Coma (2012) (Kóma)

kómaGenerációk olvasták és olvassák Robin Cook könyveit, akit az orvosi krimi műfaj megteremtőjének, és koronázatlan királyaként tisztelünk. Legnépszerűbb regénye, a Kóma 2012-ben nyerte el második megfilmesítésének dicsőségét.

A könyv

A Kóma már-már klasszikusként számon tartott története egy Susan Wheeler nevű harmadéves orvostanhallgatót állít a középpontba, aki éppen megkezdi sebészi gyakorlatát a kórházban. Rögtön az első napján azonban két sokkoló esettel kerül szembe: látszólag egészséges, fiatal emberek rutinműtétjeik során nem ébrednek fel az altatásból, kómába esnek.

kóma
Susant nem hagyja nyugodni a probléma, és ki akarja deríteni, milyen összefüggés lehet az esetek között – melyből további tucatnyit talál keresőmunkája során. Hamar felfigyelnek rá az illetékes orvosok, és először szép szóval, később hatalmukat kinyilvánítva, fenyegetőleg próbálják lebeszélni Susant a további „szaglászásról”. Egyetlen támogatója a hírneves Dr. Stark, a kórház köztiszteletben álló sebésze.

Susanben idővel felmerül a bűncselekmény lehetősége, de egészen addig elveti, míg halálos fenyegetést nem kap. Ekkor már biztos a dolgában. De mégis milyen motiváció létezhet arra, hogy kómába ejtsenek egészséges embereket? A válasz az erődítményként védett Jefferson Intézetben lapulhat, ahová a komatózus betegeket átszállítják? Mennyire kiterjedt az összeesküvés, ami ehhez szükséges, és kik vannak benne?

A regény cselekménye tökéletesen lineáris és kiszámítható. Nincsenek benne óriási fordulatok (na, jó, csak egy, a végén), és a laikus olvasónak a sok orvosi hablaty miatt a regény jelentős részében lövése sincs arról, hogy miről folyik a szó a szereplők között. Mégis van egy olyan hangulata, amely képes magával ragadni az embert. Susan Wheeler akaratossága, szépsége és intelligenciája, amellyel kitart és ellenáll egy férfiak uralta közegben; és Mark Bellows, a jó szándékú segédorvos olyan szimpatikus karakterek, akikkel könnyen azonosulunk, és tiszta szívből drukkolunk nekik, az meg szinte törvényszerű, hogy szerelem is szövődik köztük.
Ezen kívül egy olyan érzékeny témára tapint rá a komatózus betegek ellátásával kapcsolatban, amely gyakorlatilag az azóta eltelt 40 évben is erkölcsi tabu maradt. „Pazaroljuk-e” az ellátást, a pénzt, a munkaerőt olyan betegekre, akik agyhalottak, annak a fikarcnyi esélynek a reményében, hogy valaha magukhoz térhetnek? Vagy volna mód arra, hogy még hasznot is hajtsanak a társadalomnak?

Filmadaptációk

kóma 1978

Az első megfilmesítés mindössze egy évvel a regény megjelenése után készült, írója és rendezője Michael Crichton, akit talán e platformon felesleges bemutatnom. Olyan klasszikusokat köszönhetünk neki, mint a Jurrassic Park, a Kongó vagy a szintén nemrégiben megreformált Westworld; de orvosi témában sem járatlan: a mindenki által ismert Vészhelyzet című sorozatban is közreműködött. A Kóma főszereplőjeként Geneviève Bujoldot láthattuk, oldalán Michael Douglas-szel. A film ha nem is számít olyan klasszikusnak, mint a regény – mely a korosztályomban sokunk első „felnőtt” regénye volt; de sokak által ismert, népszerű alkotás, amely jól átadta a regény feszültségét.

2012-ben született meg az újabb Kóma, ezúttal minisorozatként, két részben. Ami az ígéretességét illeti, elég, ha a gyártók névsorában felfigyelünk a Scott Free Productions névre, ami (dobpergés) Ridley Scottot takarja. A Kómában fel is ismerhető az a sötét hangulat, amely az ő nevéhez fűződő filmeket jellemzi, de nem túl markánsan.

kóma

Az első rész elképesztően lassan építkezik, már-már unalmasan. A regény jó ismerőjeként sejtettem, hogy a cselekmény vagy nagyon le lesz egyszerűsítve, vagy pedig borzasztóan el lesz darálva a második rész során; és az utóbbi ígéretet váltották be. A regény cselekményéhez képest szerintem még bonyolódott is a helyzet, legalábbis én filmen bonyolultabbnak éreztem, de lehet, hogy csak azért, mert ennyire nehéz volt követni. Mindenesetre az egyes szereplők jelentőségén, szerepén és a történetre gyakorolt hatásán nagyon sokat változtattak – véleményem szerint Bellows esetében elég olcsó módon, Dr. Starknál pedig egészen fájó hiányosságot szült mindez.

kóma

Grandiózus projektnek szánták ezt a sorozatot, ez mindvégig érződik. Nem csupán a futurisztikus díszletek néznek ki nagyon jól, de a színészi gárda is irigylésre méltó: a főszereplő Lauren Ambrose (az X-akták Einstein ügynöke) mellett feltűnik Geena Davis, Steven Pasquale, Joe Morton és James Woods is Dr. Stark szerepében.
Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy ha érdekel ez a történet, inkább csak a regényt, és az 1978-as verziót tudom ajánlani, mert hiába a sok csilli-villi külsőség és modernitás, az új Kóma nyomába sem ér a réginek.

Kinek ajánljuk: Azoknak, akik hozzám hasonlóan vonzódnak James Woods ördögi arcéléhez, és nem látták az eredeti filmet. Mások nemigen fognak élvezetet találni benne, maximum háttérzajként elviselik.

Értékelés: 5/10

Blissenobiarella

Be the first to comment on "Coma (2012) (Kóma)"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*


Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..