Appleseed XIII + Tartaros & Uranos

Appleseed XIIISokáig halogattam, hogy megnézzem a most bemutatásra kerülő, legutóbb elkészült Appleseed sorozatot, mert belekukkantottam, és nem igazán varázsolt el a gyönyörűséges látványvilága. Kimondottan olcsó, gyerekeknek szánt, modern CGI grafikát pillantottam meg, a mai gagyi amerikai rajzfilmeket idézve fel nekem. Végül úgy döntöttem, hogy egyrészt adnom kell neki egy esélyt, másrészt meg úgy lesz teljes ez a saga, ha rendesen bemutatom minden egyes elkészült szériáját. Az Appleseed XIII az eredeti koncepció újraértelmezése, mely erősebben kidomborítja a görög mitológiai utalásokat, valamint az eszmei mondanivalót, de annak ellenére, hogy 13 részes animét alkottak belőle, valamint 2 filmet, azt kell mondanom, hogy alaposan elbaltázták.

Történetünk főszereplői Deunan és Briareos, akik az utópisztikus Olympos városába vándoroltak a III. Világháború eseményei után, a jobb, szebb és harmonikusabb élet reményében. Briareos egy bevetésben gyakorlatilag elvesztette a testét, és most kiborgként segíti egykori társát, és szeretőjét, a fiatal Deunant. A lány viselkedését és kinézetét tekintve igencsak tininek tűnik, mégis kitűnő taktikai érzéke van, és apjának köszönhetően zseniális katona vált belőle. Karl nagyon szigorúan bánt egyetlen gyermekével, hogy túlélhesse a zűrzavar borzalmait, melyet az apokaliptikus események eredményeztek. Kalandos utazásuk végeztével eljutottak Olymposba, ahol nem egészen az várta őket, amire számítottak. Képzettségükből adódóan elhelyezkedtek az ES.W.A.T. különleges alakulatánál, hogy rendet tartsanak a Human Liberation Front terrorista tevékenységének megzabolázása érdekében.
A város ugyanis nem csak Posseidonnal áll virtuális versengésben és hadban, hanem komoly erőfeszítéseket kell tenniük, hogy a Deunan szüleinek köszönhető paradicsomi állapotot fenntarthassák. Az eredeti elképzelés szerint az egyensúly és a béke megőrzésére, valamint a repopuláció felgyorsításáért genetikailag bekorlátozott, szabályozott emberi lényeket, úgynevezett bioroidokat hoztak létre, amelyek gyakorlatilag lombikbébik, olyan programozottsággal, hogy folyamatos élethosszabbító kezelésekre van szükségük, illetve az érzelmeiket ügyesen lockolták, hogy a humán gyengeségeket beszűkíthessék, kiiktathassák. Ezáltal egy olyan társadalom jött létre, melynek a vezetését, illetve döntéshozatalát nem befolyásolják az érzelmek, hanem ténylegesen olyan irányba viszik a várost, mely a racionális fejlődést szolgálja. Elvileg nem lennének háborúk, viszálykodás, korrupció, lobbi tevékenység, stb. Az egyetlen probléma, hogy ezek a humanoid lények bizonyos időközönként élethosszabbító kezelésen kell, hogy átessenek, amely szintén azért szükséges, hogy valamilyen módon mégis kontroll legyen a bioroidok felett. Ez természetesen ambivalens, és meglehetősen gyerekes hozzáállás, de persze értjük a mellette szóló érveket is, mert könnyebb lenyomni a népesség torkán egy ilyen típusú ellenőrzőrendszert, amely bármikor kiiktatható, mintsem azt, hogy klónok fognak mostantól ész nélkül szaporodni, és átveszik az emberiség helyét. Ehhez kapcsolódik az is, hogy a bioroidok terméketlenek is – Jurassic Park remélem, mindenkinek beugrik a káosz-elméletével.

Appleseed XIII

Posseidon és Olympos közé ékelődnek az Argonauták, akik arra tették fel az életüket, hogy tovább keressék a Paradicsomot, egy olyan helyet, ahol az emberek emberek lehetnek és nincs szükség a bioroidokra. Kicsit ambivalens érzést kelt, amit később megtudunk róluk, mert az Appleseed XIII igazán frappánsan felépíti a háttértörténeteket is. Talán ez az egyetlen erőssége, hogy betekintést nyerhetünk az Olympos körüli világba, olyan módon, hogy az igazi motivációkra is fény derül. Az OVA és a film kérdéskörei mind-mind felbukkannak, illetve azok a szituációk, amelyekre igyekeznek felhívni a figyelmünket. Ilyen szempontból akár izgalmas is lehetne, ha nem azon gondolkodnánk, hogy mire is akarunk kilyukadni, és miért van ez annyira elhúzva, mint nagymamáink rétestésztája. Egyszerűen túlságosan aprólékos, nagyon lassan haladunk előre, illetve hamar rájöhetünk, hogy egy 80 perces filmbe minden lényeges momentumot belesűríthettek volna. Elmarad a dinamika, nincs akció, nincs pörgés, az eposzi vonal ezzel szemben túlságosan erőltetett. Az elején még félrefordított fejjel megpróbáljuk kiszúrni a mitológiai párhuzamokat, hiszen egyértelműen Héraklész 12 próbája körül forognak az események. Legalábbis valamiféle párhuzamot igyekeznek ráerőltetni a nézőre, hogy jusztifikálják a címet. Én a legelsőnél még bólogattam, a másodiknál már ingattam a kobakomat, aztán elkezdtem forgatni a szemeimet, ahogy próbálták rápasszírozni a szerencsétlen szobrokra a mitológiai utalásokat. Van rengeteg név, amelyek ezeket igyekeznek alátámasztani, de minél inkább próbálsz a teljes képre koncentrálni, és rájönni, hogy mi is az, amit később írjál sztori címszó alatt, annál inkább elveszel, mert túlmisztifikálja magát az anime, és kezdesz hányingert kapni a karakterektől, akik nem képesek statikusan maradni, hanem mindig hintáznak, mintha idegbajosak lennének. Köszönjük a CGI alkotóinak (Akihito Watanabe és Yoshimoto Ishii vezénylésével), hogy szegeznék oda a kezüket a billentyűzetükhöz…

Appleseed XIII

Szóval mindenki a Paradicsomot keresi, Deunan és Briareos megpróbálják megvédeni Olympost, Posseidon ugyanolyan kiismerhetetlen, de egyértelműen ellenséges, mint a korábbi animék folyamán, és Al Ceides argonautái igyekeznek új irányt találni az emberiségnek. Kiborgok, bioroidok, emberek és persze androidok, robotok különböző céloktól vezérelve versengenek egymással, és egy totálisan kaotikus Lakokoón masszát alkotva jelennek meg az Appleseed XIII-ban. Aki úgy dönt, hogy nem szeretné Takayuki Hamana rendezésén végigkínlódni magát, vagy annyira tetszett neki, hogy még 3 órácskát szívesen eltöltene ezzel a sorozattal, annak ajánlom az Appleseed XIII: Tartaros & Ouranos című két részre vágott filmet. Aki ennyire nem mazochista, vagy legalábbis kicsivel igényesebb művekre vágyik, annak inkább azt mondom, hogy kerülje el ezt az animét. Próbálkoztam valami jót találni benne, de minden ponton erőltetettnek találtam. Persze akad néhány mondat, téma, amely akár izgalmas is lehetne, ha valaki kivagdosná belőle és egy kivonatban összefoglalná a lényeget. Így viszont nagyítóval kell keresni benne az értelmet, és valószínűleg a dögunalomban észre sem fogjuk venni, hogy az előbb valami kurvabölcset mondtak nekünk. Hiába a rengeteg mitológiai utalás, egyszerűen képtelenség figyelni, annyira nem képes lekötni bennünket. Talán ezt az egyetlent szeretném kiemelni belőle, aztán feledkezzünk is meg gyorsan róla…:

„Regardless of whether you’re a human, bioroid, cyborg, or a robot,
compasses always point in the same direction.”

Appleseed XIII

Értékelés: 3/10

Smaragd Sárkány

 Akinek tetszett, itt megvásárolhatja:

Be the first to comment on "Appleseed XIII + Tartaros & Uranos"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*


Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..