Bogarak és Xenomorphok – az idegenek dialektikája

aliensthumb02Xenomorphok vagy “csak” xenomorphok? James Cameron kultikussá váló filmjében elrejtettek olyan utalásokat, melyek azóta is nem egyszer meglepő vitákra sarkallják a meglett rajongók tömegeit és az Ars Technica írói igyekeztek az eddigi ismereteket összegyűjtve képet alkotni arról, vajon hová is lehetne sorolni azt a fajta beidegződést, ami alapján mi magunk ítéljük meg az idegenek – szembeállítva azzal a (hiányos) ismerettel, mely szerint a vásznon megjelenő karakterek ismerik magát az idegen entitást. A tesztoszterontól duzzadó, világi vadorzók csoportja előtt áll Ripley, és nekik kell ecsetelni, milyen bevetésre is készülnek a LV-426-ra készülő tengerészgyalogosok. Ahogy a főhadnagy az eligazítást tartja, a ripacskodós hangulatú Hudson (Bill Paxton) beleszól: “Is this going to be a stand-up fight, sir, or another bug hunt?” Tehát rákérdez, hogy milyen típusú bevetésen vesznek majd részt, utalva a bogarakra (rovarokra).

“All we know is that there’s still no contact with the colony, and that a xenomorph may be involved.” – szól a válasz Gormantől, vagyis elmeséli, hogy megszakadt a kapcsolat a kolóniával és egy xenomorph kapcsolatban lehet a történtekkel.

Forrás: bluscreens.net

“Excuse me, sir, a what?” – Jön az értetlenkedő kérdés, persze jogosan, hisz ezt a szót nem használták eleddig az Alienekre. Azért is érdekes fejlemény, ugyanis nagyon ritkán használnak határozott alanyt a fenyegető veszélyre, sokkal inkább “ők” illetve “az” szerepel a repertoárban.

No persze a néző, azaz mi ismerjük a titkot, hiszen Ridley Scott műremekében egyszer már bizonyított a nyálkás, két fogsorral rendelkező nemezis, és heves szívdobogásra késztette az érdeklődőket 1979-től kezdve. Azonban Gorman hetyke válasza, afféle felsőbbrendű analízise azt sugallja, hogy ez a csapat katona már találkozott korábban hasonlóval és nem a több, mint ötven évvel korábbi Nostromo katasztrófa volt az egyetlen, rögzített találkozás a két faj között. Persze ettől még nem lesz egyszerűbb a tézis, ugyanis a film további részében egyértelmű, hogy “ezekkel” még nem találkoztak a felszívott mellkasú katonák – belekergetve őket félelmetes mészárlásba, hogy aztán megint csak a lesajnált Ripley legyen, aki odateszi magát a küzdelemben.

Forrás: bluscreens.net

A “kiolvadt” tengerészgyalogosok az ebédlőben (Frost, Spunkmeyer és Hudson) arról csevegnek kedélyesen, hogy milyen jó lett volna, ha eltöltenek még egy kis időt az “arcturusi bordélyban”, miközben a világot nagyban uralni vágyó Weyland-Yutani cég a saját terveit szövögette. Nem elég, hogy komoly lépésekkel szálltak be az ügybe, amikor a Prometheusban az idegen létformát tovább akarták tökéletesíteni, később a Nostromo legénységét arra használták fel, hogy mintát vegyenek és szállítsanak emberlakta területekre.

A mammutcégnek viszont nincs szüksége kukkolókra, így szépen titokban tartja a játszmáit. Még Carter Burke, a WY sikeréhes védnöke is szkeptikusan áll Ripley múltjához, bár azért a csapatot odaküldi, hogy aztán szinte mind egy szálig vérbe fagyva végezzék a rideg bolygón.

Forrás: bluscreens.net

Hudson kérdése arra nézve, milyen harcra számíthatnak, egyértelműen arra utal, hogy volt már része mindkettőben, de nem a bogarakkal foglalkozna szívesen. Ahogyan Ripley mesél a társaságnak az Alien mibenlétéről, világossá teszi, hogy ilyen ellenséggel még nem álltak szemben. Ahogyan fentebb szerepel, ennek megerősítése az, hogy alulinformált, a helyzethez nem megfelelően képzett csapat kerül a bolygóra – és ennek a levét meg is isszák. A folyosókon a savas lyukak, az épület sérülései miatt mindig “Ripley rosszfiúi” néven emlegetik a lényeket, és még akkor sem tisztázódik semmi, amikor Ripley és Burke az arcölelőkkel találkozik – és mindez tökéletesen egybevág a Weyland-Yutani hírzárlatával.

Forrás: bluscreens.net

Forrás: bluscreens.net

Visszakanyarodva – miért is kérdez rá a “bug hunt”-ra Hudson, ha ő valójában azt sem tudja, mivel állnak szemben? A cikk két lehetőséget hoz fel: lehetséges, hogy egyszerű tisztogatással kapcsolatos feladatot látnak el a tengerészgyalogosok időnként (bár ez megkérdőjelezhető, hiszen cseppet sem ilyen felszereléssel vágnak neki a küldetésnek, sokkal inkább a frontális harcmodorra készülnek, mint ami egyébként is jobban a társaság profiljába vág). A másik lehetőség a “snipe hunt” kifejezésre utalgatás, célzás, ami egy bevett dolog. Akkor használják, ha nincs valójában semmi célja a küldetésnek.

A bogarazás ellenben igen bevett jelző, ha idegen lényekről van szó, gondoljuk akár a Starship Troopersre, vagy sok más rip-offra is. Mindemellett a karantén szó az első és második Alien filmben is többször elhangzik, s a Nostromo fedélzetén Ripley egyáltalán nem pánikol, amikor a visszatérő társak egy hívatlan vendéggel együtt akarnak visszatérni az űrhajóra. Inkább távol akarja tartani.

A második filmben szereplő karantén már kicsit másabb kontextusban szerepel. A film bővített verziójából kiderül, hogy az ICC az Interstellar Commerce Commission rövidítése, mely a létező Interstate Commerce Commission alapján került a filmbe és az űrutak feletti kontroll szerepét tölti be. Ez akkor derül ki, amikor Burke álszentségét lefejtve kiderül, fertőzött embereket akar átjuttatni a karanténon. A cikkben hivatkozásként szereplő Colonial Marines Technical Manual pedig fényt derít arra, hogy a nem emberi létformák cseppet sem ritkák ebben az univerzumban. A lebogarazás pedig egyszerű szóhasználat a mindennapokban.

Gorman xenomorph jelzője szintén érdekes kérdés. Az eligazításon tisztán érződik, hogy ő tudja, mivel állnak szemben, azonban ezt a képet önmagáról rombolja le az akciók közepette. A filmet körüllengi a Vietnam-szerte tragikus harcokat okozó inkompetencia, a tehetetlenség és a hadnagy elszeparáltsága, ugyanis a csapatát előre küldi a halálba, míg ő a biztosnak vélt háttérből “dirigál”. Az álműveltség mögött két görög szó eredeztethető. A xeno azt jelenti külföldi, idegen, különös, míg a morph valamilyen formát, alakzatot takar. A két szó összetétele azonban bármilyen idegen létformát jellemezhet, mely nem a mi fajunkat jelenti. Gorman mégis azt mondja ki: vannak odakint lények, amiket Xenomorphoknak hívnak. Ez az állítás azonban nem helytálló a következőkben, hiszen ha volna valódi elnevezése az idegen fajnak, miért vonnák be a küldetésbe Ripley-t?

Forrás: bluscreens.net

Összességében ez a nagybetűs kifejezés tehát sehol nem található, és csupán a rajongói körökben nyerte el végleges formáját, így a hivatalos meghatározásra talán egy ideig várni kell. Azonban a kisbetűs változat pedig olyannyira nem specifikus, hogy bármilyen idegen entitást le lehet vele írni, azaz szintén hasztalan ennek a bizonygatása.

Hogy milyen hivatalos elnevezések vagy így-úgy emlegetett nevek jöttek eddig létre? Nem kényeztetik el a rajongókat igazán. Ripley Aliennek nevezi őket, és a fentebb felsorolt alanyi változatok is mind használatban vannak. A különböző DVD és Blu-Ray kiadványok az Internecivus Raptus kettős latin nevet használják, mely gyilkos tolvajt jelent. Ha valaki nem riad vissza az olyan alkotásoktól, mint az Alien versus Predator versus Terminator, akkor találkozhat a szintén valamelyest elterjedt Linguafoeda Acheronsis kifejezéssel, mely azt jelenti: Acheron mocskos szája (Acheron a görög mitológiában az egyik alvilági folyó). Bár ez jobban idomul magához a karakterhez, egyik sem igazán megfelelő, ugyanis nem a bevett faji elnevezés nómenklatúráját követik.

Forrás: bluscreens.net

Végezetül pedig szintén egy gondolat – ha elfogadjuk azt a tézist, hogy az Alienek egy fajt képeznek, vajon nem borítja-e fel ezt az a puszta tény, hogy az invazív életmódjuk közepette más fajokkal keverednek és minden új egyed felveszi a gazdatest bizonyos tulajdonságait, hogy az adott életkörülmények között maximalizálja a túlélési esélyeit?

Mivel egyik “hivatalosnak vélt” név sem jelent meg a filmekben, így e helyütt annyi állítható, hogy nincs még egyedi nevük az idegeneknek – de tetteik beszélnek helyettük.

1 Comment on "Bogarak és Xenomorphok – az idegenek dialektikája"

  1. A filmek utáni rengetek történetből kiderült “lényegük” alapján talán nem is baj, ha nincs nevük 🙂
    A cikk amúgy érdekes.

Leave a comment

Your email address will not be published.


*