Serial Chillers XVI: A XX. század eleji magyar tanyavilág női gyilkosai – 4. rész

Pipás PistaMájusi témánk befejező epizódjához érkeztünk a Serial Chillers berkein belül. Eddig a XX. század eleji, magyarországi, azon belül is az Alföldön élő női elkövetők életét és munkásságát vizsgáltuk meg részletesebben. Zárásként egy igazán különleges személy ellentmondásokkal teli életútját fogjuk bemutatni a kedves olvasóknak. Következzen Pipás Pista, a férfi ruhába bújt asszony (többé-kevésbé) igaz története!

Pipás Pista neve sokak számára ismerős lehet. Nem csoda, hiszen nem hétköznapi életvitelével nyomot hagyott a köztudatban, főleg a Szegeden és környékén élők emlékezetébe vésődött be, és legendáját a mai napig ismerik. No de ki is volt ő egészen pontosan? A hölgy 1886-ban született mint Fődi Viktória (egyes források szerint mint Földi Piroska), a beszédes nevű településen, Átokházán (mai Ásotthalom). Gyermekkorára erősen rányomták bélyegüket a tanyavilág zord körülményei: a megélhetésért folyó állandó küzdelem, a nélkülözés, valamint édesapjának agresszív természete. A család úszott az adósságban, ezért a leányt tizenévesen szolgálni küldték (vagy cselédnek, vagy pásztornak – erről megoszlanak a vélemények), ahol kenyéradója többször is megerőszakolta. Tizennyolc évesen férjhez ment egy nála jóval idősebb özvegy emberhez, Rieger Pálhoz, akitől állítólag hat gyermeke született, és aki szintén sokat erőszakoskodott vele, nem csoda, hogy a fiatalasszonyban szépen, lassan kicsírázott a férfiak iránti egyetemes gyűlölet.

Átokháza

Átokháza

Rieger állítólagos halála után (bizonyos értesülések arról számolnak be, hogy a férfi még az 1940-es években is élt, tehát felesége nem megözvegyült, hanem elhagyta őt) Fődi a nagyszüleitől örökölt tanyán rendezkedett be. Jó állóképességének és óriási teherbírásának köszönhetően egyedül is képes volt boldogulni. Hogy magasabb fizetséget kapjon, amikor napszámba ment dolgozni, férfi ruhát öltött, az egyébként is maszkulin megjelenése miatt gazdái nem is gyanakodtak női mivoltára. Különben a férfi életmód más szempontból is megtetszett neki: kocsmába járt, sőt, az egyik becsületsüllyesztőben saját asztala lett, szeretett verekedni, és természetesen állandóan pipázott!

Aztán egy szép napon történt valami, amitől Pipás Pista rálépett végzetének szörnyűségekkel kikövezett útjára. Az 1920-as években járunk. A Nagy Háborút túlélő férfiak többynire testileg és lelkileg megnyomorítva tértek haza a frontról, borzasztó terhet jelentve egyébként is agyonstrapált asszonyaik számára. Azok a nők, akik kevésbé féltek a törvény mindenhová elérő kezeitől, nem átallottak tisztességtelen módszerekhez folyamodva eltetetni láb alól “útban lévő” férjeiket. Itt jött Pipás a képbe!

Pipás Pista

A környékbeli gazdasszonyok látva félelmetes fizikai erejét, étellel, itallal, pénzzel lefizették őt, hogy gyilkolja meg a részeges, idegbajos vagy éppen mozgásképtelen koloncként a család nyakán tengődő férfiakat. Pipás örömmel teljesítette kéréseiket, már csak azért is, mert így bosszút állhatott saját, személyes sérelmei miatt is. Kötéllel dolgozott, azaz felakasztotta áldozatait, a gyilkosságokat öngyilkosságnak álcázta, a háborúban szerzett traumák okot adhattak arra, hogy valaki kioltsa a saját életét, így a hatóságok sem nagyon foglalkoztak eleinte az esetekkel. Nagyjából tíz évig sikeresen pusztította maga körül a férfinépet, ám 1932-ben a szegedi ügyészséghez több névtelen bejelentés is érkezett, melyek szerint amiket a hivatalos szervek öngyilkosságoknak gondoltak, valójában gyilkosságok voltak! Az anonim feljelentők természetesen megjelölték a bűncselekmények elkövetőjét is, így az 1933. januárjában tartott tárgyalás után Pipást először kötél általi halálra ítélték, később pedig kormányzói kegyelmet kapott és a szegedi Csillagbörtönbe került, életfogytiglan. Rajta kívül még számos megbízóját is évtizedekig tartó börtönbüntetéssel súlytották. A perre egyébként többen voltak kíváncsiak, mint egy héttel ezelőtt a nézők a Trónok Harca befejező epizódjára, az emberek egymást taposva próbáltak bejutni a tárgyalóterembe, hogy saját szemükkel láthassák a hírhedt hóhérasszonyt!

Pipás Pista

Gondosan rejtegetett titka a rácsok mögött lepleződött le, rabtársai ugyanis arról panaszkodtak, hogy nem hajlandó levetni ruháit, így nem is mosdik, és napról napra egyre elviselhetetlenebb szagot áraszt. Egy börtönorvosi vizsgálat során kiderült, hogy az addig férfinak gondolt Pipás valójában nő! Arról nincs pontos adat, összesen mennyi vér tapadt a kezéhez, azaz pontosan hány embert küldött a másvilágra. Börtönbüntetése alatt Szegedről átszállították Budapestre, a Gyűjtőfogházba, végül itt is halt meg 1940. október 10-én.

Pipás Pista emléke halála után is tovább él. Hagyatékát őrzi Ember Judit 1983-as dokumentumfilmje (Pipás Pista és társai), Bubryák István 2013-as könyve (Pipás Pista talán igaz története), a Pozsgai Zsolt által rendezett és ugyancsak 2013-ban, a Szegedi Nemzeti Színházban bemutatott darab, valamint Bory Jenő képzőművész Székesfehérváron kiállított szobra, és a pécsi Virrasztók zenekar, 2011-es Memento Mori című albumának hatodik száma is az ő tiszteletére készült.

 

Norka

Be the first to comment on "Serial Chillers XVI: A XX. század eleji magyar tanyavilág női gyilkosai – 4. rész"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*


Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..