Interjú az Ixtlan Artworks csapatával

001A Lovecraft rajongókat már évek óta lázban tartja a hazai Ixtlan Artworks csapatának projektje, a mester From Beyond című novellája alapján készülő adaptáció. A forgatás úgy tűnik, lassan a végéhez ér, és hamarosan megtekinthetjük a négy éven át készített filmet – addig is, hogy csillapítsuk kíváncsiságunkat, meginterjúvoltuk a film készítőit a forgatással, illetve a közelgő megjelenéssel kapcsolatban.

001

CG.: Hogy indult a csapatotok, és hogyan született meg az ötlet, hogy Lovecraft From Beyond című novellája alapján készítsetek adaptációt?
IA.: Annó az Ixtlan Artworks (Schneider Róbert- hangmérnök és zeneszerző, Tarnai László Tata- hivatásos operatőr, Erdélyi Gábor Gabo- trükkök és rendezési feladatok) évekig készített megrendelésre reklám és dokumentumfilmeket, hogy ezzel a közös munkával létrehozhassuk a lehetőségét a stáb saját, önálló filmjeinek. Scifi rajongók lévén elsőre egy absztrakt, vertikális roadmovie-ban gondolkodtunk, amelynek a címe “A belső párbeszéd felfüggesztése” volt. Ez a történet egy szeméttel vastagon borított planétán, az emberi társadalom utolsó megmaradt toronyvárosában játszódik. Nem szeretnék nagyképűnek tűnni, de olyan fordulatos, filozófikus, mégis izgalmas forgatókönyvet sikerült közösen összehoznunk, hogy bár már folytak az első felvételek és a város, illetve kinagyított részleteinek több modellje is elkészült, be kellett látnunk, hogy egy teljes egészében zöld háttér előtt forgatott scifi film, ilyen grandiózus forgatókönyvvel egész egyszerűen nem végrehajtható feladat az adott körülmények között. Ezért olyan történetet kerestünk, amely már meg van írva, így kisebb esélyét láttuk annak, hogy akár több nagyságrenddel is alásaccoljuk a munka méretét és annak is elejét akartuk venni, hogy a forgatókönyv munka közben akkorára duzzadjon, hogy végül betemesse a projektet. Ez vezetett el oda, hogy a kedvenc irónk novelláit újraolvasva választottunk filmtémát.

A scifi főszerepet Nagy Balázs Pál játszotta, akire, mivel ott már bizonyított, a következő projekt során is számítottunk. Szó szerint fel sem merült, hogy Tillinghast professzor szerepét más játssza. Mikor az első próbákon túl voltunk, tudtuk, hogy Ő a megfelelő a szerepre, nagyon furcsa érzés volt látni, ahogyan a szemünk előtt alakult át őrült professzorrá egyik pillanatról a másikra. Ezen felül hatalmas munkát végzett a film egészén a színfalak mögött is, ezért a film hatásai Neki ugyanannyira lesznek köszönhetőek, mint az Ixtlan többi stábtagjának. A film másik főszereplője Nagy Géza István, aki visszafogott, természetes játékával az őrült professzor tökéletes ellenpólusa. Megjegyezném, hogy erre a szerepre nagyon nem volt egyszerű megtalálni a megfelelő személyt. További hatalmas segítség (és pont időben érkezett energiabomba) hogy csatlakozott a munkához Tomasics József social manager, aki a hazai Lovecraft közösség motorja.

Természetesen még sok kiváló ember vesz részt a film elkészítésében, honlapunkon folyamatosan jelennek meg a részletesebb bemutatkozást, személyes nézőpontot és történeteket is tartalmazó interjúk a színészekkel és a készítőkkel, akik áldozatvállalása és segítsége nélkül nem jöhetne létre ez a mozi.

002

CG.: Lovecraft alkotásai bár hihetetlenül egyediek és a mai napig hátborzongatóak, mégis, adaptáció szempontjából elég nagy kihívást jelentenek, mivel gyakorlatilag lehetetlen őket szóról-szóra, változtatások nélkül feldolgozni. Nektek mi a véleményetek erről, milyen nehézségekbe ütköztetek az előkészületek, a forgatókönyv írása során?
IA.: Ez műelemzés nélkül nem megy. Alapból azzal indítottunk, hogy megkerestük azt a pontot a leírtakban, ami keretbe foglalhatja a két barát konfliktusát. Többen úgy vélték, hogy a kihallgatás öncélú kiegészítés, holott benne van a novellában, hogy a Barátot letartóztatták, meggyanúsították és kivallatták. Ez talán arra is rávilágít, hogy Lovecraft pontosan tudta mit ír le, abból semmi nem hiányzik, maximum arról lehet szó, hogy nem forgatókönyvet, hanem novellát írt, ezért abban az időrendiségben, szó szerint véve mindent és nulla logikus kiegészítéssel, változtatással élve egyszerűen nem lehet a novellából jó filmet készíteni. Persze könnyű ezt mondani, munka közben sokkal nehezebb ezt a kényes aránymértéket megtartani, reméljük nekünk sikerülni fog.

CG.: Mi a véleményetek a Lovecraft művei alapján készült filmekről – például a From Beyond Stuart Gordon-féle feldolgozásáról?
IA.: Őszintén szólva, amikor kiválasztottuk a megfilmesítendő novellát, nem voltunk teljes mértékben tisztában vele, hogy már megfilmesítették. Mikor megtudtuk meg már nem akartuk megnézni, mert szerettük volna elkerülni, hogy óhatatlanul abból inspirálódjunk, esetleg annak egy kópiáját hozzuk létre. Persze később, mikor már szilárdan állt a filmünk váza, győzött a kíváncsiság. Azt hiszem nyugodtan kijelenthetem, hogy mi adaptációnk merőben más.

CG.: Érdekesség, hogy a legtöbb Lovecraft adaptáció szinte automatikusan modern környezetbe emeli a történeteket, ti viszont a történet eredeti idősíkját használjátok. Miért döntöttetek így?
IA.: Valószínűleg azért helyezik modern környezetbe Lovecraft történeteit, mert azt a furcsa hollywood-i szabályt alkalmazzák, hogy csak akkor értheti meg a néző a filmet, ha annak saját jelenidejébe integrálják a történetet. Ez véleményem szerint butaság és lenéző is a publikummal szemben, ráadásul így el is veszít egy fontos atmoszférikus elemet a történet. Nekünk eleve az volt a koncepciónk, hogy az 1880- as évek végére jellemző környezetben próbáljuk a történetet bemutatni, hogy még nagyobb legyen a kontraszt a konflisok, komornyikok, cilinderek és a professzor elképesztő mechanikus, elektromos, anatómiai és metafizikai kísérlete között. Ezzel szeretnénk megmutatni, hogy mekkora lépést tett Tillinghast professzor a tudományok terén a korához képest. Ráadásul az emberi történelem tele van elrejtett, elfeledett, furcsa, veszélyes és megmagyarázhatatlan találmányokkal, szerkezetekkel, így a jelenkor nézője is találhat támpontot a professzor kísérletét illetően. Magyarul addig örüljünk, míg valahonnan elő nem kerül egy ilyen gépezet, hiszen a multiverzum elmélete már egyre elfogadottabb.

003

CG.: A From Beyond az egyik “leglátványosabb” Lovecraft novella – a Tillinghast gép által megmutatott alternatív valóságsík vizuális szempontból majdnem akkor kihívás, mint Cthulhu, vagy R’lyeh városának ábrázolása. Hogyan birkóztatok meg a feladattal, milyen arányban használtatok hagyományos és számítógépes effekteket?
IA.: Elsősorban hagyományos effekteket használunk, tehát konkrétan megépítünk mindent amit csak lehet, aztán a felvételeket tovább szerkesztjük és hozzáadjuk a számítógépes effekteket, hogy kellően telített legyen az összkép. Ez persze rengeteg kísérletezéssel jár és az első felvételeken általában csak azt látjuk, hogy mit kell majd másképpen csinálnunk a másodikon. Nem egyszer történt olyan, hogy a folyadékgravitációval működtetett démonjaink még azelőtt szétplaccsantak és a padlóra ürítették a tartalmukat, mielőtt egyáltalán a kamerát bekapcsoltuk volna. A kísérletezős rész ettől függetlenül az egyik legvidámabb munkafázis, de felelősségteljes is, hiszen többek között ennek az eredménye nagyban befolyásolni fogja a film sikerét. Reméljük, hogy az idegen világokat és a démonokat (meg az összes többi trükköt) sikerül olyanra elkészíteni, amelyek kiegészítve a színészek játékát, a Tata által rögzített gyönyörű képsorokat és Robertsch szuggesszív zenéjét, valóban megmozgatnak valamit a tudatalattiban. S ha elgondolkodott a néző a látottakon, akkor talán mondhatjuk, hogy sikerült egy jó filmet készíteni.

CG.: Mekkora az érdeklődés a projekt iránt a hazai, illetve külföldi Lovecraft-rajongók körében?
IA.: Jelenleg a legtöbb visszajelzést a magazinoktól kapjuk és reménykedünk benne, hogy az a megtisztelő érdeklődés, amit a filmünk iránt tanusítanak, az a magazinok olvasótáborának az érdeklődését is tükrözi. A Lovecraft rajongók pedig valószínűleg majd a bemutató után fognak véleményt alkotni, egyenlőre (teljesen érhető módon) várakozóan érdeklődőnek tűnik az álláspontjuk.

004

CG.:  Gondolkoztatok esetleg azon, hogy a forgatást valamilyen közösségi finanszírozási platform – Kickstarter, Indiegogo – segítségével is megpróbáljátok támogatni?
IA.: Igen gondoltunk rá, de valahogy mindig elmaradt, mert amire komolyan szorult volna a hurok, addigra valamelyikünk előállt egy mőködőképes mentőötlettel és sikerült átjuttatni a projektet az éppen aktuális problémahalmazon. Mostanában ismét felmerült, hogy használhatnánk a finanszírozási platformok nyújtotta lehetőségeket, hiszen bár a film befejezéséhez már nincsen szükség komoly támogatásra, de a széleskörű promóció, reklámozás anyagi támogatása újfent nagy próbatétel elé allítja a csapatot.


CG.: A forgatás során mik voltak a legnagyobb előnyei, illetve a legnagyobb hátrányai annak, hogy független csapatként dolgoztatok?
IA.: A legnagyobb hátránya, hogy nem állt minden forrás egyszerre a rendelkezésünkre, ezért párhuzamosan kellett a stáb tagjainak a polgári és a filmmel kapcsolatos munkáikat elvégezniük. Emiatt viszont a projekt hossza nyúlt meg bő négyéves időtartamra, s az ilyen hosszan készülő művészeti munkában fokozottan benne van az is, hogyha elfogy a lendület, vagy kimerülnek az anyagi források, akkor le lehet húzni a rolót. Nagy mázli (és rengeteg manőverezés) hogy mi csapatunk nem esett bele ebbe a csapdába. A másik hátránya, hogy néhány nagyon jó, de nem a történet fősodrába tartozó, kiegészítő jelenetet ki kellett húznunk a forgatókönyvből, különben még egy évig eltartana munka, s azt már valószínűleg nem bírná a csapat. A legnagyobb előnyét abban láttuk, hogyha volt is stressz, azt csak magunknak köszönhettük és nem egy a gyártást felügyelő jogi személynek. Továbbá az, s talán ez a fontosabb, hogy nem kellett klisékkel megtömni a filmet ahhoz, hogy egyáltalán legyárthatónak ítélje egy bizottság. Ez a film lényegében nemcsak egy tiszelgés Lovecraft előtt, hanem egy kísérlet is arra vonatkozólag, hogy mennyire tudunk sallangmentesen Lovecraft novellát adaptálni úgy, hogy fókuszban tartjuk az eredetit, de a végeredmény nem egy folyamatos narrációval kísért, művészkedő képkollázs szétcsapva effektekkel, hanem egy kalandos, izgalmas, szórakoztató, de mégis komolyan vehető film. Ami a lehetőségeinken belül volt, azt ezeknek a kritériumoknak rendeltük alá.

005

CG.:  Várhatóan milyen formában láthatjuk majd először a From Beyondot? A májusra ígért megjelenés meglehetősen közel van, gondolkoztok legalább egy nagy mozibemutatón, vagy egyből a digitális platformok jelentik majd a célt?
IA.: Bár jól haladunk az utómunkákkal és jelenleg már az ötödik, egyben utolsó nagy összefoglaló fejezeten dolgozunk, mégis úgy tűnik, hogy kicsit csúszni fogunk a korábban kítűzött május végi bemutatót illetőleg. A digitális terjesztést második lépcsőnek szánjuk, első körben fesztiválokon (mozikban) szeretnénk bemutatni, de mivel a februári leadási határidők miatt tavasziakon már nem tudunk részt venni, az ősziekre meg még várni kell, így most nekünk sem sürgős annyira. De benne van az is, hogy az elmúlt másfél évet azzal töltöttük, hogy az előző négy fejezetet csiszoltuk, amelyek lényegében elvezetnek az ötödikhez, a katarzishoz, úgyhogy talán nem pont ezt a lényeges részt kellene elkapkodnunk, ha már eddig türelmesek voltunk. Mivel mi is csak a napokban szembesültünk a csúszás tényével, most azonnal nem tudok pontos időpontot mondani, de nemsokára tudatjuk a fesztiváldátumokhoz igazodó új megjelenési dátumot. Addig is rengeteg újdonság fog napvilágot látni a film honlapján és közösségi platformjain, úgyhogy érdemes lesz a várakozási időben ezekre rápillantani.

006

Köszönjük az interjút, és sok sikert, nagyon várjuk a filmet 🙂 Az Ixtlan csapatát, a From Beyond státuszát követhetitek Facebookon és a saját oldalukon is.

Zoo_Lee

(castfoto: Tóth Jenő Tibor, crewfoto: E. Gruber Henriette)

Be the first to comment on "Interjú az Ixtlan Artworks csapatával"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*