Dohoczki Máté: Tiszta Kézzel (2017)

Nagy rajongója vagyok a magyar horrorirodalomnak (bármilyen szerény létszámú legyen is), így amikor felmerült, hogy véleményezhetnénk Dohoczki Máté könyvét, a Tiszta Kézzelt, kapva kaptam az alkalmon.

A történet egy átlagos gimnazista fiúról szól, aki átlagos céljait (barátnőszerzés) nem átlagos módon éri el: mágiát használ. Nem a harrypotteres-varázspálcás csillámmágiát, hanem baljóslatú, sötét rituálét végez, hogy magába bolondítsa A Lányt, ami aztán egyáltalán nem úgy sül el, ahogy tervezte.

Az alapötlet remek, nagyon mély és tanulságos történet lehetett volna a tetteink következményeiről, a hatalommal járó felelősségről, ami kamaszkorban rendszerint egy hatalmas kupacban szakad az ember nyakába. Szólhatott volna a főszereplő Szabi és a megbabonázott lány, Szandra diszfunkcionális kapcsolatáról, amit súlyosbít, hogy egyikük sem önként kerül bele (Szandra a bűbáj hatása alatt, Szabi pedig általánosságban kíván magának egy barátnőt, nem pont ezt a kis hisztis tyúkot). Lehetett volna egy természetfeletti thriller mágiával és démonokkal.
A könyv viszont mintha nem találná a fókuszát, nem tudná, miről akar szólni; váltogat a megközelítések között, így egyik szál sem lesz igazán hangsúlyos. Belekezd a felelősség meséjébe, azonban nem viszi végig: Szabi elkövet egy gyilkosságot még a történet első harmadában, ami nem hogy nem von maga után büntetést, még csak nem is viseli meg, és a környezete is elég hamar elfelejti. Belekezd a fájdalmas párkapcsolat leírásába, de ahogy mélyebbre jutna, összebújós-filmnézős cukiskodásba fordul a dolog (néha meg random indokolatlan veszekedésbe). Az igazán meggyőző, horrorisztikus/misztikus hangulat pedig (stílszerűen) akkor kezdődik el, amikor a szerelmi szál kilép a képből, de sajnos el is tűnik, ahogy a lány újra felbukkan.

Ettől a regény élvezhető, sőt, de a befejezés után nem maradt bennem egy határozott érzés, hangulat vagy gondolat, amit a könyv adott, csak pár kaotikus benyomás. Ha a szerző egy dologra koncentrálna, amit amit át akar adni az olvasónak, vagy ha ezt a sok gondolatot háromszor ekkora terjedelemben fejtené ki, és mindenre jutna elég idő, sokkal nagyobb hatása lenne a műnek.

A Tiszta Kézzel izgalmas, olvasmányos regény, néhány dilettáns szókapcsolattól eltekintve (a “kezek felfedezőútra indulnak” típusú leírások inkább kínosak, mint szexik) végig élvezhető. Különösen pozitívnak tartom, hogy Magyarországon, magyar nevekkel, a magyar valóságban játszódik a történet, nem próbál amerikanizálódni (nincs minden tinédzsernek kocsija, nem lakik mindenki kétemeletes kertesházban, nem állnak neki whiskyzni, nem ülnek volán mögé egy sör után), így igazán átélhető lesz a mű. Imádtam, hogy a legtöbb esetben tényleg logikus és megfogható reakciókkal találkozunk, a karakterek tényleg emberek, akik élnek. A kedvencem az a jelenet, amikor egy lány megcsókolja a főszereplőnket, és a fiúnak nem az erekció az első reakciója (ereakció :D), hanem hányingert kap a lány boros lehelletétől. De sok ilyen kis apróság van, amiktől színes lesz az írás, ahogy Szandra reflexből lekurváz egy másik lányt, Szabi szüleinek a viselkedése, a temetői jelenet, és még lehetne sorolni.

Kevés alkalom van, amikor nem sikerül valósághűre a leírás, ez a kevés viszont sajnos nagyon szerencsétlen helyen van. Legjobban a gyilkosság fáj a regény első harmadából, amit már említettem. Maga a gyilkosság négy és fél sor alatt megtörténik, a következményei, némi álmatlanság, halovány bűntudat és egy rendőrségi látogatás másfél oldal alatt lefut. Ellenben amikor Szabi egy kis doboznyi földet lop a temetőből, akkor öt oldalon keresztül lamentál, hogy ez mennyire nem helyes, pedig egy olyan tettről van szó, amit minden okkult iránt érdeklődő tinédzser elkövet életében (vagy csak én…?). Itt, és még néhány ponton nem kapnak akkora figyelmet az események, amekkorát kéne – ami azért nagy kár, mert a regény többi részéből ítélve ezeket is átélhetően meg tudná jeleníteni az író, és akkor egy közel tökéletes regényt tarthatnánk a kezünkben.

A szerző, Dohockzi Máté egy korábbi kisregényével

Összességében véve élveztem a művet, és hálás vagyok, hogy elolvashattam. Bár vannak hibái, ez mind betudható a szerző éretlenségének (ezen kívül két kisregénye jelent meg, melyek közül a Bizonytalan jövő címűről itt írtunk). Látszik azonban, hogy érdemes odafigyelni Dohoczki Mátéra, az olvasottak alapján ugyanis kellő tapasztalattal igazi remekműveket alkothat majd – a tehetsége megvan hozzá.

Megemlítendő, hogy nem szokásos kiadói modellben jelent meg, hanem egyfajta print-on-demand rendszerben készült, azaz csak akkor nyomtatnak példányokat, ha van rá megrendelés. A mai magyar könyvpiac állapotát és az Alexandra véget nem érő haláltusáját elnézve ez a legjobb modell, amiben fiatal, feltörekvő írók is érvényesülni tudnak; örülök, hogy a horror/thriller műfajban alkotó írók közül is egyre többen választják ezt az utat.

Értékelés: 10/6

Annie

A regény megvásárolható az alábbi linken: https://shop.colorcom.hu/#tisztakezzel

moly moly.hu logo

Be the first to comment on "Dohoczki Máté: Tiszta Kézzel (2017)"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*


This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.