Interjú Tokodi Sándorral, a Crying Wolf rendezőjével

crywolf-thumbTokodi Sándor neve már az Impossible Studios kapcsán is előkerült – mint színész, forgatókönyvíró és társrendező -, és most a Crime City (2008) és a Behajtani tilos (2014) című alkotások után a Hard8 Productions színeiben elkészítette a Cry Wolf névre keresztelt slasher rövidfilmet, melyben egy milliomos fiának mentőakciója során kiküldött zsoldoscsapat nem várt ellenséggel találja magát szembe.

 

 

–              Kérlek, pár mondatban mesélj a filmről, mire számíthat a közönség?

–        A film az ún. kaszabolós (slasher) kategóriába tartozik, inkább ezen van a hangsúly mint a konkrét ijesztgetéseken. Persze ezzel sokan nem értenek egyet, de pl. nekem herótom van a found footage filmektől, amik az olcsóklisék és a harmatgyenge kamera-beállításokból építkeznek. Számomra a kamerát húzni a fűben és közben üvölteni az egyáltalán nem rémisztő, inkább amatőr. A “Benn a bárány kinn a farkas” (Crying Wolf) egy izgalmakkal és vérrel teli rövidfilm lesz, amely után reméljük, hogy a nézők éhesebbek lesznek hasonló kaliberű  független filmes produkciókra.

–           Ez az első ilyen irányú próbálkozásod, vagy már korábban is volt közöd a horrorhoz?

–       Nem ez lesz az első megmérettetésünk a műfajban. Még a kétezres évek elején próbálkoztunk egypár túlélő horror filmmel, de sajnos az összes projektünk kudarcba fulladt. Most leginkább nevetni, és szörnyülködni lehetne, ha előkerülne a VHS szalag, haha!

cw_6

 

–       Mi volt a konkrét ok, amiért elkezdtél rendezni? Magyarországon szerinted mennyire kap teret egy-egy független filmes alkotás?

–       Először még nem rendezni szerettem volna, hanem színész lenni. Nagy álmom volt, hogy egy napon híres hollywoodi sztár leszek, de rá kellett jönnöm, hogy Magyarországról indulva ez szinte lehetetlen. Színészi álmaim félresöpörve rájöttem, hogy legközelebb a rendezés áll hozzám. Visszagondolva a gyerekkoromra, ahol karaktereket vágtam ki képregényekből, valamint GI Joe-kal játszottam el szituációkat, rádöbbentem, hogy nem a kamera elé, hanem mögé kell, hogy álljak. Magyarországon a független filmezés egy nagyon kacifántos dolog, mivel komolyabb szponzorok és kapcsolatok híján magára van utalva a készítő. Az embernek saját magának kell előteremteni a büdzsét a filmre, és ahol nincs biztos anyagi háttér a szülők által, például önmagamat is beleértve, ott bizony elég hurka a költségvetés. Én olyan amatőr és független filmesekkel tartom a kapcsolatot, akik a saját nehezen félretett pénzüket, és kevés szabadidejüket filmezésre fordítják, amikor csak tehetik. Erre rákontráz a pár tirpák a negatív kommentjeikkel a youtube-on, és egyéb fórumokon, és oda az ember önbizalma. Magyarországon az embereknek inkább támogatni kellene ezeket a filmeket, mint sem lehúzni, mivel fogalmuk sincs mennyi munka és szervezés áll egyes kis és nagyobb film mögött.

 

–       Van-e kedvenc (horror)filmes irányzatod, filmed vagy rendeződ, aki nagyban hatott rád?

–       Műfajon belül nekem nagyon kevés film áll közel a szívemhez, az ízlésem sokban eltér az átlagtól. A John Carpenter féle The Thing nálam az etalon, de a nemrég elhunyt Wes Craven Scream quadrilogiája, Robert Rodriguez Planet Terror-ja, és természetesen Cameron-tól az Aliens is nagy kedvencem, csak úgy, mint a francia Martyrs. Ezen kívül még egy tucat, műfajtól független rendezőnek követem a munkásságát, Antal Nimród-tól David Fincher-en át, Ben Affleck-ig.

cryphoto_1

–       Hogyan született konkrétan a Crying Wolf ötlete? Voltak esetleg olyan ihlető mozik vagy klasszikusabb művek, amiket megnéztél előtte?

–       A Crying Wolf ötlete inkább egy általam favorizált formula alkalmazásával jött létre. A szituáció, melyben egy marék ember egy ismeretlen, halálos ellenséggel néz szembe, mindig is megmozgatta a fantáziámat. A fentebb említett filmek nagyban közrejátszottak, hogy hasonló feszültséget próbáljak elérni a filmben, majd a klimaxnál minden boruljon. A Collector és a Collection című filmek antagonistja szerintem abszolút remekül eltalált karakter, aki egy Xenomorph-hoz hasonlóan, tekintélyt és tiszteletet követel magának a film végéig. Ezáltal nem kell  őket elrejteni a készítőknek minden bokorban.  Én az ilyen típusú karaktereket például sokkal rémisztőbbnek találom.

 

–       Milyen fázisai voltak a film készítésének, mennyi időt szántatok egyes folyamatokra?

–       A film előmunkálatai kb. két hónapot vettek igénybe. Mivel én külföldön dolgozom, és csak nagyon ritkán járok haza, volt elég időm tervezni egy-egy ilyen forgatás előtt. A forgatókönyvből három verzió készült el, és a végén egy negyedik változatot valósítottunk meg, röpke három (!) nap alatt. Sajnos idő, és pénzhiány miatt ennyire futotta. Ezen kívül volt még másfél nap rögzíteni a londoni részeket, ahol ismét Helényi Tamás operatőrrel volt szerencsém együtt dolgozni. Egy beállítás kb. egy órát vett igénybe, szóval nem kapkodtunk. A játékidő hosszabb lett volna, de akkor a minőség rovására megy, így filozofáltam, és úgy döntöttem, hogy a kevesebb néha több.

cry3

–       Hogyan és milyen körülmények között zajlottak az egyes jelenetek forgatásai?

–       A forgatás rendkívül zökkenőmentesen és jó hangulatban zajlott – ez persze jó lett volna, de mégsem így történt. A forgatás előtt úgy három nappal egy kamerakölcsönző cég tulajdonosa le sem bagózta a már régóta megbeszélt tervünket, szimplán nem vette fel a telefont és nem válaszolt az e-mailekre. Több másik vállalkozással is beszéltünk, de ők már kiadták eszközeiket a hétvégére. Aznap pedig még elvesztettük a film fő helyszínét is, omlásveszély miatt. Másnapra (Bolla Attila varázslata és az én memóriám által) szereztünk helyszínt, és operatőrt saját technikával, Helényi Tomi személyében. Szerencsére ő ráért, így a hétvégén le tudta fényképezni a filmet. Aztán a forgatás előtt egy nappal megtörtént az abszolút katasztrófa, amikor is eltörtem a könyököm a Balatonon. Keszthelyen az ambulancián megállapítottak hogy két helyen is eltört és mielőbb meg kell műteni, én azonban ezt elutasítottam, mivel abban a pillanatban már zöld útja volt a filmnek, a stáb tagjai szintén számítottak rám. Megkértem, hogy gipszeljék be, aztán majd jövő hétvégén, ha megyek vissza Londonban elrendezik; Jackie Chan is törött lábbal forgatott amúgy. Az első nap káosz volt. Egy teljesen ismeretlen helyszínen, sajgó, vállig begipszelt kézzel kellett levezényelnem a forgatást. Szerencsére az aranyszívű Glózer Norbi mindenben segítette az operatőrt, én az adott pillanatban egy lencsét sem tudtam volna felhelyezni. Úgy érzem, az egész stáb meghálálta és kemény munkával viszonozta, hogy ezt én így bevállaltam.

 

–       Hány embert kellett koordinálni, mennyire volt ez komplex tevékenység? Milyen egyéb feladatod volt még, mint rendező?

–       Hatalmas szerencsém volt, hogy Helényi Tomi ráért, és gyönyörűen kompozálta az általam vázolt képeket, máskülönben hatalmas gondba lettünk volna a kamera mozgatással és beállításokkal Esses Tomi rendező-asszisztenssel. Mivel minden jelenetnek más és más kamera mozgató technikával álltunk neki, ezért a szereplőgárda sokszor unatkozott, míg a stáb felkészítette a helyszínt a következő jelenetre. Amíg például a zsoldosok nem szerepeltek, addig őket elküldtem hogy gyakorolják Kovács Kornél vezetésével a szobák söprését. Próbáltam autentikus mozgást és formációkat kialakítani velük. Végső soron mindenben benne volt a kezem, a szereplők maszkolásán át, a vér falra spricceléséig.

cry

–       Vettetek-e igénybe külső segítséget, vagy néztetek-e támogatók után?

–      Úgy gondolom, hogy először is valami minőségit kell alkotni saját pénzből ahhoz, hogy az ember szponzorokat találjon, akik a jövőben majd részben finanszírozzák a filmet. Természetesen ha a rövidfilm majd minőséget nyújt mások számára, akkor lehetséges tehetősebb befektetők megkeresése.

 

–       Maradtatok a jól bevált megoldásoknál vagy inkább speciális effekteket, CGI-t használtatok?

–       Én eléggé CGI ellenes vagyok, a modellezést és a régi jól bevált technikákat részesítem előnyben. Pár jelenetnél azonban elkerülhetetlen volt a speciális effekt, de ilyenkor arra kell törekedni hogy láthatatlan legyen a CGI. Persze a jó animáció is drága mulatság.

cryphoto_2

–       Szerinted miért nincsen (sok) horrorfilm hazánkban? Hogyan lehetne ezen az állapoton változtatni?

–       Véleményem szerint nyitottabbnak kellene lenni a műfaj felé, és nem csak primitív módokon minősíteni  a magyar horror filmeket. Persze van rengeteg rossz alkotás. Ebben az esetben, ha a kommentelő kulturáltan megfogalmazott véleményt ad az teljesen elfogadható, de többségük az sajnos aluliskolázott troll. Ami viszont még rosszabb, és láttam is már rá példát, hogy egy filmes csapat vezetője annyira egoista, és elfogult a saját projekteivel kapcsolatban, hogy elszáll vele a ló, pedig a filmjeik nézhetetlenek.

 

–       Ha elkészült a film, hol lehet majd hozzáférni, illetve terveztek-e valamiféle nagyobb közösségi vetítést?

–       A rövid játékidő miatt jelenleg nem tervezünk semmiféle külön bemutatót, de persze nincs teljesen kizárva a dolog.

[youtube=https://www.youtube.com/watch?v=kMz555PMmbQ]

–       Gondoltatok-e már rá, hogy pályázatokon, versenyeken indítsátok?

–       A film mindenképpen fesztivál exkluzív, Magyarországon és külföldön egyaránt tervezzük filmfesztiválok megcélzását, remélhetőleg sikeresen. Azt, hogy mikor fog elérhetővé válni a közeg számára a film, az csak a fesztiválok után derül majd ki.

 

–       Vannak-e jövőbeli projektek, egyéb filmes ötletek?  

–       Rengeteg. Jelenleg két, egész estés forgatókönyvem porosodik a polcon, az egyik horror, és egy lehetséges nagyjátékfilm ötlete is, aminek alapja a Crying Wolf lenne. Ezenkívül szeretnék drámaibb hangvételű alkotásokat is készíteni, hasonlót, mint az előző rövidfilmem a “Behajtani Tilos” volt. A probléma az idő, és főként a pénz, ami az ilyen nagyobb volumenű produkcióknál elengedhetetlen. Persze a laikusok ilyenkor lázadnak, hogy: “Ugyan mi kerül ilyen kis szar filmeknél ennyi pénzbe, a telefonom kamerájával jobbat csinálok!?” Nos, hát ezért is van Magyarországon annyi jó film, rendező, és cinematográfus, mert Pistike Iphone-nal forgatja a következő Alien filmet a pajtában, és ezt el is hiszi. Csak reménykedni lehet, hogy idővel változni fog az emberek hozzáállása a dolgok menetéhez.

További információk:
https://www.facebook.com/hard8productions

eyescream

11 Comments on "Interjú Tokodi Sándorral, a Crying Wolf rendezőjével"

  1. Michael Myers | 2015-12-07 at 10:51 | Válasz

    A tizensokadik filmednél remélhetőleg már érthető lesz a hang és nem a leggagyibb effekteket használjátok. Mert az vérgagyi és amatőr.

    • Nem összekeverni az Impossible Studió filmjeivel, mert Sanyi mostani filmje sokkal profibb eszközökkel készül mint az Időugrók, Rablótámadás stb filmjein.

      • Semmi probléma nincs az Impossible filmjeivel, csak egyesek mint pl Myers is féltékeny a nézettségükre.

  2. Michael Myers | 2015-12-07 at 16:19 | Válasz

    Bármelyik film, melyben az interjút adó fiatalember felbukkan, hasonló hibákkal küld. Hét év alatt ezeket kiküszöbölni nem “Impossible”, sőt, elvárható lenne.

    • Sandor Tokodi | 2015-12-07 at 18:53 | Válasz

      Milyen hasonló hibákról beszèlsz te kis csíra? Ha valami szemèlyes problèmád van megbeszèlhetjük szemtől szemben akárki is vagy te kis patkány.

  3. Ha majd jobbat tudsz fel mutatni akkor elfogadható lesz a kritikád !! Persze nem tetszhet mindenkinek ez a stílus , de az ilyen ostoba véleményeket tartsd meg magadnak !!

  4. Mi a faszt kell kritizálni , ha nem nem teszik nem értem mit foglalkozol vele az ilyen ostoba véleményeket tartsd meg magadnak !!

  5. Mindenki lesz szíves itt és most befejezni a személyeskedést.

    Természetesen nem tetszhet mindenkinek a film, de akár pro, akár kontra, normális keretek között is ki lehet fejteni a véleményeket.

    • Sandor Tokodi | 2015-12-07 at 21:44 | Válasz

      Elnézést a kultúrálatlan hangnemèrt, nem szokott előfordulni ha az adott illető nem kezd el személyeskedni. Ha meg igen, azt legközelebb névvel tegye és szemèlyesen nálam. Megfogjuk beszélni 🙂

  6. Sziasztok!!
    Szeretnénk támogatni a magyar amatőr filmeseket! Akikben egy új generáció fejlődése indulhat meg.

  7. Sziasztok!!!
    Szeretnénk amatőr filmeseket támogatni, hogy lehetöség legyen ennek a korosztálynak is megismerni a magyar tehetségeket!! Film iránti érdeklödés és a tehetségek kiemelését ebben a szakmában.

Leave a comment

Your email address will not be published.


*


Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..