Van egy ünnepélyes, várakozással kevert érzés, ami különleges alkalmakkor tölti el az embert. Mint amikor betölti a 18. életévét, mint amikor ennek következtében egy hónappal később először sittelik le, mint az első Újév a börtönben… vagy amikor a sorozat, ami a börtönt, a kínszenvedést, és a poklot jelentette neki hónapok óta, végre véget ért!

Két srácot, közös barátnőjükkel együtt Jigsaw bezárja egy nyilvános, áttörhetetlen kis üvegbódéba, ahol nézők tucatjai előtt dönteniük kell: vagy egyikük, vagy a csaj hal korai halált néhány körfűrész által. Utóbbi mellett döntenek, a néző arcába fröccsen egy nagy adag belsőség, majd vércseppek kíséretében a főcím is: Fűrész 3D. Fúúúú. Hoffman életben van, és dühös. Összevarrja az arcát, majd elindul, hogy levadássza Jillt. A nő az FBI helyett a minden idők legpocsékabb színészei által alakított rendőrökhöz fordul segítségért, akik őrizetbe veszik, majd elindulnak a legutoljára felfedezett Jigsaw gyilkosság helyszínére, ahol is egy csapat skinhead halálozott el egy beállított autóbalesetben. A nyomozók szegények olyan erősen törik a fejüket, hogy majdnem rosszul lesznek tőle, ide-oda rohangálnak, a kedvencem, amikor bejutnak a még folyó Jigsaw-kísérlet helyszínére, mire a főnyomozónak hirtelen eszébe jut valami, és elrohan, annak tudatában, hogy Hoffman akár ott lehet tőle egy szobányira. A hitelességért és a logikáért minimum jár az Arany Fekália-díj.

A túlélős szál főhőse ezúttal egy Bobby Dagen nevű srác, aki a Valóvilágban való szereplés helyett azzal került be a celebek viszontagságos világába, hogy Jigsaw áldozatának állította be magát, és könyvet írt fiktív megrázkódtatásairól. Persze Kramer bácsinak már hosszú idő óta szemet szúrt… igazából olyan hosszú ideje (Kramer még olyan egészséges volt, hogy a könyvdedikálására is el tudott menni a saját lábán), hogy nem is értettem, miért várt vele Jigsaw ennyit. Szóval Bobbyt, barátaival és támogatóival együtt elrabolják (Ki? Hoffman? Miközben menekül a rendőrök elől?), és szegény srácnak ki kell állnia a próbákat, hogy bizonyítsa, tényleg méltó a túlélő címre. És eláruljam a nagy titkot? Nem sikerül neki. Az egész filmben az összes csapdás jelenet forgatókönyve a következő: az áldozat megpróbálja -> üvölt és abbahagyja -> újból megpróbálja, közben folyamatosan üvölt -> majdnem sikerül -> mégsem sikerül, vér, belek, kínhalál. Bobby senkit sem tud megmenteni, amit pedig végképp nem értettem, hogy több alkalommal csak a vörös nyilak mutatták, merre kell mennie, nem volt rajta semmilyen nyakörv, robbanó karperec, mint a korábbi részek áldozatain… mi gátolta meg abban, hogy kerülőt tegyen, és így elkerülje a csapdák beindulását?

De visszatérve Hoffmanra. A várost átkajtató rendőrzseni végül tényleg megtalálja a búvóhelyét, rádöbben, hogy Hoffman tudott minden lépésükről, és előre kiszámított mindent (pedig erre aztán semmi esély nem volt), mire egy távirányítású, rögzített gépfegyver végez vele. Hoffman bejut a rendőrségre, megkésel mindenkit, Jillt kivégzi az eredeti fordított medvecsapdával, majd feléget maga után mindent, és elmenekülne, de elkapja a Jigsaw-szekta. Ugyanis, mint végső csavar a nagy fináléra, kiderül, hogy Kramernek volt egy afféle szektája, ami a levizsgázott áldozataiból állt össze, és a mester munkáját segítették a háttérből, az utolsó kívánság szerint pedig, ha Jillel bármi is történne, ki kell nyírniuk Hoffmant. Ezt meg is teszik, game over, pezsgőbontás.

A hibák… amellett, hogy ezt a filmet elkészítették… A 3D egy baromság. James Cameron tanai helyett ismét ott tartunk, hogy belsőséget, vért, és pengéket dobálnak a néző arcába, akiről feltételezik, hogy olyan naiv kis nyuszi, vagy technikailag alulképzett palimadár, aki ettől vagy megijed, vagy szólni sem tud, annyira lenyűgözi. Hoffmant rossz nézni, a karaktere a késelésekkel, a gépfegyverrel elveszíti az eleganciáját, azt a zsenialitást, ami Jigsawra jellemző volt. A legszánalmasabb pont viszont az, ahogy a film megpróbálta összegyűjteni Jigsaw korábbi áldozatait, hogy összefogjanak a gyilkos ellen. Kiket? Egy-két mellékszereplőt kapunk a korábbi részekből, illetve egy-két olyan újat, mint Bobby, akiket érezhetően beleerőltettek az előzményekbe. Itt a következménye annak, hogy korábban mindenkit kinyírtak. A nyomozók pedig tényleg idegesítőek, borzalmasan hülyék, minden egyes percet rossz nézni, amit a képernyőn töltenek. Bár az igazat megvallva ezt az egész filmet egy kínos, röhejes, szánalmas szenvedés volt végignézni elejétől az utolsó 5 percig. Egy rossz vicc, csak abban az utolsó pár pillanatban, amikor megjelenik a Jigsaw-szekta, idézi fel valamennyire a régi szép idők, és az első részek hangulatát. Az egész annyira hatásvadász, olyan felesleges, olyan rossz, hogy már megfelelő jelzőt se tudok rá mondani. Szánalmas. Az egész annyira szánalmas, hogy már a néző kezdi rosszul érezni magát tőle.

értékelés: 1/10

Zoo_Lee