Kerekasztal #12. 2013 évzáró (update)

kk_thumbHihetetlen, de ismét viharos gyorsasággal telt el egy év, és újra eljött a félévértékelő Kerekasztal ideje. 2013-ban sem voltunk filmek és az oldallal kapcsolatos események hiányában, ismét változott a stábunk összetétele, új tagokat üdvözölhettünk körünkben, a hazai bloggerszcéna olyan tekintélyeivel működhettünk együtt, mint Dancsó Péter és freddyD, az eredeti szerkesztői gárda engedélyével elkezdtük online publikálni a régi magyar Fangoria magazin számait, és eljutottunk a nagy hypenak örvendő Murder kiállításra is.

Némi statisztika: idei legolvasottabb cikkeink a Dark Skies, az Evil Dead remake és a Murder kiállítás kritikái voltak (amelyek mellett viszont változatlanul a top10-ben vannak olyan érdekességek, mint a Szexuális parazita). A tavaly novemberi 2878-os látogatottságunkat, bár párszor megközelítettük, nem sikerült felülmúlni, a cikkeinket pedig legtöbbször Facebookon osztottátok meg. Ezúton is köszönjük mindenkinek a támogatást, ígérjük, hogy jövőre ugyanitt ugyanilyen (vagy még jobb) tartalmakkal várunk titeket. Most pedig következzenek a véleményeink az idei évről:
DeerWoman: Hihetetlen, hogy eltelt megint egy év, sajnos egyéb elfoglaltságok miatt kevésbé termékenyen, mint az eddigiek, de nem tágítok továbbra sem kedvenc műfajomtól. Az utóbbi hetekben igyekeztünk felzárkózni az idei és a tavalyi felhozatallal, előkerült a The Purge, The Pact, Contracted, The Ward, Dead Souls, Open Grave és a Byzantium című film is, mindegyik kellemes, de nem túl emlékezetes alkotás volt. Moziban a Démonok között és a Halálhegy című filmen voltunk, és volt szerencsénk részt venni az új Evil Dead egyetlen hazai vetítésén is a VOX Magazin jóvoltából. Sorozatok terén jóval gyérebb volt a felhozatal, egyedül az American Horror Story tartja magát az eddigi talán legjobb évadával. A hazánkban forgatott Dracula és az Eli Roth nevével fémjelzett Hemlock Grove felejthető volt, de emlékezetes lett Les Revenants, a  Park Avenue 666, In the flesh, a Hannibal, és a Bates Motel sem lett annyira rossz. Vásznon és képernyőn kívüli programon sajnos csak egyszer voltunk, mégpedig Murder kiállításon, elég felejthető volt sajnos. Jövő évről annyit tudunk, hogy kb. minden idei filmnek jön a második része. The Green Inferno-t várjuk és igyekszünk több élőszereplős részvételt kívánó programon részt venni. 🙂

ahs
levyathan: Újra eltelt egy év, nem is volt olyan rövid, és így kicsit összem kell szednem magam, hogy visszaemlékezzek az eseményekre. Számomra az év legnagyobb durranása az Evil Dead remake volt, ez azonnal eszembe jutott. Nekem tetszett, csak egyszer néztem meg, de minden részletére emlékszem, szerintem jól sikerült. Egy tematikus hét következtében ismerkedtem meg a Fear Itself sorozattal, ami vegyes fogadtatást váltott ki bennem, hol megragadt bennem a lightos horrorsorozatok világa, hol pedig értetlenül álltam előttük, mindenesetre örültem az ismerettségnek. Viszont nagy játékfilmek viszonylatában nehezebb dolgom akad, mivel szinte semmi izgalmasara, vagy maradandóra nem futja nálam, leszámítva az előbb említett Gonosz Halottakat. A Conjuring tetszett, de bevallom őszintén, untatott a film. Könnyen kiálltok ki az átlag néző fejével, hogy “egyediséget akarok!”, tudom, újat alkotni nehéz és a bevált módszerek tuti pénzt hoznak.
Mégis azt akarom, hogy történjen valami. A jövőre nézve a Green Inferno nekem is szemet szúrt, mindig is szerettem a grindhouse jellegű alkotásokat. Egyszer jó lenne egy modern Anthropophagus is:) A megváltásig pedig francia horrorokból fogok szemezgetni, ott igen nagy az elmaradásom.
Tehát akkor folyt.köv jövőre, buék mindenkinek!:)

evildead
psychozsófi: Ugyan véget ért a baljóslatú ’13-as esztendő, de még egyszer visszatekintünk rá, mit is hagyunk a hátunk mögött. Biztos, ami biztos egy csipet sót is átvetünk előtte a vállunk felett, hátha a fenevad még ott ólálkodik.
Remake-ek terén egy szavunk sem lehet, jutott belőle bőségesen, elég csak a nagy sikerű Evil Dead-re vagy a Carrie-re gondolnunk. Ugyanakkor voltak természetesen új alkotások is, mint a nehezen megbocsáthatóan rosszul fordított Démonok közt (The Conjuring) vagy a manapság népszerű témát tovább boncolgató Z világháború (Word War Z). Utóbbiról megjegyezném, végre egy zombifilm, amiben zombinak nevezik őket.
A Walking Dead immár negyedik és az American Horror Story a harmadik évadával töretlenül viszi a horrorsorozatok fáklyáját, de mellettük sorra bukkantak fel a téma újabb és újabb kisebb-nagyobb lángocskái: kedvenc gyilkosaink közül a legnagyobb ínyenc, Hannibal Lecter a Hannibal-ban, és anyuci pici fia, Norman Bates a Bates Motel-ben, a zombik témája brit hidegvérrel lett tálalva az In the Flesh-ben és Stephen King Búra alatt-ja is saját sorozatot ért meg, amit elnézve még kevésbé bánom, hogy a Setét Torony adaptáció máig terv maradt.
Előretekintve, mit hoz számunkra 2014, nem tudok jósolni. Valamiért úgy érzem, egy újabb nagy hullám van készülőben, mint annak idején a J-horrorok vagy a franciák naturalisztikus, de ugyanakkor vériszamos filmjei. Aztán ki tudja… Találkozzunk jövőre, Veletek, ugyanitt és meglátjuk!

hannibals012
Miskei: Ha az ember fiának borja leül egy film elé, a legrosszabb ami történhet (pláne ha még írni is szeretne róla) ha az nem vált ki semmilyen érzelmet. Megahulladékról vagy éppen eszeveszett nagy flashről könnyű és öröm nyilatkozni, de egy olyan moziról, ami egy hümmögésen és vállrándításon kívül semmi nyomot nem hagy, borzasztó nehéz. Horror fronton sajnos az egész év így teljesített. Készült több raklapnyi folytatás meg remake (Texas Chainsaw, The Haunting in Connecticut 2., The Last Exorcism Part II, Hatchet 3, I Spit on your Grave 2, Fright Night 2), amik között volt nézhető darab (Evil Dead, Carrie, V/H/S 2, Insidious 2, Chucky átka), de ez így bizony nyugtalanságra ad okot a jövőre nézve. Nálam az idén, a messze legrosszabb film a Necrophile Passion volt. Te jó ég, a fritzek „zs” gépezete azért még mindig meg tud lepni. A The Purge, a Frankenstein’s Army az Escape from Tomorrow-val egyetemben nagy csalódásnak bizonyultak. Ez utóbbi a végére próbálta összeszedni magát, csak nem vette észre, hogy időközben már az összes néző hazament aludni. De nézzük az érmeseket: James Wan két szellemházas történettel rukkolt elő, a The Conjuring sikerült jobban, sőt nálam ez áll a dobogó legalsó fokán. Második helyre bedugta nóziját az Open Grave, ez az okosan építkező drámai horror, ami nem mellesleg magyar stábbal, a Bakonyban forgott, a maga egyszerűségével (értsd: alacsony költségvetés) magával ragadott. Az élen pedig egy nem kimondottan horror, hanem egy lélektani thriller áll. A Stoker olyan képi világgal és operatőri miliővel dolgozik, annyira szemkápráztató szimbolika rendszerrel hozza ki az átlagos forgatókönyvből a non plus ultrát, hogy senkinek nem lehet közömbös. Beteg lelkek keringője, a tapsoló műértők pedig mind a föld alatt végzik.Várni mindig van mit – főleg Amerikában trailert vágni azt nagyon tudnak -, de remélhetőleg faszább évet zárunk, és csak áradozással lesz tele az óévbúcsúztató kerekasztalunk. B.Ú.É.K.

stoker
plendil: Hol is kezdjem, nagyon kavarognak bennem az érzések, érzelmek. Egyrészt kiváló évkezdettel jutalmazott meg bennünket a mindenható (remélem igazából Jézus inkább hasonlít Danny Trejo-ra vagy Savinire eredetileg, mint valami önjelölt békemenetesre – bár ezt sosem fogjuk megtudni szerencsére), ami utána átcsúszott valami undorítóba. Igaz, voltak olyan filmek, amik miatt emlékezni fogok 2013-ra, mint az American Mary, a You’re Next, a Stoker, a Maniac vagy a Jug Face, de összességében rendre több a silány és az újrahasznosított koncepció, mint eddig valaha. Tényleg ezt zabálja a nép? Tényleg arra marad jó ez a csodálatos műfaj, hogy túlnyomó többségben a trágyalé csöpögjön ki belőle? Nagyon remélem, hogy nem, de ehhez idő kell. Jelenleg a pénz az úr és igazából az indie filmgyártás is mintha kezdene lecsúszni arról az ösvényről, amire eddig oly büszke voltam és bár csak minden második blockbusternek szánt horrort volt képes csupán befogadni a gyomrom (nyugodtan lehet jelezni, ha valami irdatlanul jó volt, de hogy a Conjuring az év horrorja, ez maximum a box office mutatókkal magyarázható, mert annyi azért nincs benne), ennyiből is azt érzékelem, hogy a jó és ötletes forgatókönyveket megkerülik, rosszabb esetben annyira belekaszabolnak, hogy a végtermék egy unalmas, sablonos valamivé válik (nehéz a film szót erre használni). Voltak filmek, amikhez kevés hiányzott (John Dies at the End, Resolution, Curse of Chucky, VHS 2) és voltak undorító filmek, amiknek az összes kópiáját legszívesebben belepakolnám egy darálóba és hadd szóljon (Evil Dead, Dracula 3D, R.I.P.D., Oldboy, stb). Voltak kihagyott ziccerek (Frankenstein’s Army, Last Days On Mars) és természetesen vannak várós filmek, azonban néhány helyen olyan nagy csalódások voltak, hogy nem merném semmire azt mondani, hogy örülnék, ha megjelenne (talán a The Raid 2 kivétel, mert az atomfilmnek ígérkezik). Nagyon ajánlom, hogy rám cáfoljanak mindazonáltal. Sorozatok terén még mindig az American Horror Story vitte a pálmát, a science fiction viszont kicsit elkényeztetett. Kezdve az Europa Reporttal, egész sor olyan filmeket kaptunk, amikkel lehet mit kezdeni. Ilyen volt az Astronaut: the Last Push, a Gravity és az Enders Game. A poénosabb alkotások közül pedig a This is the End és a The World’s End megosztva kapja az első helyet. Utoljára hagytam a rövidfilmes szekciót, ahol is számomra a Halloween-re készített The Graveyard Feeder nyerte el a tetszésem legjobban, mert egyszerűen zseniális. Sajnos ennyi történt ebben az évben, s bár nagy reményekkel nem vágok neki a jövő évnek, így akár még érhet pár meglepetés is. Boldog Új Évet Minden Kedves Olvasónknak!

americanmary
Zoo_Lee: Lám, elérkeztünk a 2013-as év végére is, az előző évértékelőkben megfogalmazott kissé borúlátó hozzáállásom pedig sajnos nem sokat változott a korábbiakhoz képest. Ugyan van több horror is, amit sajnos idén nem tudtam megnézni, de a közeljövőben tervezem (Stoker, Maniac remake, Mama, Purge, You’re Next, Carrie), amit láttam, az alaposan lelombozott. Csak, hogy párat említsek: az évem a hosszú ideje várt, ám iszonyatosan vérszegény új Texasi Láncfűrészessel indult, ezt követte szorosan az Evil Dead remake, amely bár sokaknak tetszett, számomra nem volt több egy hiányosságait liternyi vérrel takargató olcsó tucathorrornál. De nem sokkal teljesített jobban a Démonok között, amely, bár tény, hogy legalább jóval élvezhetőbb, mint a két előző példám, az eredetiség minden nyomát nélkülözte. A Frankenstein’s Army jópofa szörnyein is hiába szórakoztam jól, a film egy hatalmas kihagyott ziccer, amely túlzottan meghajolt az áldokumentarista stílus hatásvadászata előtt, és persze a Z Világháborúról sem feledkezhetünk meg (dehogynem, az írásom második átolvasására jutott eszembe, hogy hoppá, mintha azt barátokkal nem sokkal a premier után néztük volna moziban), ahol a maja jóslat és jégkorszak helyett most kivételesen a túlhypeolt zombihorda támadta meg az emberiséget, hogy Brad Pitt maximálisan kiszámítható fordulatok közepette kutassa fel ellenük a gyógymódot. Mélypontként említhetném még plendilhez hasonlóan az R.I.P.D.-t is, amely bár egy viszonylag remek alapötlettel, és jó színészekkel kezdett, egy szombat reggeli rajzfilm színvonalát is csak alulról karcolgató, buta Men in Black klónként végezte… Ha mégis mindenképp meg kellene neveznem egy filmet, ami kifejezetten tetszett, bár abszolút nem számítottam rá: Lords of Salem. Rob Zombie fogta a Halloween 2-ben már megpendített misztikus pszichothriller elemeket, amelyek Michael Myers történetébe elég nehezen illettek, mesterire finomította őket, és ez egy igazi sötét, borongós művészhorrort rakott össze belőlük. Filmeken túl viszont szerencsére idén is el voltam látva jobbnál-jobb sorozatokkal. Csak idén kezdtem el az Odaátot, de valami eszméletlenül bejött pár évad után, a Hannibál számomra sikeresen bizonyította, hogy a karakter számára van élet Anthony Hopkinson túl is, az American Horror Story: Coven, bár a tavalyi évadot nem múlta felül, ismét egy remek, több szálon futó történetet hozott igazi sztárparádéval az élen, az idén indult Sleepy Hollow pedig egy remek “monster of the week” jellegű szériának tűnik az eddigi epizódok alapján. Remélem, jövőre több horrort tudok megnézni (és választáskor valahogy jobb címekre teszem a voksomat), a kollégáim nevében ígérem, hogy az idén nagy sikerrel indult régi Fangoriák publikálását is gőzerővel folytatjuk hónapról-hónapra, és sikerekben, jó filmekben gazdag Boldog Új Évet kívánok mindenkinek!

salemeyescream: Tavalyihoz képest lényegesen kevesebb horrorisztikus produktumot sikerült magamhoz venni, lévén hogy az év második felét Dániában töltöttem, ahol a meló miatt nem igazán volt sok időm. Amennyiben mégis 2013 számomra legvárósabb filmjeit kéne sorolnom, akkor az Evil Dead remake, John Dies at the End, Frankenstein’s Army, valamint a World War Z versenyezne , de valamelyest (kisebb vagy nagyobb mértékben) mindegyikben csalódnom kellett. Ezt ellensúlyozandó, kifejezetten klassz filmek is készültek, így megtekintésre ajánlom:  Mama, The Conjuring, Érzéketlen, Dark Skies, de a Hatchet harmadik része is egészen korrektnek tűnt. Továbbá kiemelném még a Boszorkányvadászok című, rendkívül szórakoztatóra sikerült dark-fantasy mozit, mely a klasszikus mesei elemeken kívül agyatlan hentelést és morbid poénokat is bőven tartalmazott, szóval popkorn-mivolta ellenére baromi kellemeset csalódtam benne. Kevésbé sikerült próbálkozás a klasszikus Evil Dead felélesztése, mely képi világán kívül meglehetősen feledhető kategória, valamint a Halálhegy (Dyatlov-rejtély), egy igazán okosan felépített misztikus thriller, de sajnos a vége felé sikerült úgy elcseszniük, hogy arra nincsenek szavak. Ha már a melléforgásoknál járunk, nálam a negatív lista csúcsán a Purge című alkotás honol, mely szinte tobzódik a sok logikai bakiktól és teljesen irreális dolgoktól, ezért aztán élvezeti értékét nullára redukálja. De ugyanilyen idegesítő volt végignézni az Élőhalottak 2012-jét, vagyis a hatásvadász jelenetekre és elképesztő akciókra kihegyezett World War Z nevű gigaproduktumot, mely a könyv megcsúfolását vitte végbe. Szarfilm-rajongóként tapsikolhattam, ugyanis ebben az évben az Asylum és SyFy is egyaránt rengeteg hulladékkal örvendeztetett meg minket, hogy csak a legbűnösebb élvezeteket említsem: Sharknado, GhostShark, illetve Robocroc, viszont ha a direkt trash-kategória idei nyertesét nézzük, akkor az egyértelműen a Manborg című, zseniális akció/sci-fi ökörség. Ellenben a Machete Kills valami botrányosan fárasztóra sikerült, és nem az élvezhető értelemben. Némi lemaradással, de idén csatlakoztam a WD-imádók táborához, emellett bőven lenne még mit bepótolnom, hiszen 2013-ban is kaptunk egy jó adag borzongást, illetve misztikumot hozó szériát, úgymint: American Horror Story: Coven, Sleep Hollow, Hemlock Grove, Hannibal, Bates Motel stb. Ami a reményeket és vágyakat illeti, egyértelműen minél több minőségi alkotást szeretnék, valamint nagy vágyam, hogy végre a magyarok is megmutassák, hogy igenis, vannak olyan jók a rémületkeltésben, mint más országok. Mindenkinek BÚÉK, ha pedig addig nem találkoznánk, akkor sok locsolót!

1 Comment on "Kerekasztal #12. 2013 évzáró (update)"

  1. deerwoman88 | 2014-01-01 at 12:17 | Válasz

    A Maniac remake nekem is nagyon tetszett, de az 2012-es, ezért kihagytam a felsorolásomból.

Leave a comment

Your email address will not be published.


*


Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..