Elves (1989)

Karácsonyra készülődve, két mézeskalács kisütése közt az embernek nem feltétlen az jut eszébe, hogy meg kéne nézni egy jó kis tematikus ünnepi horrort, azonban vannak olyan filmek, amiket érdemes megnézni az év ezen időszakában. Oldalunkon ezért minden év végén próbálunk nektek bemutatni egy-egy karácsonyi horrort, azonban sajnos jelen cikkünk tárgyát, az 1989-ben készült Elves című „alkotást” nem merjük meleg szívvel ajánlani senkinek sem.

Kristen (Julie Austin) és barátai karácsonyhoz közeledve egy erdei tisztásra mennek, hogy elvégezzenek egy „anti-karácsony” pogány szertartást, mellyel tudtukon kívül véletlenül megidéznek egy kegyetlen lényt, egy manót. Hamarosan furcsa gyilkosságok sorozata rázza meg a lány városkáját, ezért Kristen segítségére siet egy korábbi nyomozó, Mike (Dan Haggerty), aki kideríti, hogy a lény egy titkozatos és gonosz náci terv része, mellyel Hitler követői egy új, erősebb fajt szeretnének létrehozni…

A film cselekménye, annak ellenére, hogy egy egyszerű szörnyfilmnek indul, a vége felé iszonyat bonyolulttá és kesze-kuszává válik, mely lényegében követhetetlenné és élvezhetetlenné teszi az egész alkotást. A sztori nagyon lassan indul be, a mű elején lényegében semmi sem történik, pusztán egy-két gyilkosság töri meg a roppant lassú felvezetést, a végére pedig egy abszolút katasztrófává válik az egész, köszönhetően a gondatlanul és inkhorenesen megírt forgatókönyvnek, valamint az abszolút értékelhetetlen színészi játéknak, mely egyszerűen képtelen elmesélni a történetet. Egyik szereplőhöz sem tudunk igazán kötődni, de még csak utálni sem tudjuk őket, haláluk után legfeljebb megvonjuk a vállunkat. Mindemellett egyes szereplőkre olyan erőltetett német akkcentust aggattak, amivel lényegében értehetetlenné válik az, hogy mit akar mondani, ezzel fontos információktól fosztva meg a nézőt. Sajnos ezt még tetézi a borzalmas operatőri munka:  magát a lényt, a film szörnyetegét szinte sosem látjuk teljes egészében, a gyilkosságok meg vannak vágva, magukról az akciókról így lemaradunk. A szörny maga is nevetségesen néz ki, a mozgása olyan szerencsétlen, hogy még a legrosszabb mozgáskultúrájú kisiskolás is jobb jegyet szerezne nála testnevelés órán, bár ezt vélhetően a készítők is tudták, ezért nem mutatnak egyetlen normális vágást sem a gyilkos manóról.

Maga a tény, hogy a történet karácsony környékén játszódik, pusztán egy körítés, semmi jelentősége nincs a sztoriban, igazából az év bármely szakában járhatnánk, így nem is merném abszolút karácsonyi horrornak nevezni eme remekművet. Őszintén szólva még horrornak sem nevezném könnyű szívvel, hiszen pár csepp vérnél többet nem is láthatunk, a szörnyetegen is maximum röhögünk, nem pedig szörnyülködünk, bár könnyen lehet, hogy a film megtekintése maga egy horror a nézőknek.

Összességében az Elves című alkotás egy nézhetetlen, tragikus alkotás, amit jó szívvel senkinek sem merek ajánlani. Egyedül talán azok kezdjék el a megtekintését, akik már jól teleették magukat bejglivel az ünnepek során, azonban még nem jön álom a szemükre: ettől a filmtől két perc alatt bealszik az ember.

Értékelés: 3/10

Kiknek ajánljuk: Pusztán a legelvetemültebb horror rajongóknak.

Áldott karácsonyt kívánunk minden kedves olvasónknak!

Kele-man

Be the first to comment on "Elves (1989)"

Leave a comment

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.