Igaz történet alapján – Megszólít az éjszaka (The Mothman Prophecies)

mothman_posterAz igazat megvallva sokat gondolkoztam, hogy melyik rovaton belül írjak a Molyember legendájáról, hiszen minden további nélkül beférhetett volna Kriptozoológia-rovatunkba is. Azonban, a méltán nagysikerű Megszólít az éjszaka miatt úgy döntöttem, talán érdemesebb mégis a filmek mögött meghúzódó igaz történeteknek utánajáró sorozatunk egyik részeként beszámolni erről a véleményem szerint rendkívül érdekes jelenségről.

A helyszín a Nyugat-Virginiában található Point Pleasant, ahol 1966 november 15-én két pár, Roger és Linda Scarberry, valamint Steve és Mary Mallette egy meghökkentő panasszal állít be az egyik helybéli rendőrőrsre. Állításuk szerint egy különös humanoid lénnyel találkoztak, amelynek mintegy 3 méteres szárnyai voltak, és a leírásra támaszkodva cseppet sem viselkedett barátságosan. A fiatalok a település egyik elhagyatott részének közelében tartózkodtak, ami egy régi, második világháború idejéből hátramaradt létesítmény,  és amelyet a közvélemény csupán TNT-area-ként ismer.

point-pleasents

A kocsit, amellyel Rogerék a helyszínt igyekeznek minél előbb elhagyni, a lény üldözőbe veszi, de végül sikerül lerázniuk. A következő néhány napon egyre több hasonló beszámoló érkezik, amelyek mind egy hasonló kreatúráról szólnak. A vörösen izzó szempár, a hatalmas szárnyak és a félig-meddig emberre emlékeztető test egyik beszámolóból sem hiányzik. Természetesen ezek hátteréről a vélemények megoszlanak, egyesek rögtön paranormális jelenségeket kiáltanak, míg mások, például Dr. Robert L. Smith biológus az általunk már ismert élővilág részei közt keresi a megoldást.

Az elkövetkező tizenhárom hónapban további észlelésekben nincs hiány, ebben az időszakban érkezik a településre John A. Keel (akit a film Richard Gere által megszemélyesített John Klein-jének feleltethető meg) író és paranormális jelenségeket kutató szakember, eredetileg azzal a céllal, hogy az ottani UFO-észlelésekről írjon. Hamarosan azonban Johnt beszippantja a lény (ami már ekkor a Molyember nevet kapja) körül kialakult felhajtás, sőt ő lesz a szerzője annak a könyvnek, amely a sztorit feldolgozó film cselekményét inspirálta. A rengeteg bejelentés (aminek természetesen egy részét bizonyíthatóan a tömeghisztéria táplálta) mellett egyre többen vélnek látni titokzatos, fekete ruhás embereket a lényről kérdezősködni, ez pedig tovább mélyíti a háttérben összeesküvés-elméletet sejtő érdeklődők gyanakvását. A lénnyel való találkozásokról, illetve az azt követő tünetekről szóló leírások egyre bizarrabb részleteket ismertetnek: a szemtanúk beszámolnak szédülésről, fejfájásról, rosszullétről, bedagadó, viszkető szemekről, valamint furcsa, az emberi fül számára bántó, fémes hangjelenségekről is.

1967 december 15-én egy katasztrófa híre rázza meg a közvéleményt, a Silver Bridge ugyanis váratlanul összeomlik, a baleset pedig 46 ember életét követeli. A város hídja földrajzilag közel található volt az észlelések jelentős részéhez, a háttérben felsejlő számmisztika pedig tovább borzolja a kedélyeket: a szakértői jelentések szerint állítólag a híd egyik alkotóelemének tizenharmadik tartócsavarja adta meg magát, tizenhárom hónappal az első észlelés után. Azon nyomban megindulnak a vadabbnál vadabb találgatások, a titokzatos Molyember jelenléte immár teljesen összefonódik a katasztrófával: a lényt a tragédia hírnökeként kezdik el emlegetni, vannak olyanok is, akik szerint maga a Molyember okozta a balesetet, de ezt még a legvadabb elméletek gyártói is elvetik később, amikor kiderül, hogy bizonyíthatóan emberi mulasztás okozta a tömegszerencsétlenséget.

image59

image57

John Keel könyvében kitér arra, hogy az ominózus időszakban ő és több helybéli is kapott furcsa telefonhívásokat, amelyek során a vonal túloldaláról morze-jelekhez hasonló hangokat, statikus zajokat, vagy érthetetlen beszédet lehetett hallani. Sajnálatos módon egy ilyen “beszélgetés” sem elérhető dokumentált formában. A Silver Bridge összedőlése után a titokzatos Molyembernek nyoma vész.

Nyilvánvalóan rengeteg magyarázat létezik a lény kiben/mibenlétére. Sokan, köztük biológusok érvelnek amelett, hogy azon a bizonyos novemberi estén a fiatalok egy hatalmas baglyot láttak, a sötétség azonban megzavarta észlelésüket. Ez a teória félig-meddig jónak tűnik, ám számos elemre, mint például a humanoid formára nem ad magyarázatot. Mivel a lényt legtöbbször az elhagyott katonai komplexum környékén látták, szóba került egy esetleges balul elsült kísérlet, amelynek végterméke lett a Molyember, itt hívnám fel a figyelmet a Chupacabra legendájára, aminek eredetét illetően egyre több hasonló, néhol elgondolkodtató elmélet lát napvilágot. Ezt a verziót látszik erősíteni az állítólagosan felbukkanó kormányügynökök jelenlére is, bár erről ismételten vajmi kevés dokumentációt találunk. Az elméletek széles palettáján felbukkannak ezen felül még földönkívüliek, indián legendák, genetikai mutáció, illetve angyalok is. Végül, de nem utolsósorban az abszolút szkeptikus hozzáállást is érdemes megemlíteni, ami szerint az egész csupán egy turista-csalogató trükk, amelyet a település lakói közül néhányan agyaltak ki.

mman12

Mára a Molyember legendája köré egész iparág épült, találhatunk Molyember-szobrokat is, sőt, Point Pleasant-ben nemrégiben megrendezésre került az első Molyember-fesztivál is. A titokzatos lényt, amit azóta persze sokan újra látni véltek, több, más katasztrófa hírnökeként is azonosítottak, azonban az ezekről szóló beszámolók jelentős része nem túl hiteles forrásból származik. A Megszólít az éjszakán kívül többek közt egy hazai alkotást is megtekinthetünk, amely ezt a legendát dolgozza fel, a Gallai József nevéhez fűződő műről, a Moth-ról szóló kritikánkat elolvashatjátok itt.

(Absvrd)

Be the first to comment on "Igaz történet alapján – Megszólít az éjszaka (The Mothman Prophecies)"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*