Serial Chillers XVII: Ed Gein, a plainfieldi mészáros

Eed geingy gyönyörű szőkeség kibújik köntöséből, belép a zuhanyba, és elindítja a vízsugarat. Elhúzza a zuhanyfüggönyt, a víz csobog, szappanozza magát és mosolyog. Hirtelen a válla felett egy sötét árnyat pillantunk meg a függöny túloldalán. Közeledik. A függönyt elhúzzák, és idős nőt idéző sötét árny egy henteskést szorongat. A penge lesújt, újra és újra. A felhangzó zene csikorgó hangjai egybehangzanak az áldozat sikolyaival. Kiömlő vére örvénylik a lefolyó körül.

Mindez természetesen a híres zuhanyjelenet leírása Alfred Hitchcock Psycho-jából. A filmművészet egyik legnagyobb hatású horrorfilmjének legfélelmetesebb pillanatai. A Psycho után új szörnyeteg jelent meg a horror zsánerében: a pszichotikus mészáros alakja. A zuhanyzás soha többé nem volt ugyanolyan.
Hitchcock filmjének zsenialitása abból ered, hogy a totális őrület világába visz minket – egy valóra vált rémálomba, ahol egy fürdőszoba borzalmas halálkamrává válik, egy félénk fiatalember elmebeteg transzvesztitává, egy kedves öreg hölgy pedig mumifikált holttestté. A film végén a közönség hálával teli szívvel sóhajt fel: „Hál’istennek, ez csak egy film volt.”

A Psycho talán legfélelmetesebb pontja az, hogy igaz történeten alapszik. A valóságban is létezett egy mániákus őrült, akinek kimondhatatlan rémtettei –többek között- a Psychót is inspirálták. A valóságban nem Norman Bates-nek hívták, valódi neve Edward Gein.

Gein, a filmművészetben „kedvenc” gyilkosa egy terméketlen, kopár farmon nőtt fel a wisconsini Plainfield jellegtelen kisvárosától néhány mérföldnyire. Edward apja, George, egy helyi bolt tulajdonosa, egy peches figura volt, akinek az alkohollal is igen sok gondja támadt. Bár George részegen gyakran brutálisan viselkedett, domináns felesége, Augusta számára nem jelentett kihívást együtt élni vele. Nehéz elképzelni, hogy a nő kegyetlen akaraterejének, vagy mindent felemésztő őrületének bárki is ellen tudott volna állni.

ed gein

Augusta fundamentalista, szenvedélyesen vallásos környezetben nőtt fel, amely vallási fanatikussá tette: gondolatainak fő szervezőereje pedig a szexualitás bűne volt. Bármerre nézett, csak a rohadást és a mocskot látta. A család elhagyta LaCrosse városát – ahol Eddie született -, mert modern Szodomaként jelent meg Augusta szemei előtt, ami bűntől és perverziótól bűzlik. Elhajlott elméjében azonban Plainfield sem bizonyult jobb helynek, szemében az istenfélő kisváros nem volt más, mint egy romlott koszfészek. Két fiát, Edet, és a bátyját Henryt szorosan maga mellett tartva nevelte, és hamar átadta nekik nézeteit, megfertőzve őket saját őrületével a világ gonoszságáról, a nők bűnös bujaságáról a testi szerelem hitványságáról. Egyes források felvetik annak lehetőségét, hogy Eddel való kapcsolata vérfertőző volt, de erre bizonyítékunk nincsen; ahogyan Augusta feltételezett skizofréniájáról sem.

Amikor 1940-ben George Gein szívroham következtében meghalt, nem akadt senki – még a családjában sem -, aki sajnálta volna, hogy távozott az élők sorából. A két fiú egyedül maradt anyjukkal, aki egyre erősebben fejtette ki rajtuk mérgező hatását. A Gein-ház minden tekintetben mérgező hely volt, amely kiváló táptalaja volt annak, hogy a fiúk szocio- és pszichopatává cseperedjenek. Henry, az idősebbik Gein-fiú valamennyit megértett abból, hogy Augusta milyen rombolóan hat rájuk, és segíteni akart öccsén, hogy kiszabadulhasson ebből a környezetből. Eddie azonban nem figyelt rá. Valósággal istenítette anyját.

ed gein

1944-ben Henry-t holtan találták a farmon. Feltehetően szívroham végzett vele, mialatt egy tüzet próbált kioltani. Tarkóján furcsa sérüléseket találtak, azonban soha senki nem állt elő meggyőző magyarázattal ezek lehetséges keletkezérésről. Ed elmondása szerint a tűz kezelhetetlenné vált, és ő szem elől tévesztette bátyját az oltás során. Amikor a rendőrségen jelentette, azt mondta, nem tudja, hol lehet a testvére, a helyszínen azonban egyenesen a holttesthez vezette őket. A halottkém fulladást állapított meg a halál okaként, de boncolás nem történt, és a tarkóján található sérüléseket nem vizsgálták. Elfogadták, hogy baleset történt. Azok, akik úgy gyanítják, hogy Ed ölhette meg a bátyját, indítékként a bibliai Káin és Ábel történetére hivatkoznak: Ed akarhatott istenített édesanyja egyetlen szeme fénye lenni.

Ed és az anyja így már kettesben maradtak. Nem tartott azonban sokáig ez beteges idill: 1945-ben Augusta sztrókot kapott és lebénult. A már ekkor is komoly mentális problémákkal küzdő fia éjjel-nappal ápolta, de bármit is tett, sosem volt elég jó az asszony számára. Gyakran szidta őt, elhaló hangján fröcsögve gyengének és kudarcnak nevezte, aki ugyanolyan semmirekellő, mint az apja volt. Más alkalmakkor maga mellé hívta az ágyba, és amikor a férfi mellé feküdt, úgy becézte, akár egy csecsemőt: ő volt az ő kisbabája. Esténként Ed álomba sírta magát, Istenhez imádkozott, hogy mentse meg anyja életét, mert ő nem is tudna élni nélküle – ahogyan azt anyja is gyakran hangoztatta.

ed gein

Azonban imái nem hallgattattak meg.
Pár hónappal később, 1945 decemberében Augusta újabb sztrókot szenvedett el, amelybe belehalt. Edward Gein harminckilenc évesen egyedül maradt a sötét és üres házban, és e percben kezdte meg hosszú és rögös útját a kimondhatatlan őrület káoszába. Elvesztette az egyetlen barátját, az egyetlen embert akit valaha szeretett, az istenített lényt. Hosszú ideig senkinek sem tűnt fel, hogy valami nincs rendben a férfival. Világéletében magányos típus volt, egyre kevesebbet járt emberek közé, valósággal elbarikádozta magát a farm komor és rozoga épületeiben. Ha olykor mégis emberek közé merészkedett, nem tűnt furcsábbnak, mint korábban. Talán csak koszosabb volt, de a helyiek elfogadták Eddie különcségeit, amolyan kedves falubolondja volt a szemükben. Barkácsmunkákkal bízták meg, amikben a férfi jó volt és megbízható munkaerő. Az emberek megbíztak benne, ő volt mindenki Eddie-je.

ed gein
Egyre többet beszélt olyan témákról, amikkel akkoriban a magazinok címlapjai is sokat foglalkoztak: náci történetekkel, dél-tengeri fejvadászokkal és nemváltó műtétekkel. Furcsa, fekete humora volt. Amikor Mary Hogan, a nagyszájú kocsmárosnő hirtelen eltűnt, az egész várost sokkolta. ed geinMary Hogan nem az a fajta nő volt, aki félteni kellene. Nagy termetű nő volt, bármelyik matrózt megszégyenítő mocskos szájjal megáldva. Kocsmájában könnyedén rendet tartott, vendégei csak Bloody Mary-nek becézték. Eltűnésekor, semmi más nyomot hátrahagyva, csak egy vértócsát, Eddie azzal viccelődött városszerte, hogy a nő már nála lakik. De nem volt mit tenni, a közismerten bolond fickó beteg vicceit senki nem vette komolyan.

 

Más hárbozongató pletykák is terjedtek azonban a Gein-házról. Néhány szomszéd gyerek azt állította, hogy zsugorított fejeket láttak Eddie hálószobájának falán lógni, mikor a farmon leskelődtek. A pletykák egy ilyen kisvárosban óhatatlanul visszajutottak Ed fülébe is, aki ésszerű magyarázattal szolgált: második világháborús emléktárgyakról van szó, amelyeket egy unokatestvére küldött neki. A szomszédság megvonta vállát: kinek másnak lennének ilyen beteges tárgyai, ha nem Eddie Geinnek? Az emberek nem hitték, hogy ez a jámbor férfi bárkinek is ártani tudna. Hisz még a vér látványát sem bírta, ezért vadászni sem járt, pedig az minden helybéli férfinak kedves időtöltése volt.

Aztán eltűnt Bernice Worden is.

ed gein
1957 november 16.-án történt, a vadászidény első napján. Késő délután Frank Worden hazatért eredménytelen vadászatáról, és egyenesen anyja vaskereskedésébe ment. Legnagyobb meglepetésére Bernice nem volt ott, azonban vérnyomokat talált, melyek a hátsó ajtóhoz vezettek. Felfedezett egy számlát is fél gallon fagyállóról is, amelyet az utolsó vásárlónak állítottak ki: Edward Geinnek.

A rendőrség kivonult a Gein-farmra, hogy kikérdezzék, mit tud Mrs. Worden hollétéről. A farmon felfedezték az 58 éves nő holttestét a ház mögötti nyári konyhában. Sarkainál felakasztva lógott egy csigás szerkezeten, lefejezve, kibelezve, éppen oly módon, ahogyan a levágott szarvasokkal szokás.

ed gein
A törvény megdöbbent emberei erősítést hívtak. A későbbiekben több, mint egy tucat zsaru helyszínelt a farmon, és igyekeztek felderíteni Ed Gein rémtetteit. Amit találtak, minden számításukat felülmúlta. Éjszaka volt, és a farmon nem volt bevezetve az elektromosság, így csak zseblámpáikra támaszkodhattak.

ed gein
Emberi koponyákból készített mélytányérok. Emberi bőrrel kárpitozott székek. Emberi bőrből készített lámpaernyők. Egy doboznyi levágott orr. Egy cipősdoboznyi gyűjtemény tartósított női nemi szervekből. Kilenc női arc, gondosan kiszárítva, papírral kitömve és trófeaként a falra helyezve. Egy középkorú nő bőréből készült mellény, a mellekkel együtt, hasonló módon elkészített harisnyák. Egy női mellbimbókból álló öv, Mary Hogan arcbőre maszkként kikészítve.  Egy zsákban megtaláltak egy frissen levágott fejet, amely Bernice Wordenénak bizonyult. Gein ebből is trófeát akart készíteni. A házban találtak egy lezárt, teljesen érintetlen szobát is, amely Augustáé volt. Halála óta Ed nem mozdított el bent semmit.
Később Ed azt vallotta, hogy éjszakánként felöltötte a bőröket és kecsesen körüljárta a farmot, anyjának képzelve magát. Két áldozata anyjához hasonlító nők voltak, ahogyan a férfi bevallotta, célja az volt tetteivel, hogy elkészült “ruháját” felöltve egészen olyan lehessen, mint az anyja volt.


Első pillantásra úgy tűnt, hogy Ed Gein valódi halálgyárat üzemeltetett. Vallomástétele során a férfi azonban ezt tagadta – ám amit helyette állított, nem kevésbé volt megdöbbentő. Ed Gein egyáltalán nem volt sorozatgyilkos saját állítása szerint. Igen, két nővel végzett, Bernice Wordennal és Mary Hogannal, de a többi testrész a környékbeli temetőkből származott. Az elmúlt tizenkét évben, anyja halála óta sírrablóként működött, a halottak között keresve azt a társaságot, melyet az élők között sosem talált. A szó szoros értelemben véve Ed Gein nem volt sorozatgyilkos. Egy hullarabló, egy ghoul volt.

Letartóztatását követően riporterek, újságírók özönlötték el Plainfield-et, és útnak indították Gein-t a popkulturális tényezővé válás útján. Országszerte címlapokon szerepelt az ügye. Így hallott róla Robert Bloch is, akit elsőként ihletett meg a történet, és megírta a Psycho című regényt, melyet később Alfred Hitchcock vitt filmre.
A későbbiekben az ő tetteiből merítettek a texasi láncfűrészes alakjának megalkotásakor is, és az ő történetét használták fel (többek között) A bárányok hallgatnak Buffalo Billjéhez is. Transzvesztita hajlamait jelenítették meg drámaian a Peacock című drámában, anyjához fűződő kapcsolatát figurázták ki az Anya csak egy van című komédiában. Megpróbálkoztak az igaz történet adaptálásával is, ezt láthattuk a Tébolyultban.

Mentális állapota talány, és kijelenthetjük, hogy bármely szakembernek feladná a leckét, hogy diagnosztizálja Ed Gein-t. Az ismert tények, melyekre támaszkodhatunk, mind a férfi anyjával való egészségtelenül szoros kapcsolatából fakad. Gein számára az egész világot, szó szerint mindent az anyja jelenetett. Halálával Ed a halál felé fordult, célja pedig az volt, hogy anyja valahogy közel maradjon hozzá. Más, kevésbé elszigetelt személy valószínűleg egy másik nőben találta volna meg a pótlékot, de Ednek erre nem volt lehetősége, így maradt az, hogy anyját megpróbálta újjáteremteni önmagában. Gein nem volt transzszexuális, valójában anyja nevelésének köszönheten vajmi keveset tudott a szexualitásról: nemváltó motivációi csupán az anyjával való azonosulás végső eszközei voltak.

ed gein

Edward Gein feltételezhető skizofréniája miatt különleges bánásmódban részesült, ebből a tényből adódóan hagyományos börtönbe soha nem került, habár 1968-ban átesett egy tárgyaláson, ahol ismét kimondták, hogy bár tárgyalásra alkalmas, de nem beszámítható, így börtönbüntetésre sem ítélhető. A wisconsini Mendota Mental Health Institute-ban tengette hátralévő éveit, az ottani beszámolók szerint példás magaviseletű páciens volt, mondhatni mintabeteg; mindenkivel jól kijött, rendkívül nyugodt és türelmes természetűnek ismerték meg, soha nem kellett még csak egy nyugtatós sem beadni neki. Minden bizonnyal azért érezte otthon magát, mert világ életében egy olyan irányító közegben élt, ahol megmondták neki mit tegyen és mit gondoljon. Ed (testvérével szemben) könnyen alkalmazkadotott ezekhez a feltételekhez, sőt, valószínűleg igényelt egy olyan domináns és irányító figurát az életéből, mint az édesanyja, Augusta volt valaha, ezt a szerepet pedig az intézet személyzete tölthette be, hiszen folyamatosan kontroll alatt tartották.

Egy dolog azonban aggasztotta az elmegyógyintézet alkalmazottjait; az, ahogy Gein a női dolgozókra nézett, egész egyszerűen nyugtalanító volt, nem is sejtették pontosan, mi játszódott le a fejében, hiszen roppant zavart volt az elméje. Végül hetvennyolc évesen halt meg, rákban, de még jóval halála előtt tették halhatatlan alakká a horrorban.

ed gein

1984-ben bekövetkezett halálakor Ed Gein holttestét Plainfieldbe szállították, ahol anyja mellett temették el. Sírkövéről a látogatók szuvenírként le-lecsippentettek egy-egy darabot, míg végül 2000-ben a komplett követ eltulajdonították. 2001-ben Seattle-től nem messze újratemették, ezúttal jelöletlen sírban – a helye azonban nem ismeretlen, családja körében, édesanyja mellett temették el, így azóta Eddie Gein végre ott lehet, ahová mindig is tartozott.

 

Blissenobiarella & grey tabby

 

Cikkünkhöz forrásként a hivatkozott linkeken túl Harold Schechter: The Serial Killer Files című művének vonatkozó fejezetét használtuk fel.

Be the first to comment on "Serial Chillers XVII: Ed Gein, a plainfieldi mészáros"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*


Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..