Komor Zoltán és Tépő Donát – Nácik a dínók ellen (2015)

A magyarországi körökben még kevéssé ismert (bár én speciel azon fáradozom, hogy egyre-másra terjedjen!) bizarro fiction műfajában alkotó szerzőpáros második világháborús szatírájában ezúttal a náci rezsim és a dinoszauruszok mint tökéletes über-faj került terítékre egy teljesen abszurd és groteszk szituációban, méghozzá a mára kihalt sexploitation zsáner legjobb (pontosabban: legádázabb) hagyományait követve, haha! Röviden tehát: vér, mocsok, szex és háború. És Jurassic Park a Bukásba oltva. És persze még több mocsok, és még több ember-dinó szex!

Történetünk a normandiai partraszállással kezdődik, ahol a franciául éneklő fallosz-fenével fertőzőtt főhősünk – az egyszerűség kedvéért a regényben végig német katonaként hivatkoznak rá -, és egyéb random nevű friccekből álló osztaga szembe találja magát a dinoszauruszokból álló ellenséggel. Miután hatalmas veszteségeket szenvednek, egyetlen megoldásként társával együtt elszökik ezek elől a mindent legyilkoló fenevadak elől, és fejébe veszi, hogy megkeresi a Helga nevű germán csoda-ribit, aki állítólag helyre tudja hozni folyamatosan éneklő péniszét. Embert próbáló menekülésük után egy földalatti kurtizán-bunkerben végre megpihenhetnek – illetve nem, mert levezetésként orrba-szájba szexelnek négy szőkével, majd pedig betoppan Helga, aki már egyáltalán nem tűnik olyan szimpatikusnak, mint ahogy azt elképzelték… Mindeközben az irodája magányában dínó-pornóra maszturbáló Führer (aki maga a nagy evolúcionista Charles Darwin!) kénytelen rájönni, hogy valójában nem is az ember a tökéletes faj, hanem a bizony a húsevő dinoszauruszok!!

Vér, mocsok, szex és háború! Mindez dinoszauruszokkal! A Bukás és a Kitty-szalon találkozása a Jurassic Park-kal!

„Zseniális.”
Franz Kafka

„Nácik! Dínókkal? Shit, miért nem nekem jutott eszembe…”
Steven Spielberg

„Én végig a dinoszauruszoknak szurkoltam.”
Thomas Mann

„Erről van szó! Mindig is ki akartam lőni egy kibaszott t-rexet!”
Ernest Hemingway

„Ez… Ez már költészet!”
Virginia Woolf

„Jó, akadnak benne apróbb történelmi tévedések, de rohadtul élveztem a dínó pornós részeket!”
Dan Brown

„Kétségkívül az egyik legjobb nácik vs. dínók könyv a magyar piacon!”
Márai Sándor vagy Oravecz Nóra, már nem emlékszünk

Előre bocsátom, hogy a szerzőpáros egyik legbetegebb kötetével van dolgunk. Maga a nácik vs dinoszauruszok képlet egyike a legbűnösebb élvezeteknek, amit minden magára valamit is adó trash-imádó geek csak kívánhat, szóval ez már eleve ínycsiklandó recept, yammi! Ehhez jön hozzá a könyvesboltok polcain a Történelem címke alá végeláthatatlan sorba zsúfolt pszeudo-hitelességű, második világháborús, (okkult?) főként a nácikkal foglalkozó álirodalmi igényességű kötet-arzenál, amire elég jól reflektál ez a szatíra. Bármit képesek vagyunk elhinni a háború kegyetlenségeiről, amit valaki egyszer valahol leírt. Például, hogy a szövetségesek valójában dinoszauruszok, a táborokban olajat csapolnak le a növényevő fajtákból, a Führer pedig nem Adolf Hitler, hanem Charles Darwin. És akkor a szvasztikás pajtásairól még nem is esett szó, mint Rommló, Himlő vagy éppen az elviselhetetlen szagú Görény.

Mindezen háborús hangulatú kerettörténetbe a páros eddigi műveiben fellelhetőnél jóval több és morbidabb explicit szex-fantázia jutott. Egyrészt ott van a Führer, aki titokban ember-dinó pornóra recskázik nap, mint nap, aztán a bunkerbeli szajhák, akik olyan kivételes örömmel pajzánkodnak a rájuk törő velociraptorokkal, hogy azt ezt leíró részekre szavak nincsenek! Végül, de nem utolsó sorban a kegyetlen Helga karaktere egyértelműen a sexploitation Ilsa-filmjeinek címszereplő szadista náci domináját juttatja eszünkbe – persze puskában végződő féllábú konstrukciója azért tagadhatatlanul a zseniális Rodriguez/Tarantino grindhouse-páros ihletettsége.

Aki olvasta már a páros eddigi műveit, az szerintem egyetért abban, hogy – bár ebben az alapötletben még bőven lett volna – eddig ez a legbetegebb koncepció, ami készült. La Marseillaise-t zengő péniszestől, tejpilléből gyártott instant-szűrhártyástól, valamint mezítelenül, négykézláb gyermekbelsőségeket marcangoló Führertől. Aki pedig még nem ismeri a szerzőket, illetve ezt az egész bizarro-jelenséget, nem árt, ha olvasás előtt felköti a gatyáját – bár az övet nem feltétlenül kell a farpofái közé szorítania, mint ahogy Darwin csinálta, amikor végre ráébredt a Nagy Igazságra: „Ich bin ein Dinosaurier!!!

Értékelés: 10/10

eyescream

Be the first to comment on "Komor Zoltán és Tépő Donát – Nácik a dínók ellen (2015)"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*