John Landis jegyzi a hetedik részt, aki nevét az Egy amerikai farkasember Londonban című alkotással írta be a horror történelembe. Történetében az indiánok egyik mitikus lénye, a Szarvasnő elevenedik meg, akit krimis stílusban, drámát és humort sem sajnálva mutat be nekünk.

Dwight egy előszörre kiégettnek tűnő, de valójában inkább kicsit lustának mondható nyomozó, akit egy munkahelyi baleset után az állati ügyekhez fokoztak le. Egy reggel brutális gyilkossághoz hívják ki, ami első ránézésre az ő hatáskörének tűnik, de ahogy elemzik a nyomokat egyre inkább tanácstalanság lesz úrrá a helyszínlelőkön. Ki taposta agyon a meredező hímtagú áldozatot? Ha egy szarvas volt, hogy fért be egyáltalán a kamionfülkébe, és hogy tehette helyére maga után az ajtót? Szerencsére Dwigtnak jó a fantáziája…

A további áldozatok után maradt nyomok és egy véletlen találkozás egy indiánnal lassan körvonalazzák a megoldást… Nagyon tetszett, hogy az eredeti legenda nem kínálja fel, hogy ölj meg egy ilyen gyilkoló lényt, egyszerűen tudomásul veszik a létét. Természetesen életnagyságban is megszemlélhetjük a Szarvasnőt, aki a Maxim férfiaknak szóló magazin csinibabája a való életben.

Bevallom őszintén, hogy amikor először láttam pár évvel ezelőtt, semmi különöset nem találtam ebben a részben, olyan egyszernézős, közepes filmnek tűnt. Azóta kicsit jobban belemerültem a horrorfilmekbe, és beérett ez a rész bennem. A rendkívül humoros jeleneteken kívül olyan utalások és olyan részletekre is ügyelő kameraállások találhatóak benne, hogy igazán elégedetten dőlhetünk hátra. Az indiános sztori is érdekesebb, mint a megszokott klisés megoldások, akár egy egész estés mozi is kerekedhetett volna belőle. Ezennel a harmadik kedvenc epizódommá lépett elő.

értékelés: 8,5/10

DeerWoman