még a film elején egy edzés közben túlugrott a ringen, és kificamította a hátát, szegény! -, ám hamarosan mégis megjelenik az ötödik, méghozzá egy kisfiú alakjában, WTF?!

Egy fél dalig autókáznak a sivatagban, majd pedig bizonyos mágikus kulcsok elfordításával aktivizálnak egy kimustrált szellemhajót. Nemsokára elérik a Nemezis-háromszöget, majd dimenziót is váltanak, de mindezt csak azért, hogy Divatox-ot követve eljussanak egy szigetre, ahol a gonoszok Lerigot kulcsával egy lávába börtönzött szörnyeteg, bizonyos Maligore életre keltésére készülnek. Persze a szigetnek vannak viccesen kinéző őslakosai is, de ezt a szálat most szerintem hagyjuk. Lényeg, hogy egy szentélyben aztán végre valahára szemtől-szemben megvív a Turbócsapat Divatox seregével, illetve a random módon gonosszá változtatott ex-Rangereket is belekeverik, a végén pedig csak nem ússzák meg, és megidézik Maligore-t, aki láva-börtönéből kiszabadulva óriásira nő. Persze Power Rangers-éket sem kell félteni, legújabb trükkjüket alkalmazva a Turbó-járművekből egy mega-transzformersszé konvertálódnak, és a mindent eldöntő harcban egy giga-karddal szétvágják a leginkább Titánok Harca tengeri szörnyére emlékeztető lényt. És ha ez még mindig nem lenne elég a happy end-hez, a Kék felépül sérüléséből, és megnyerik a bajnokságot, amire a film elején készültek.

A legszembetűnőbb különbség, mind közül, hogy míg a két évvel ezelőtti moziban még hatan harcoltak (piros, fehér, sárga, kék, pink, fekete), itt már csak ötre redukálták a team-et (piros, pink, sárga, kék, és bejött a zöld), amiből ráadásul egyedül a régi Fehér maradt meg, de az is a Piros lett. Na de ilyesmi apróságon lendüljünk is túl, foglalkozzunk inkább magával a filmmel, ami eredetileg két Power Rangers sorozatot hivatott átkötni. Míg az elődje szinte dúskált az akció-jelenetekben (az más kérdés, hogy a színtiszta tinis baromságból sem volt hiány), itt alig van normálisnak mondható harc, inkább semmitmondó üresjáratokkal tömték tele, de azok is vérgagyik. Forgatókönyvírók leginkább egymásra dobált bizonyos (néha tök logikátlan, de ebbe most ne menjünk bele) helykitöltő elemeket, ami alatt tök faszán szólhat a zene, aztán ennyi. Mostani főgonoszunk, Divatox baromira ízléstelen egy nőszemélyre sikerült, de szinte az egész brancsába nincs egy karakter, aki valamiért (olcsó poénok kivételével) értékelhető lenne. Ez ugyanígy igaz a szörnyekre (jet-skiző macskarobotok, WTF?!), egyetlen kivételnek a hajón támadó stegosaurus-teknős keverék számít, az szerintem egész korrekt. De igazából a hőseinknek sem tudsz szurkolni, mert annyira ellenszenvesek. És akkor még a Majmok bolygója maszkos ewok figuráról semmit sem mondtam…

Filmünk egyetlen ötletesnek tűnő momentumai a cameók voltak, többek között megjelenik az 1995-ös változatból Rita (ő egyébként az első sorozat főgenya nénije volt végig) és pajtása Lord Zedd, valamint a már említett két ex-Ranger. Mielőtt elfelejtem: már az előző moziban is szerepelt egy kisgyerek, de ez a szál itt már egyenesen átmegy szánalmasan szarba – mi az, hogy amikor a kiscsávó beöltözik gyerek méretű (!) latex ranger-cuccba,  hirtelen megnő?! És az ilyen irdatlan prosztó hülyeséget még folytathatnám napestig… Néhány „üdítő” trash-pillanattól eltekintve elég béna lett; látszik rajta, hogy gyorsan kellett valamit ész nélkül összehozni. Borzalmas utóérzés az egész, úgyhogy nem csoda, ha mega-ritkaságnak számít a hulladék filmek piacán…

 Értékelés: 5/10

eyescream

1 Comment on "Turbo: A Power Rangers Movie (1997) (Turbócsapat)"

  1. Helyesbítenèk:
    Az előző filmből 3 szereplő maradt:
    – az előző piros ranger ficamította ki a hátát a film elején
    – az előző fekete rangerből lett a zöld ranger

Leave a comment

Your email address will not be published.


*