Kerekasztal #18. 2015 évzáró (2. rész)

A tavalyi év sem múlt el nyomtalanul szerkesztőségünk emlékezetéből, s hagyományőrző rovatunkban minden tag megemlékezik a legjobb és legrettenetesebb élményekről, hogy a Kedves Olvasó is betekintést nyerhessen abba, milyen szempontok alapján és milyen elképzelések mentén épülnek fel a kritikáink. Folytatjuk a sort és az első cikk után ma jelentkezik két újabb beszámolóval oldalunk.

eyescream és Fixxer kollégák következnek!

eyescream

Közhely vagy sem, de hamar eltelt ez az év is. Nálam idén egyértelműen a What We Do In The Shadows c. új-zélandi ál-dokumentumfilm vitte a prímet, mely megmutatta, hogy is kell roppant szórakoztató módon kifigurázni az ezeréves vámpírkliséket, de születtek még korrekt alkotások. Például a világ végén játszódó drámai hangulatban csordogáló horror/western Bone Tomahawk (majd csak figyeljétek meg az öregedő Kurt Russellt!) vagy a Mad Max-i környezetben zajló, bmx-banditákat és ember-robot romantikát egyaránt felhasználó mega-trash Turbo Kid, esetleg a nyomasztó emberi drámát egy poszt-apokaliptikus zombi-járvány díszletei közé helyező Extinction. Szintén jól sikerült még a rendkívül kevés pénzből készült, felspécizett járgányokkal és vérszomjas zombikkal operáló Wyrmwood őrült ausztrál road movie-ja, a dark fantasy és a horror határmezsgyéjén egyensúlyozó, ír mitologikus lényeket felsorakoztató The Hallow (aka The Woods) vagy az infantilis coming to ages atmoszférában bővelkedő zombis Scouts Guide To The Zombie Apocalypse, de a vonatos-farkasemberes Howl is kiemelkedő, mint angol független filmes produkció. Megemlíteném még a Clown-t, mint érdekes ötletet, illetve a Final Girls technikai (parodisztikus film-a-filmben) bravúrját, de a Bíborhegy is klassz volt, viszont az egyáltalán nem horror, inkább egy romantikus dráma.

Kimondottan rossz, horror jellegű alkotásra nem emlékszem, amit láttam volna, viszont rengeteg középszerű vagy éppen értékelhetetlenül gyenge tucat-produkciót (folytatást, előzményt etc.) toltak idén is az arcunkba. És persze az agyonhájpolt cuccok is eléggé lebőgtek a szememben, pl. Green Inferno, The Visit stb. Így maradtak az alapból szar trash-filmek, amikből idén a Sharknado harmadik része (Hoff the KING!!), illetve a Sharktopus vs. Whalewolf c. Roger Corman produkciót illeti a képzeletbeli trágya-korona, de persze csak az alig félórás Kung Fury őrült szösszenete után!

Ami a sorozatokat illeti, abból idén elég sokat néztem (vagy pótoltam) – Game of Thrones, Vikings, Black Sails, Gotham, Flash, Green Arrow, Elementery stb. -, de csak néhánynak volt köze a horror/thriller/sci-fi vonulathoz, mint például a The River vagy The Strain. Míg a legmaradandóbbnak az eszméletlen trash-kánaánt elhozó Danger 5, és a frenetikus utópiákat bemutató Black Mirror bizonyult, addig a Sleepy Hollow-t és a From Dusk Till Dawn-t a például második évadtól kikukáztam, a 12 Monkey-t pedig pár rész után. Igazából a Wayward Pines sem volt rossz, de abból inkább a könyveket tudom ajánlani. Bőven vannak még pótolnivalóim (Ash vs Evil Dead, AHS: Motel, Scream, Expanse, Z Nation és persze a Walking Dead-et is valamikor folytatnom kéne), de ami számomra mostanság a legfontosabb, hogy újra elkezdtem az X-aktákat – ugyanis mindjárt itt az új évad!!

Ugyan nem szervesen kapcsolódik az év végi értékeléshez, de nekem nagyon bejöttek az idei CINEGORE közösségi események, mint amilyen a ParaNoir Pub-os vetélkedő vagy a szabadulós (horror)játékok tesztelése. Persze az i-re egyértelműen a csehországi szerkesztőségi kirándulás tette fel a pontot – remélhetőleg jövőre is részt tudok majd venni hasonlókon! A végére pedig pár könyv, amin idén sikerült átrágnom magam, és csak ajánlani tudom: Joe Hill: Nos4a2, Jean Ray: Átkozott istenek, Grady Hendrix: Horrorstör, Blake Crouch: Wayward Pines trilógia.

 

Fixxer:

2015 számomra kiemelkedő év volt a filmek terén. A Black Comedy végre erőre kapott, nem is csoda, hogy egy horror-vígjáték lett a toplistánk első helyezettje. A What We Do In the Shadows mellett – többek között – a Cooties, Bloodsucking Bastards és a Scouts Guide to the Zombie Apocalypse is erős induló volt a műfajban.

Zombis filmekben is láthattunk több egyedi alkotást, a Wyrmwood a Mad Max-i feelingjével, az Extinction a drámaiságával, a Re-Kill pedig az ötletességével emelkedett ki, nagy csalódás ebben a műfajban csak az egyik kedvenc játékom megfilmesítése volt – a Dead Rising hagyott kihasználatlanul sok lehetőséget.

Az év során a legnagyobb pozitívum az volt nekem, hogy sok EGYEDI és ÖTLETES alkotást láthattunk, ami 2014-re kevésbé volt elmondható. Még a (nálam) top10-be be nem kerülő darabok között is tudnék többet felsorolni azok közül, ami az egyedisége miatt emelkedett ki az átlagos tucatfilmek közül (The Hive, Hidden, Last Shift).  A “toplistás” filmek közül itt kettőt említenék meg, a Bone Tomahawk és a The Visit két, egyedi történetet mesélt el, előbbi Kurt Russell zseniális játéka miatt is maradandó alkotás, utóbbival meg M. Night Shyamalan végre “visszatért”.

A sok horror mellett azonban az év két legnagyobb élményét számomra egy rövid film és egy sorozat hozta el:

A Kung Fury a 80-as éveket idézte meg és zseniális poénokat vitt vászonra – nagyon várom az egész estés változatot belőle. Az Ash vs. Evil Dead Bruce Campbell nagy visszatérése lett és 2015 legjobb sorozata nálam magasan. Minden megvan benne, ami az eredeti Gonosz Halottakat naggyá tette, nem csoda, hogy már be is jelentették a második évadot.

Szintén pozitív csalódás volt számomra a Z Nation és a Strain második évada is és végig érdekfeszítő széria volt a  Wayward Pines, valamint sci-fi terén az Into the Badlands és a Man in the High Castle is nagyon jól indult. Az American Horror Story viszont továbbra sem tudta felkelteni az érdeklődésemet és a Fear the Walking Dead-nek nagyobb volt a füstje, mint a lángja sajnos.

A negatívumokról szólván: sajnos elég sok olyan, gyengébb produkció jutott el a mozikba idén is, amiben az egyetlen rémisztő részt a “jump scare-ek” hozták. A tavalyi – Annabelle, Jesabelle, Women in Black 2 filmekkel megalapozott tendencia idén is folytatódott, olyan ötlettelen alkotásokat láthattunk moziban, mint az Akasztófa, a Sinister 2 vagy a Poltergeist teljesen értelmetlen remake-je.

Ami további hiányosságot tudnék mondani – sajnos nem láttam egyetlen olyan alkotást sem, ami a Sci-fi/horror műfajában hozott volna kiemelkedő alkotást…ettől függetlenül ha 2016 is hozza a tavalyi szintet összességében, akkor nem leszek csalódott, sőt…

Az évet tökéletesen zárta a prágai horror-túránk, idén mindenképpen szeretnénk folytatni ezt a “sorozatunkat” is. Szeretném mindenképpen megemlíteni, hogy fontos barátokat szereztünk idén a ParaNoir Horror Kocsma tulajdonosaiban, és komoly terveink vannak a további együttműködésre is – amit hamarosan meg is osztunk a Kedves Olvasókkal!

 

 

Be the first to comment on "Kerekasztal #18. 2015 évzáró (2. rész)"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*