Drive Thru (2007)

dtrthumbEgy mára jócskán magunk mögött hagyott, szinte letűnt kor egyik kései maradványa ez az alkotás, mely sort a Sikoly kezdte, még a kilencvenes években. Az első modern tini-túlélős és bosszúállós hullámnak jó pár éve befellegzett, de a Lionsgate látott bőven potenciált ebben a jövevényben. Azonban kérlelhetetlenül ott köröz a hatalmas kérdőjel az emberek feje fölött, hogy vajon mi értelme volt hússzor lerángott csontot ennyire megidézni. Remélem, hogy mindenki saját maga megadja majd a választ rá és a Brendan Cowles, Shane Kuhn rendezőpárosnak is bizonyosan van rá pár ötletes gondolata. Mégis, ezek valahogy elvesztek a szűk másfél órás játékidő alatt.

Egy sötét estén kezdődnek a tébolyító dolgok, amikor egy csapatnyi “fehér nigga” rendelni szeretne a helyi kisvárosi gyorsétteremből hamburgeres menüt. A diszpécser azonban felzaklatja őket, és ezért eltervezik, hogy kicsinálják a nagyszájú ismeretlent. Ez azonban visszafelé sül el, ugyanis az étterem belsejében lelik halálukat egy talpig bohócruhába öltözött bárdos fickó kezei közt. Természetesen ez csak a kezdet, ugyanis további halálok következnek és a főszereplő lány ismerősei közt egyre több az eltűnés, ám a rendőrség azon fele, amelyik az üggyel foglalkozik, kevés erőfeszítéssel inkább a saját fejüket tömik, vagy épp a gyorsétteremlánc vezetőjénél jópofiznak. Végül aztán nehezen, de sikerül eljutni a végső leszámolásig és persze a bugyután csepegtetett információkon keresztül a bosszúállásig, vagyis miért kezdi el mészárolni a népet Horny, a bohóc. Elárulom, nem kell túl messzire kajakozni a válaszig, de a találékony halálnemek miatt érdemes belevágni.

vlcsnap-2016-12-10-21h12m22s506

Sajnos a színészi munka gyér, de ez a rendezők felületes munkájából is fakad, hiszen nulla érzelmet, semmi szimpátiát nem váltanak ki a karakterek. Ezen felül az erőltetett tinirockos külsőségek, a karakterek vázlatos viselkedése, és a vágások gyengécske felhozatala nagyban hozzátett az összkép kialakulásához, mely szerint ez korántsem egy jó film. A megkésettségét viszont valamelyest tompítja a sok nem-CGI effekt és ahogyan már említettem, a fifikás gyilokok. Horny művészként száguld végig az emberi testdarabokon és nem okoz neki gondot hanyagul a porba tiporni a szerencsétleneket a rövid beszólásaival. Apropó, számtalan filmet és sorozatot hoznak fel említésképpen, vagy a cselekmény szerint, ami kedves gesztus. Így van utalás az Alien-re, a Happy Birthday to Me-re, de ugyanígy a Hawaii Five-O, a Helyszínelők, az Ördögűző és a Ragyogás sem marad ki.

vlcsnap-2016-12-10-21h13m41s479

Nagyon zavaró, hogy több esetben nem aláfestő zenével, hanem konkrét dalokkal dolgoztak a film ideje alatt, így ez sokszor elveszi a figyelmet (túl nagy a hangereje is) az aktuális cselekménytől, és a koncentrációt, beleélést is csorbítja. S habár maguk a halálnemek jópofák, ebbe is képesek voltak belerondítani, mivel a legtöbb helyen indokolatlanul gyorsították fel Horny mozdulatait. Ez pedig kicsit videoklipes fogás, de semmi célt nem szolgál.

vlcsnap-2016-12-10-21h12m41s181

Tény, hogy az általában könnyedebb filmekben szereplő színészek, mint Larry Joe Campbell vagy Nicholas D’Agosto kipróbálhatták magukat másabb szerepkörben, de sajnos nem erről a filmjükről maradnak híresek. Azt pedig említettem már, hogy egy kis értelmetlen misztikus szálat is belevezettek a jelenetekbe, hogy még jobban szenvedtessék a nézőket? Kár érte.

Értékelés: 4/10

Plendil

imdb-share-logoyoutube-logo

Be the first to comment on "Drive Thru (2007)"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*


Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .