Interjú a Bloodlust vámpír-cyberpunk képregény készítőivel

Viszonylag kevesen tudják, de nekünk, magyaroknak is van ám cyberpunk képregényünk, méghozzá vámpírokkal! A világméretű katasztrófa utáni alternatív jövőben játszódó képregény-sorozat alkotóival, Fábián Péterrel és Kozmajer Viktorral beszélgettem a műfaj sajátosságairól, ihletettségről, a rajongói bázisról, és persze a füzetek készítési fázisai, valamint a magyar comic helyzete sem maradhattak ki.

– Aki még esetleg nem találkozott a Bloodlust-tal, hogyan kell elképzelni a világot, amelyben játszódik? Milyen olyan motívumok és események bukkannak fel, amitől a cyberpunk műfaj nyomait hordozza magát?

– A Bloodlust képregénysorozat 2060-ban, egy alternatív cyberpunk jövőben játszódik. A Föld egy világméretű, ember által okozott katasztrófa után éppen újjáépülőben van. Történetünk központja Crywen, az egyik leggyorsabban fejlődő neopolisz, ami New York romjaira épült rá.

A képregényben a cyberpunk stílusjegyek széles palettájával találkozhat az olvasó. A világ a katasztrófából kilábalva újra fejlődésnek indult, de az ember nem változott. Ugyanolyan kapzsi és hataloméhes, mint azelőtt volt. Az átlagember életét Crywenben a látszólagos kormányzaton túl, hatalmas, mindenhatónak tűnő Cégek irányítják. Mindez azonban csak a felszín, a Cégek mögött sokkal sötétebb erők is mozgolódnak, melyek eredete több ezer évre nyúlik vissza, cselekedeteik pedig az egész világ sorsát fenyegetik.

A Bloodlustban a megavállalatok, a túlnépesedett és mocskos város mellett megannyi motívum akad, ami a 80-as évekbeli cyberpunk könyvek, képregények és szerepjátékok világát idézi: neonfényes utcák, hackerek, virtuális valóság/cyberspace, különféle implantok, burjánzó bűnözés, utcai bandák, korrupt rendvédelmi szervek, konzolok és kábelek minden mennyiségben.

– Mesélj egy kicsit bővebben az eddig megjelent kiadványaitokról, nagyobb spoilerek nélkül.

– Mindez idáig három színes, nyomtatott (current size méretű) Bloodlust képregény jelent meg a fő történetvonalból, illetve egy 56 oldalas antológia is, mely két fekete-fehér képregény különszámot, valamint két novellát tartalmazott, melyek mind Crywenben játszódnak. A történetről spoiler-mentesen: a két legfontosabb karakterünk Rachel, aki egy rendőrből lett igazságosztó és Nathan, egy több ezer éves, ősi egyiptomi vámpír. Kettejük (véletlen) találkozása egy olyan eseménysorozatot indít el, ami a Bloodlust cselekményének gerincét adja.

– Milyen kedvenceitek vannak e témában (könyvek, filmek, játékok, képregények), és mennyiben jelentettek ezek ihletet a Bloodlust-hoz?

– Könyvek tekintetében cyberpunk részről William Gibsontól, a vámpírok részéről pedig Anne Rice műveiből kaptuk a legtöbb inspirációt. Munkásságuk nagy hatással van a képregényeinkre, úgy gondoltuk, jó ötlet lenne összehozni az általuk teremtett, két különböző világképet. Hozzá kell tenni, hogy mindketten odavagyunk (többek közt) az ókori egyiptomi kultúráért is, melynek rendkívül gazdag mitológiája szintén kiváló alapot szolgáltat a Bloodlust történetéhez, karaktereihez.

Képregények terén régi nagy kedvencünk például Todd McFarlane Spawn című sorozata. Az amerikai képregényrajzolók közül nagy hatással volt még képregényünkre Michael Turner, David Finch, Kenneth Rocafort, valamint Marc Silvestri is. A felsorolt alkotókból is látszik, hogy a Bloodlust stílusa leginkább az Image Comics képregényeihez húz.

Az amerikai típusú képregények mellett a japán mangák, illetve animék hatása is érezhető a Bloodlust képregényeken. Itt leginkább a Tsutomu Nihei által készített Blame!, Biomega és Abara mangákat fontos megemlítenünk, mint ihletforrást.

Filmek terén nagy kedvenceink a ’80-as, ’90-es évek alkotásai, melyeken mi magunk is felnőttünk még a VHS-korszakban. A teljesség igénye nélkül például a darkos sci-fi horrorok (Alien filmek, A dolog), a cyberpunk stílusú mozifilmek (Johnny Mnemonic) és a szintén sötét jövőképet bemutató alkotások (pl. Terminator filmek). Itt még rengeteg címet felsorolhatnánk, mivel nagy filmrajongók vagyunk, sok inspirációt merítünk kedvenc mozifilmjeinkből is.

 – Milyen motivációkkal, célkitűzésekkel, és főleg reményekkel vágtatok bele ebbe a képregénybe?

– Mivel kiskorunk óta szeretünk rajzolni, valamint a képregényekért is rajongunk, ezért már a gimiben megfogalmazódott bennünk az ötlet, hogy készítsünk egy saját sorozatot. Később Fábián Peti néhány ismerősével közösen elkezdett komolyabban foglalkozni a dologgal, ekkor fektették le a Bloodlust alapjait.

Fő motivációnk az alkotás, a történetmesélés, gyerekkori kedvenceink, az ihletadó művek hangulatának és jellegzetességeinek összegyúrása saját ötleteinkkel, ezáltal egy vadonatúj, fordulatos és szórakoztató képregénysorozat megjelentetése.

Célunk, hogy a Bloodlusttal megszólítsuk a magyar olvasóközönség azon tagjait, akik szintén ezen korszak alkotásain nevelkedtek, illetve mindazokat, akiknek hasonló az ízlésük a történetek terén. Szerencsére olvasótáborunk minden képregényes rendezvénnyel nő, így azon reményünk, miszerint az emberek szeretni fogják a Bloodlustot, beteljesült.

– Mik voltak az első reakciók (+ /–) mind a közönség, mind a szakma részéről? Mennyiben voltak ezek mérvadók a későbbi füzetek alakítását illetően?

– A közönség részéről eleinte csekély számú, de főleg pozitív visszajelzést kaptunk. Sokan örültek, hogy a „szerzői képregényes nagy bummal” sok új, ez idáig ismeretlen magyar alkotó jelentetett meg saját képregényt és ezt a bővülő magyar képregénykínálatot mi is színesítettük.

Persze voltak azért negatív visszhangok is, például hogy miért angol címmel jelentetünk meg magyar képregényt idehaza, de ez már idejétmúlt, mivel nem mi vagyunk az egyetlenek e téren, mondhatni elfogadottá vált. Több képregényrajongó értetlenül állt a vámpírság és a cyberpunk elemek vegyítése előtt is, nem tudták elképzelni, hogy ebből egy értelmes, nem gagyi dolog is kisülhet. A visszajelzések alapján ők pozitívan csalódtak a Bloodlustban.

A kritikák közül a legmérvadóbbak azok voltak, melyek rámutattak a cselekmény töredezettségére, a túl sok szereplőre és történeti szálra, melyek a ritkább megjelenés miatt is zavarba ejtőek lehettek volna, így ezeket az építő jellegű kritikákat megfogadva, ezen változtattunk. A történetet egyre koncentráltabbá tettük, elkezdtük elvarrni a szálakat, és a 4. számmal pedig az első nagyobb történeti egységet is lezárjuk majd.

– Mesélj egy kicsit képregény mögött álló gárdáról, kik is vagytok Ti valójában, és ki miért felel a csapaton belül?

– Az évek során több ismerős hozzátett tehetségéből az alkotói folyamathoz, de mostanra két főre szűkült az alkotói gárda: Fábián Péterre és Kozmajer Viktorra. Mi a kezdetektől egyengetjük a Bloodlust sorsát.

Peti tetoválóként dolgozok a budapesti Green Skull tetováló szalonban, az ő területe a rajzolás a vázlatoktól a ceruzarajzokon át a kihúzásig, valamint a képregény összeállítása mellett jelenleg az oldalak végleges színezése is az ő feladata lesz. Kozi, aki civilben grafikus, most a beírásért, bubizásért, alapszínekért felel, valamint ő kezeli a Bloodlust honlapjait, közösségi oldalait és a marketingért is ő a felelős.

A történethez mindketten hozzáadjuk a magunk részét, sokat brainstormingolunk, közösen alakítjuk a cselekmény ívét és írjuk a képregény szövegkönyvét.

– Hogyan vélekedtek a magyar képregény aktuális helyzetéről? Szerintetek mennyire álljuk meg a helyünket a nemzetközi szinten? Van egyáltalán okunk panaszkodni, vagy azért akadnak hiányosságok, esetleges lemaradások, amiket mielőbb pótolnunk kéne?

– Mi leginkább az alkotásra koncentrálunk, igyekszünk az energiánkat a képregények készítésére összpontosítani, így egy átfogó képet nem tudunk adni a helyzetről. A képregényes réteg szerintünk nagyon belterjes idehaza, ebből kellene már úgy igazán kiszakadni és kifelé is (jobban) nyitni, elfelejteni azt a beskatulyázást, hogy a képregény csak underground műfaj lehet itt, Magyarországon.

Szerencsére vagyunk páran, akik kitartóak vagyunk, szerelemből készítjük a képregényeket, azonban a lelkes alkotóknak olykor némi hátszél sem ártana. Itt jönnének képbe a különböző tematikus honlapok, blogok, közösségi oldalak, vlogok, melyek segíthetnének a műfaj és magyar alkotók népszerűsítésében egyaránt. Pozitív példaként felhozhatjuk a cinegore.net ezen interjúját is.

– Szerintetek mennyire lehet releváns (vagy éppen fejlődőképes) hosszútávon kis hazánkban egy olyan réteg-zsánerbe tartozó alkotás, mint amilyen a horror / sci-fi / jelen esetben pedig cyberpunk képregény?

– Amennyire mi látjuk, szerencsére van igény az ilyen jellegű alkotásokra. Az elmúlt években úgy tapasztaltuk, hogy lassan, de biztosan nő a képregények népszerűsége. Persze az emberek ízlése nagyon változatos, így nem feltétlen érdekelnek minden képregényolvasót a horror vagy sci-fi történetek.

A cyberpunk, mint műfaj pedig tovább szűkíti ezt az érdeklődői kört. Mi ennyi év eltelte után is alkotunk, így valószínűleg erre is van igény idehaza, még ha közel sem akkora, mint a mainstream, szuperhősös alkotások iránt. Ahogy a nagyvászonra egyre inkább visszatérnek a cyberpunk témájú filmek (lásd: Blade Runner 2049, Ghost in the Shell), úgy reméljük a cyberpunk képregények, így a Bloodlust iránt is nő majd az érdeklődés.

– Milyen konkrét fázisai vannak egy képregényfüzet elkészítésének, és mennyi időt vesznek igénybe ezen stációk? Nálatok hogy működik ez az egész? Van esetleg valami recept, hogy munka mellett hogyan lehet mindezzel hatékonyan haladni?

– Egy Bloodlust képregény készítése nálunk általában így zajlik: a közös ötleteink alapján Peti ír egy vázlatos forgatókönyvet a számhoz, melyből – több egyeztetés, változtatást követően – Kozi megírja a végleges szövegkönyvet. Csak ezek után kezdődhet az adott szám grafikai megvalósítása, persze időközben újra és újra előkerül a szövegkönyv, amit akár a megjelenésig csiszolunk.

Mialatt íródik a szövegkönyv, Peti nekilát vázlatolni, conceptelni az új számhoz. Amint a (nagyjából) végleges szöveg alakot öltött, lebontja oldalakra, vázlatokat készít, hogy adott képregényoldalra mi-hogy férne el, nagyjából hogy épül majd fel. Ha ezzel elkészült, a következő fázis a ceruzarajzok elkészítése. Mivel csak ketten dolgozunk egy számon, nem tudjuk megvárni, míg az összes oldal ceruzarajza elkészül, így szakaszokra bontjuk a munkafolyamatot: amint X oldal ceruzarajza elkészült, jöhet a kihúzás, scannelés, majd Kozi nekikezdhet az alapszíneknek és beírásnak. Aztán jön a következő adag oldal ceruzarajza, kihúzása, scannelése és így tovább, amíg az összes tollrajzos oldal el nem készül. Aztán Peti befejezi a tónusozást az alapszínezett oldalakon, majd megszerkesztjük a képregény nyomdakész változatát (oldalpárok összeállítása, egyéb grafikai elemek elhelyezése a külső-belső borítókon és az impresszum oldalon, stb.).

Ez így „röviden” leírva is soknak tűnik, a valóságban azonban még több időt elvesz. Mivel a Bloodlustot kizárólag szabadidőnkben készítjük, főállású munka mellett, így a képregények megjelenési gyakorisága rendszertelen – mi a tőlünk telhető legtöbb időt fordítjuk az alkotásra.

Sajnos receptünk nincs arra, hogyan lehet ezzel hatékonyan haladni munka mellett, így, ha valaki ilyen tudás birtokába jutna, szívesen vesszük, ha trükkjeit megírja nekünk is 🙂

– Jó pár kiadvánnyal a hátatok mögött nem gondolkodtatok-e egy külföldre készülő, tehát angol nyelvű bemutatkozó füzeten, vagy egy, már meglévő epizód lefordításán?

– De igen, terveink között természetesen szerepel a külföldi megjelenés is. Mindenképp szeretnénk kifelé is nyitni, azonban ezzel csak a már említett fejezetzáró 4. szám kiadása után kezdünk el aktívabban foglalkozni. Angol fordítás épp ezért jelenleg még nincs a képregényekhez.

– Mire lehet számítani Bloodlust-fronton a közeljövőben? Milyen konkrét terveitek vannak?

– Legfontosabb, hogy minél előbb befejezzük és megjelentessük „Bloodlust 4. – Seraph” című képregényünk, amely lezárja majd a történet első fejezetét. Ezután több konkrét tervünk is van: egyből szeretnénk nekiállni a teljes második fejezet (5.-8. szám) alapos átbeszélésének, majd ha ezzel megvagyunk, jöhet az 5. szám forgatójának és szövegkönyvének megírása. Terveink között szerepel még a „Bloodlust: Cryweni történetek” című antológiánk újranyomása, illetve a lehetőségek felkutatása a külföldi megjelenéshez.

– Azon olvasóink nevében kérdezem, akiknek felkeltette figyelmét a Bloodlust: hol találkozhatnak veletek legközelebb, és milyen formában lehet beszerezni az eddig megjelent köteteket?

– Legközelebb 2017. március 19-én, a 34. KépregényBörzén állítunk majd standot a Bloodlust képregények csapatával. Várunk minden kedves érdeklődőt, képregényrajongót, régi és új Bloodlust olvasót a Kispesti Munkásotthon Művelődési Házban megrendezésre kerülő képregénybörzén is.

Ezen kívül képregényeink megvásárolhatók más budapesti képregényes rendezvényeken (képregénybörzéken, képregényfesztiválok) is, valamint beszerezhetők a Fantasmania Bemutatótermében (1082 Budapest, Üllői út 66/c) és személyesen tőlünk, a szerzőktől is.

Elérhetőségeink:

Honlap: www.bloodlust.hu

Facebook: https://www.facebook.com/bloodlustcomics

Instagram: https://instagram.com/bloodlustcomics/

YouTube: https://www.facebook.com/bloodlustcomics

eyescream

2 Comments on "Interjú a Bloodlust vámpír-cyberpunk képregény készítőivel"

  1. Köszönjük az interjút! Várunk minden kedves érdeklődőt a Bloodlust képregények standjánál, a most vasárnapi 34. KépregényBörzén. 😉

  2. Sziasztok! A következő képregényes rendezvény, amelyen megtalálhatjátok majd a Bloodlust képregényeket, a május 14-én megrendezésre kerülő 13. Képregényfesztivál lesz a Dürer Kertben. További infó és programok: https://www.facebook.com/events/1821203378204570/

    Gyertek el, jó lesz! 🙂

Leave a comment

Your email address will not be published.


*