Interjú Ezüst Koppánnyal, a SilverFilms alapító-vezetőjével

silverfilmz A SilverFilms egy 2005-ben alapított, magyar független filmes csapat, melynek feltett szándéka, hogy olyan audiovizuális alkotásokat készítsen, melyekkel szórakoztatni és elgondolkodtatni is egyaránt lehet. A társulat vezetőjét, és egyben kiagyalóját, Ezüst Koppányt faggattam a rögös kezdetektől egészen a jelenlegi, releváns helyzetig (websorozat, videóklip).

 

– Kérlek, röviden mutasd be a Silverfilmet: hogyan és milyen körülmények között jött létre, mik voltak a kezdeti célkitűzések, és milyen fontosabb események történtek az eddig eltelt időben?

– A SilverFilms ötlete még 2005-ben fogant meg. Kezdetben csak annyi volt a fejemben, hogy jó lenne filmet forgatni, nem lehet túl nehéz. Aztán némi agyalás után született meg a SilverFilms név, ami azóta is megvan. Célkitűzés nem volt semmi konkrét eleinte, csak az, hogy filmet készíteni, és bekerülni magazinokba, hogy írjanak rólunk, rólam. Ennek szellemében vetettem bele magam az egész filmforgatásos folyamatba, és hamar rá kellett jönnöm, hogy egy kamera, egy történet és néhány ember kevés egy alkotáshoz. Sokkal több kell mindehhez. Autodidakta módon fejleszteni, képezni kezdtem magam, amihez nem kevés forgatás is társult, mert a gyakorlat bizonyul a legjobb tanító mesternek. Fontosabb eseményeket nehéz megemlíteni, mert rengeteg van, nagyon sok olyan akad, ami valamilyen módon kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy fejlődjünk, és egyre előbbre jussunk. Ez kicsit fellengzős szöveg, mert még mindig bőven az út elején járunk, de már előbbre vagyunk a kezdeti szárnypróbálgatásokhoz képest (Bosszúvágy, Akció, Hősök, Megváltás).

silver_3– Kik alkotják a csapatot, és milyen funkciókat töltenek be?

– Tulajdonképpen csapatról egyelőre nehéz beszélni, mert kevés állandó, fix tag van, aki van is, az sem nevezhető 100%-osan SilverFilms tagnak, mert van saját kisebb csapata/stúdiója, de aki a kezdetektől jelen van folyamatosan az Bohó András. Neki köszönhető a kamerázás és a vágás, illetve sok esetben a sminkelés, meg persze sok egyéb munkafolyamat is, mint pl. a világítás, hang vagy fotózás, hogy csak néhányat említsek meg. Hamarosan normalizálódik a helyzet, és végre stabil alkotókról lehet majd beszélni/írni.

–Kedvenc horrorfilmek vagy olyan alkotók, akik nagy hatással voltak rátok?

–Konkrétan nem tudok alkotókat vagy filmeket megnevezni, amik jelentősebb hatással voltak ránk, illetve rám. Akad sok kedvenc, viszont nem csak a horrorból merítkeztem és merítkezem, hanem a fantasy és a sci-fi is jelentős hatást gyakorolt rám, mind filmek, mind könyvek. Nincs eltökélt stílusirányzatunk, amit követni akarunk, sem alkotó, hanem egy saját utat keresünk és próbálgatunk. Aztán majd kialakul valami. Nyilván felismerhető lesz néhány jegy, ami nem szándékos részünkről, inkább tudatalatti behatás.

 

– Van-e fő csapásirány, már ami a filmek tematikáját illeti?

– Filmek tematikájában nincs főcsapás. Egyelőre a természetfeletti horror útján indultunk el, mert az tűnt viszonylag egyszerűnek megvalósítást illetően, de folyamatosan próbálgatunk újabb és újabb dolgokat. Ez alapján a koncepciónk inkább az, hogy lépésről lépésre fejlődjünk, próbálgassuk magunkat, próbáljunk megvalósítani ezt-azt. Hangulat, párbeszéd, látvány, stb. Mindezeket nem holmi kísérleti filmként, hanem történetbe ágyazva, ami nézhető és élvezhető is. Aztán tanulva a hibákból ezeket kezdjük ötvözni, összegyúrni. Kicsit nagy lépésekkel haladtunk, ezért most visszább vettünk, mert kezdett nem megfelelően működni a dolog és rossz irányt venni, emiatt történt nemrégiben egy újragondolás, új útvonal tervezés, és picit hátrább lépve ismét elindulunk. Csak máshogy.

 

– Milyen ötleteket, illetve koncepciókat részesítetek előnybe? Általában honnan jön az ihlet?

– Az ihlet erősen behatárolt, mert a megvalósítási lehetőségeink nagyon korlátozottak, de folyamatosan tágítjuk mindezt. Ezért kissé nehézkes történeteket kitalálni. Rengeteg ötlet van, amelyek simításra várnak, illetve arra, hogy megvalósításban magasabb szintre jussunk.

 

silver_5– Hogyan készül nálatok el egy-egy film? Milyen fázisai vannak, és kb. mennyi időt vesznek igénybe a különböző munkafolyamatok?

– A munkafolyamat még tanulófázisban van. Nincs bevett szokásunk, csak az alapok. Történetírás, forgatás, utómunka – nagy vonalakban. Aztán ezt finomítjuk, csiszoljuk és próbálgatjuk, hogy mi működik, mi nem jó, min változtassunk, min variáljunk. De ami kényes fázis az a vfx/cgi. Azzal folyamatosan komoly gondjaink vannak, ezért kezdtük el háttérbe szorítani ennek a szerepét. Nem sikerült még stabil, megbízható embert találnunk erre a feladatra. A többivel jobban állunk, sokkal jobban.

 

– Mennyire vesztek igénybe külső segítséget, akadtak-e esetleg valamiféle támogatók, akik potenciált láttak ebben?

– Támogatókról még nem lehet igazán írni, de jelenleg úgy tűnik, hogy ez változni fog, és érkezik segítség. Az eddigi visszajelzések alapján van keresnivalónk a filmes területen, de nehéz az áttörés, mert hiába a jó ötlet, ha nem tudjuk rendesen, igényesen megvalósítani. Emiatt van kevés anyagunk, mert akármit azért nem akarunk kiadni. Kivétel a Megváltás, ami jelentősen szokatlan és eltérő alkotás, a kezdeti időkből.

 

– Milyen visszajelzések érkeztek az eddig elkészült műveitekre? Gondoltatok-e már rá, hogy esetleg versenyeztetitek – hazai, illetve külföldi pályázatokon indítjátok őket?

– A visszajelzések javarészt pozitívak, és terveink között szerepelnek versenyeztetések is. A Megtestesülés részt is vett pár versenyen, és eredményesen szerepelt. Viszont még nem tartunk azon a szinten, hogy céltudatosan fesztiválra szánt filmet forgassunk. Még teszteljük és fejlesztjük a képességeinket, amit fentebb is írtam. De igyekszünk most már ötvözni ezt a tanulást, fejlődés azzal, hogy az elkészült művet versenyeztetni is tudjuk itthon is, de főleg külföldön, mert ott jobban van rá igény.

 

– Véleményetek szerint miért hiánycikk a magyar horror? Lehetne-e ezt a problémát valahogy orvosolni?

– A magyar horror egyértelműen azért hiánycikk, mert nincs rá igény, nincs rá kereslet. Képtelen megélni, és a magyarok jellegzetes tulajdonsága, hogy általában lehúznak mindent, ami magyar. Sokszor jogosan. De a többség indoklás nélkül szarozik és mocskol, értelmes magyarázatot meg nem tud adni, hogy mi a baja. Kevés az építő jellegű kritika. Ráadásul itt, ebben az országban az a fontos, hogy egy mű előbb külföldön legyen sikeres, mert ha külföldön sikeres, akkor valahogy a magyaroknak is sokkal jobb és tetszetősebb. Valamiért szükségünk van nekünk, magyaroknak arra, hogy mások dicsérjenek műveket, mert nem merünk saját véleményt alkotni, másokat kell követnünk. Személy szerint szeretnék ezen változtatni, de nagyon úgy tűnik, hogy ez durván szélmalomharc!

 

silver_4– Rövidfilmjeitek (Megtestesülés, Eljövetel, A megváltás) mellett nemrég egy websorozatba is belekezdtetek, Sötét járvány címmel. Mit lehet róla tudni?

– A Sötét járvány sajnos pihenő pályára került. Jelenleg tanulóprojekt fázisban van, viszont a Zone63 nevű zenekar készülő videoklipjében látható lesz pár jelenet a filmből. Utána majd meglátjuk, hogy mihez kezdünk az anyaggal.

 

– Mik a jövőbeli terveitek?

– A már említett videoklip és egy rövidfilm, ami a 90-es évekbeli b-kategóriás, szörnyes horror-akció filmjeinek a hangulatát próbálja majd visszaadni, a modern kornak és elvárásoknak megfelelően. Aztán folyamatban van egy különlegesebb, újszerűbb sorozat is, de a részletekről majd később.

 

– Akinek felkeltette az érdeklődését, hol tudja elérni az eddig elkészült műveiteket?

– Az alkotásaink a youtube-os oldalunkon nézhetőek meg:
https://www.youtube.com/user/TheSilverFilms/videos

 

eyescream

 

Be the first to comment on "Interjú Ezüst Koppánnyal, a SilverFilms alapító-vezetőjével"

Leave a comment

Your email address will not be published.


*


This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.