Harc a Fényért trilógia (2010-2011)

Üdvözlet Cinegore!
Tavaly nyáron kicsiny városunkban a kiégés olyan szintet ért el hogy egy borzalmas zen film hatására elkezdtük forgatni a világ legrosszabb filmjét, célunk leplezetlenül az volt hogy csak a kiválasztott és elég lelki erővel megáldott emberek tudják végignézni anti-remekművünket. Mindössze egy telefon volt a felszerelés amivel rendelkeztünk, de lelkesedésünk és unalmunk nagy kicsapongása következtében létrejött a “Harc a Fényért – A Fény Ereje avagy Küzdelem a Fényért” című alkotás. Ezt követte még a 2010. telén elkészült “Harc a Fényért – A Fény Ereje avagy Küzdelem a Fényért II. Hó – Rise of the Táskafejek” című folytatás melyhez már volt kameránk és mindenhol hó volt, amit ingyen szedhettünk a földről, de azért hozzáírtuk a költségekhez, így lett életünk legdrágább filmje a Rise of the Táskafejek a maga (hópihénként 2 fillér) 40 000 000 ft-jával, bár ez a pénz nem létezik, mégis jól hangzik, nem? 😀

Na de nem kalandozok el. Elérkezett az idén nyár és nekiláttunk a “Végső Harc a Fényért Három” című pár szinttel minőségibb filmnek, ami ugyanolyan szar, de olyan mintha a szaron lenne egy kis korona. A költségek nagyjából 500 ft körül mozogtak és ezt kihasználva belevettünk filmünkbe gore jelenet jellegű részeket. (Elvan a gyerek ha játszik a művérrel és a kifliből és ételszínezékből létrehozott műbelsőséggel :D)
És itt jöttök ti a képbe, vagyis a blogod. Mivel valamilyen szinten passzol a blog jellegéhez a magam és a csudás stáb nevében szeretnélek megkérni hogy egy post erejéig népszerűsítenétek kicsiny filmparódiánkat? Végül is ez a legtrashebb magyar trashfilm, ebben biztos vagyok.
Minél jobban el szeretnénk terjeszteni a kiégést amit ez a művészeti kulagyöngyszem képvisel.
Köszönöm hogy végigolvastad és előre is köszönöm ha kiteszitek a blogotokra, az sem baj ha nem, de elmondhatom hogy megpróbáltam. 😀

link a filmhez: http://www.youtube.com/watch?v=hKgvFg0VZpw

Szívélyes Üdvözlettel:
Mardel

Ezt az üzenetet kaptuk nagyjából egy hete, de nem csak mi, hanem a jelekből ítélve több más ismert filmes blog és oldal is. Sokáig tanakodtunk, hogy mihez is kezdjünk ezzel, mert igen, ez láthatóan nagyon szar, vélhetően hozzánk is tartozik, de az a kategória, amit még fő fosfelelősünk, eyescream sem vállalt volna be simán. Végül, amikor láttuk, hogy a többi célzott oldal is vette a poént, és legalább egy postot adott a srácoknak, úgy döntöttünk, akkor már miért ne tehetnénk ezt mi is… Csakhogy! Mivel mi a Cinegore vagyunk (ergo, ha egy pudingnak vélt libafost zabáló emberekről szóló másfél órás rettenetet nyomnak az arcunkba, még azt is kötelességünk megnézni és elemezni) úgy gondoltam. ha már lúd, legyen kövér – és egyetlen este leforgása alatt nem csak a Végső Harc a Fényért Hármat, hanem a trilógia első két részét is megnéztem. Következzen a részletes elemzés:

Harc a Fényért – A Fény Ereje, avagy Küzdelem a Fényért: A Földön létezik egy rejtett világ, amit ősemberek, démonok, pókok, rákok és mindenféle rejtett dolgok laknak. Itt történt meg, hogy a Fény Harcosa, Dániel Nagyfater az idők kezdete előtt legyőzte a sötétség szolgáját, a Zöld Maszkot. Ez a két entitás napjainkban reinkarnálódott Dániel, és az őt folyamatosan kísértő Szent Szar képében. A sötétség erőinek céja az, hogy Dánielt átállítsák a Sötét Oldalra, ezáltal a Fény végleg elbukjon, és övék lehessen a világ, miközben olyan mély és bonyolult eszmefuttatásokról beszélgetnek, mint hogy mire gondol a madárszar, miközben zuhan a talaj felé. Ahogy a levélben is leírták, a film mobiltelefonnal készült, szerencsére a jobbik fajtával, és vágáskor egyes jeleneteket újraszinkronizáltak narrátorral is, hogy valami összhangot teremtsenek az egyes jelenetek között, és ezáltal lenyomják a néző torkán a doboló papírmasé démont, a táskafejű szörnyet, vagy a Master Crock chips csábító erejének szörnyű következményeit. Ez a szerkesztés azonban nem egységes: egyes jelenetek újra vannak szinkronizálva, mások nem. Néhol megmaradt az is, ahogy a “rendező” instruktálja a színészeket, illetve jellemzően Ed Wood-módszer szerint nem volt semmilyen csapó 1-2, mindent egyszer vettek fel, és az sem jelentett gondot, ha a jelenet alatt az egyik szereplő majdnem orra bukott. Továbbá ha jól sejtem, nem csak a filmhez felvett jeleneteket vágták végül össze, hanem minden istentelen f***ságot, amit azon az ominózus telefonon találtak, legalábbis ez az egyetlen elfogadható magyarázat a néha repedtvödör hangon “Érik a szőlő”-t éneklő bohócra, és más hasonló állatfajokra. Forgatókönyv nem volt, a színészek rögtönöznek, és jól is csinálják, ennyi ökörséghez az emberek többségének átalában legalább fejenként egy kanna kannásra lett volna szüksége. Végeredményben egy remek amatőr próbálkozás, egyes jeleneteket nem ártott volna újravenni, és a vágást is lehetett volna egy halovány fokkal komolyabban venni. értékelés: 2/10 (lehet nem hiszitek, de jobban szórakoztam rajta, mint egyes hollywoodi szemétbombákon, amiket már megnéztem az oldalra)

Harc a Fényért – A Fény Ereje avagy Küzdelem a Fényért II. Hó – Rise of the Táskafejek: Miután Dániel legyőzte a Zöld Maszkot birtokló Szent Szart az előző rész végén, elment a hegyekbe, hogy medvepásztorként és hótermesztőként tengesse életét. Ellenfele, a gonosz Táskafejű Démon azonban ördögi tervet eszelt ki társaival, és úgy döntöttek, ellopják a havat. Amikor a támadásuk a közelben élő Szent Szar hóültetvényét is letarolja, a két egykori ellenfélnek össze kell fognia, hogy megmenthessék megélhetésüket. Van egy mondás, hogy trilógiáknál a középső darab a leggyengébb, és nem tudom, hogy akarva vagy akaratlanul, de ez a Harc a Fényért sorozatra is érvényes. Van ugyan egy egész tűrhető trash-sztorink, és a mobiltelefont is kamerára cserélték, de ez nem változtat a tényen, hogy minden történethez kapcsolódó jelenetet nagyjából öt perc teljesen random WTF kategóriás ökörködés, vernyogás és üvöltözés követi. Nem ártott volna egy ideiglenes kameraállványt is beszerezni, az ugyanis még elmegy, hogy az opertőr röhög (az előző részben is előfordult), de amikor ez együtt jár a kép epilepsziás rángatózásával is, az egy kicsit már idegesítő. Az évszakváltás is kicsit fura (bár oké, erről amatőr filmes nem tehet), legalább a végső összecsapást lehetett volna este vagy félhomályban forgatni, hogy ne legyen olyan szembetűnő a különbség a borongós esti havas sportpálya – napos, száraz garázssor között. Egy picikét visszább kellett volna venni komolytalanságból, vagy rövidebbre vágni a végeredményt. Értékelés: 1/10

Végső Harc a Fényért Három: És végül elérkeztünk az egész cikk lényegéhez, amit már totális kómában valamikor hajnal 1 és 2 óra között tettem be Youtube-on. Dánielt és Jánost, a macskalukszőr hercegnőjét legyőzte az alávaló Szent Szar, aki csak azért hagyta őket életben, mert éppen elkészült a pogácsa. A sötétség uralkodik mindenütt, Dániel utolsó reménye pedig az, ha bölcs mestere segítségével megkeresi a hubugli követ, a mágikus tárgyat, amivel talán még megmentheti a világot. De természetesen az ördögi Szent Szar is versenybe száll ellene, miközben az Utolsó Táskafejű szövetségre lép a Fémfejűekkel, a Szent Szart szolgáló Démonnal, és olyan csapdát állít, ami a két rivális vesztét okozhatja. A srácok láthatóan mindent beleadtak az utolsó részre. Felfedezték többek között a gore egyetemes művészeti erejét, gyakorlatilag tíz percenként van egy jelenet, amikor valaki vért köp, vér fos, vagy kiesik a szemgolyója. Leredukálódott a totál értelmetlen jelenetek száma is, közvetlenül vagy közvetve minden kapcsolódik a fő történetszálhoz. Ez a kis komolyság talán pont ártott is a dolognak (jó az előzőnél meg pont ezt kritizáltam, tudom, megb****tom), vagy csak pusztán az ötletekből és a lelkesedésből fogytak ki a végére a srácok, mert nagyjából az első húsz perc után a film vontatott lesz. Nagyon. Egyedül a Mr. Pataki csudálatos kalandjai jelenetek égbekiáltó baromsága (és fantasztikus időzítése), valamint Dániel és a Zöld Maszk erejét két film után elabszorbáló Szent Szar epikusságot überelő végső csatája dobja fel valamennyire a hangulatot. Olyan érzésem volt, mintha valami rossz aránybeli elosztás történt volna: minden értelmetlen, beteg, agypusztító ökörség az előző részbe került, erre pedig már alig maradt valami. Azért a jóval profibb kivitelezés (szebb operatőri munka, kevesebb baki-kategóriás felvétel) miatt nem lennék ember, ha nem adnék rá legalább annyit, mint az első részre, de azért egy kicsit talán többet vártam volna a lezárástól. 2/10

Összegzem a látottakat: nyilvánvaló, hogy ez a trilógia egy teljesen random komolytalan baráti ökörködének indult, mégis nagyon szép, és mindenképp értékelhető, hogy kihoztak neki két folytatást, közben technikailag, dramaturgiailag folyamatosan próbáltak fejlődni, és miután befejeződött a nagy ópusz, még futottak egy kört a filmes blogoknál is, hogy népszerűsítsék. És az őszintét megvallva, nem tudom azt mondani, hogy amit csináltak az tényleg értelmetlen szarság lenne. Manapság sokkal idiótább emberek befutottak már sokkal értelmetlenebb, ostobább és bugyutább dolgokkal, miért ne lennének akkor ők képesek arra, hogy még tovább vigyék ezt a magyar trash vonalat? Még azt is megkockáztatom, hogy ha ilyen jó iramban nő a filmjeik (relatív) színvonala, én a helyükben tuti, hogy a jövőben elküldeném egy későbbi alkotásukat a Troma trashfilmes atyaúristeneinek (anno, amikor a Harvester-Fangoria duó próbált Dark Heroes címen batmanes-brucelees trasht készíteni, szintén felmerült az ötlet, hogy a végleges megy ki Kaufman bácsinak). Úgyhogy, ha tényleg komolyan gondolják, csak így tovább, és ha esetleg lesz új film, remélem nem felejtenek el értesítőt és linket küldeni!

Zoo_Lee

Be the first to comment on "Harc a Fényért trilógia (2010-2011)"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*


This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.