ParaHelyek – Nome

P1010938A rejtélyes eltűnésekről szóló történetek, amelyek néha már városi legendává terebélyesedtek, úgy gondolom, már jó ideje borzongással töltik el az embereket. Ez a helyzet napjainkat illetően annyiban változott, hogy mára a települések lakosságának nyilvántartása szinte maximális adatfeldolgozottsággal üzemel, ennek köszönhetően sokkal nyomon követhetőbbé váltak az ilyen események, amelyek így aztán jóval nagyobb hírverést is kapnak, mint akár 50-60 évvel ezelőtt. Jól tudjuk, hogy manapság rengeteg olyan dolog történik a világban, amelynek köszönhetően a tájékozottabb emberek akár túlzott óvatossággal szemlélik környezetüket, így ennél fogva hajlamosak a rendőrségre rohanni, ha valamelyik hozzátartozójuk pár órára elérhetetlenné válik. Ebből az okból kifolyólag a bejelentett eltűnt személyek jelentős hányada igen hamar előkerül épségben, és kiderül, hogy csupán banális félreértésről volt szó. Azonban ezek az esetek nem minden esetben végződnek így, olykor néhány ember indokolatlan módon, már-már bizarr hirtelenséggel válik köddé. Itt jön a képbe rovatunk mai részében bemutatott kisváros, Nome.

Alaska

Az Alaszkában található város a XIX. század végén került fel igazán a térképre, benépesülését az aranynak tulajdonítják. 1900-ban már közel 13 ezren laktak itt, majd egyes becslések szerint a populáció az évszázad elejére átlépte a 20 ezret is, ám mára ez a töredékére esett vissza. A kisvárosban találhatóak iskolák, éttermek, műemlékek, a terület állatvilága pedig minden ornitológus egyik nagy kedvence – vagyis tulajdonképpen egy átlagos amerikai kisváros.

A “based on actual events” felirat mára már különös jelentőséggel bír a filmszakmában. Az évszázad eleji “hú, ez tényleg megtörtént?” felkiáltást felváltotta egy “na, már megint ez a baromság” kijelentés, amely a sokszor hihetetlen elemekkel operáló horrorfilmeket csak még tovább taszítja lefele a komolyság hegyén. A The Fourth Kind esetében egy új fegyverrel támadtak ránk a készítők, ugyanis előtte nemigen történt olyan, hogy maga a színész saját személyazonosságával lépett elénk és mondta el, a most következő képsorok valóban megtörténtek, tessék szépen elhinni őket. Hogy ez mennyire teszi nevetségessé a filmet, esetleg ront-e az élményen, az már szubjektív megítélés kérdése, mindenesetre szerkesztőségünk egyik nagy kedvencéről lévén szó, érdemes kicsit utánanézni, mennyire is igaz, hogy Nome kisvárosa nem éppen átlagos.

Mint arra emlékezhetünk, a The Fourth Kind az ufók által elkövetett emberrablásokról és eltűnésekről szól. Habár ezekre konkrét bizonyíték nyilván nem áll rendelkezésre, az nem csak egy hatásvadász kijelentés, hogy Nome-ban valami nincs rendben. 1960 és 2004 között a helyi szervek legalább 24 eltűnt személy után kutattak, akik többnyire átlagos, felnőtt férfiak voltak, a környező falvakból. A pletykák szerint sorozatgyilkos szedte áldozatait a környéken, de ezt az FBI nem tudta megerősíteni, és inkább a cudar téli időjárás, valamint az ennek is köszönhető masszív alkoholbevitel kombinációjára fogták az eltűnéseket.

a6e7f667-ea57-48e9-b689-c4d172cabe52-2060x1236

Habár Nome az ufóhívők egyik kedvenc célpontja – részben a magas számú észlelés, részben pedig a The Fourth Kind valósághű stílusa miatt -, az ügy nem nélkülöz minden csalafintaságot. Tudniillik az Universal Pictures szép kis reklámot akart csapni a The Fourth Kindnak, ennek köszönhetően 20 ezer dollárral motiválták a helyi sajtót, hogy jelentessenek meg hamis híreket és cikkeket a Nome-ban tapasztalt ufóészlelésekről és elrablásokról. Miután kiderült ez a kis csalás, a híreket eltávolíttatták a portálokról, de ekkorra már igazi zarándokhely lett a kisvárosból.

Felmerül persze a kérdés, mi van, ha a különös jelenségekről szóló beszámolók csupán kis töredékei ugyan, de rendelkeznek némi igazságmaggal? Mint azt tudjuk, az utóbbi évtizedek során az ufóelrablásokról, idegen lényekkel való személyes kapcsolatfelvételről szóló történetek közül volt néhány, amely óriási sajtóvisszhangot kapott és bár rengeteg ilyen beszámoló bizonyult hamisnak, akadt egy pár, amely a mai napig viták tárgyát képzi a tudományágak jeles képviselői között.  Talán a szokottnál is nehezebb helyzetben van az, aki próbálja átlátni a helyzetet Nome esetében. Ennek az oka pedig nem más, mint a már fent említett médiakampány, ami alaposan összekavarta az egyébként is kusza szálakat. Olvashatunk olyan beszámolókat, teóriákat is, amelyek szerint a The Fourth Kindban bemutatott visszatérő motívumok (a hajnali 3:33-as időpont, az örökké figyelő bagoly) nagyon is valóságon alapuló beszámolók alapján készültek, bár ezeknek a cikkeknek a hitelességét az internet világában rendkívül nehéz, olykor lehetetlen ellenőrizni. Mondhatni tehát, hogy Nome esetében igen nehéz meghúzni a határvonalat a hiteles háttérrel rendelkező információk és a hoaxok között.

An-owl-the-fourth-kind-13519811-1000-412

De akkor mi állhat a szokatlanul magas számú eltűnés mögött: tényleg az idegenek, egy sorozatgyilkos, vagy van valami egyszerű magyarázat is? 2004-ben Alaszka államban 3323 ember eltűnését jelentették, amely messze a legmagasabb szám az Egyesült Államokban. Az FBI szerint a magyarázat egyszerűbb, mint gondolnánk: Alaszkában 39 hegység, 3000 folyó, 5000 gleccser és több mint 3 millió tó található, vagyis elképesztően sok mód akad az eltűnésre. Ahogyan az LA Times, az ügyben nyomozó újság fogalmazott: “Alaszkában nagyon könnyű végleg eltűnni a világ elől.”.

Hogy valóban csupán ennyiről lenne szó, és Nome városa tényleg nélkülöz minden természetfelettit és földönkívülit, erre aligha kapunk választ mostanság.

(Varin, Absvrd)

Be the first to comment on "ParaHelyek – Nome"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*


Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..