A Christmas Carol (1984)

A világirodalom egyik leghíresebb kísértethistóriáját, Charles Dickens világhírű karácsonyi történetét, a Christmas Carolt mind a mai napig előveszik és feldolgozzák, gondoljunk csak a pár évvel ezelőtt megjelent animációs filmre, illetve a népszerű Ki vagy doki? vagy Simpson család sorozatokban megjelent változataira, nem beszélve a számtalan élő szereplős adaptációról sem. Az egyik legzseniálisabb feldolgozása a remekműnek véleményem szerint az 1984-ben megjelent Tv film, melyet Clive Donner rendezett.

Ismét eljött karácsony napja, melyet világszerte minden ember ünnepel, kivéve egy zsémbes öregurat, Ebenezer Scrooge-ot (George C. Scott). Az idős üzletembert, aki szerint a karácsony nem más, mint egy humbug, nem tudja meggyőzni unokaöccse, hogy töltse vele és családjával az ünnepet, és még a szegényeknek adományokat gyűjtő úriemberek sem képesek meghatni. Azonban az éjjel Ebenezert meglátogatja régi üzlettársának, Jacob Marley-nak (Frank Finlay) szelleme, aki figyelmezteti, hogy önző és üzleties életmódja miatt az éjszaka során meg fogja látogatni őt 3 kísértet. Scrooge természetesen nem hisz halott társának, azonban mikor 1-et üt az óra, megjelenik nála az elmút karácsonyok szelleme, aki megmutatja neki, milyen volt Ebenezer fiatalkora, mikor még képes volt szeretni valakit. Őt hamarosan a jelen karácsonyok szelleme váltja fel, aki elviszi őt alkalmazottjának, a szegény Mr. Cratchit-nek (David Warner) karácsonyi vacsorájára, akivel keményen bánt az utóbbi időkben, és akinek fia súlyos beteg. Ezek után megmutatja, hogy milyen vidámságban tölti a karácsonyt unokaöccse, majd útjuk végén elviszi őt a legszegényebb rétegekhez, akiknek Scrooge nem akart adományozni: azokat a családokat, akik örülnek, hogy karácsonykor egy-egy szem krumplit ehetnek. Az öregúr előtt végül az eljövendő karácsonyok szelleme jelenik meg, akik megmutatja Ebenezernek, hogy mi lesz vele élete végén: egyedül, senki által sem szeretve távozik majd ebből a világból, az értékei pedig erkölcstelen emberekhez kerülnek. Scrooge-nak döntenie kell: vagy folytatja önző életét, vagy megtörténik a karácsonyi csoda, és végre a többi emberért kezd el élni…

Mióta az eszemet tudom, mindig is lenyűgöztek a ’70-es, ’80-as években készült TV-re adoptált alkotások, hiszen van valami varázslatos atmoszférájuk és hangulatuk. Nincs ez másképp Charles Dickens világhírű történetével sem, melyet véleményem szerint zseniálisan mutatott be a film. George C. Scott remekül hozza a zsémbes, ám a mű vége felé közeledve egyre emberibb és emberibb Ebenezer Scoorge-ot. Természetesen nagy részt az ő alakításán múlott az egész mű sikere, azonban Scottnak rendkívül hitelesen sikerült visszaadnia az üzletember szerepét sőt, számora a színész egybe is forrt a karakterrel. Jacob Marley szelleme elég kísértetiesre és ijesztőre sikeredett, ami egy kis horrorisztikus hangulatot kölcsönöz a karácsonyi történetbe, akárcsak az eljövendő karácsonyok szelleme, akit a Star Wars-ban is feltűnő Michel Carter alakít. Szintén rendkívül félelmetes a jelen karácsonyok szelleme által bemutatott “gyermekek”, az önzőség és az akarat, akiknek látványától a mai napig megborzongok. A film remekül adja vissza az eredeti Dickens sztori hangulatát, egyrészt azt az igazi karácsonyi érzést, az örömöt és jókedvet, illetve a szomorúságot és sajnálatot, amikor a kevésbé tehetős emberek ünnepét csodálhatjuk meg. Itt természetesen kiemelkedik Mr. Cartchit betegeskedő fiának, Tiny Tim-nek a karaktere, akit azonban a véleményem szerint túl fiatalon alakított Anthony Walters, így néha kissé idegesítővé válik a szereplő. Ennek ellenére szívbemarkoló végignézni, ahogy a gyermek valamint a családja hogy próbál felülkerekedni a nehézségeken, és képesek eltölteni egy vidám, bensőséges karácsonyt.

Minden hibája ellenére a hangulat, valamint a zseniális színészi játék könnyen el tudja feledtetni velünk a film minden negatívumát, többek közt a kissé vontatott történetvezetést, így egy rendkívül élvezhető, szívet melengető alkotást csodálhatunk meg benne. Véleményem szerint a mű zseniálisan adja vissza az eredeti karácsonyi mese hangulatát, ráadásul a szellemeknek köszönhetően egy kis borzongást is belevisz az alkotásba. Összességében a Christmas Carol egy kiváló karácsonyi filmre sikerdett, melyet bátran ajánlok az év ezen táján az egész családnak.

A CineGore szerkesztősége minden kedves olvasónknak békés, áldott karácsonyt kíván!

Értékelés: 8/10

Kele-man

Be the first to comment on "A Christmas Carol (1984)"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*