A méltatlanul figyelmen kívül hagyott természetfeletti és horror-irodalomra szakosodott Valancourt Books – amely Veres Attila novelláskötetét megjelentette az USA-ban – tovább folytatja a kevésbé ismert, nemzetközi rémtörténetek gyűjteményes bemutatását. A második kötetben újabb húsz szerző kapott lehetőséget, hogy az eddig jobbára csak anyanyelvükön publikált műveikkel az angolul beszélő (esetünkben pedig magyar) olvasókra hozza a frászt.

A Valancourt Books második kötetébe húsz idegen nyelvű novella került be Brazíliától kezdve Izlandon át Japánig, Észtországtól Izraelen át egészen Dél-Koreáig, amelyet a horrorirodalomért rajongó közönség eddig még nem olvashatott angolul – jelen esetben pedig magyarul. Az előzőhöz hasonló módon kiadvány hátuljában egy rövid összefoglaló található a kötetbe került írók munkásságát illetően, a műveket felvezető szövegekben pedig az adott ország egyéb említésre méltó szerzőit (vagy horror-irodalmi törekvéseit) szintén megemlítik.

Második összeállításunk hasonlóan színesre sikerült, mint az első. Találkozhatunk benne az északi régió nyugtalan kísérteteivel (Indrek Hargla: A tammõkülai gabonaszárító), egy fiatal pár életét megkeserítő rejtélyes ingatlannal (Csong Bora: Maszk) vagy egy másik dimenzió hihetetlen lényeivel (Teddy Vork: A láthatatlan világ csodái). Szó lesz haiti kultúra voodoo-varázslatairól (Gary Victor: A szerencsés este), egy tűztől megváltást remélő lányról (Mélanie Fazi: Hamuálmok), illetve tanúi lehetünk egy body horrorban végződő tudományos-fantasztikus kísérletnek (Anton Grasso: A hangya).

A háromszáz oldalas kötetben olvashatunk még időtlenül létező gonoszságról (Javor Canev: A végakarat), démoni alkuról (Roberto Causo: A következmények vonata) vagy éppen egy utódlással kapcsolatos elkerülhetetlen örökségről (Konsztandínosz Kélisz: Elsőszülött). A folk horror zsáneréből lassan és megfontoltan építkező rémtörténetek (Steinar Bragi: A harangnyelv, Braulio Tavares: A Sikoltó) éppúgy képviseltetik magukat, mint korunk emberének torture porn-ja (Luciano Lamberti: A szerelem természete) vagy éppen a logikusan levezethető magyarázatot zárójelbe tevő weird.

A lengyel Wojciech Gunia  A háború című hosszabb, paranoiában bővelkedő elbeszélése egy mindenkor aktuális témát feszeget nyomasztó, ám igencsak realista mondanivalóval megtámogatott atmoszférát teremtve, az orosz Val Votrin mágikus realizmusban gyökerező írása (A Regensburgi Fesztivál) ugyancsak a hangulatfestés miatt lehet emlékezetes. Az indiai Dzsajaprakas Szatjamurti Menedék a viharban című művét modern, fiatalos hangvétel okán érezhetjük magunkhoz közel.

A kötetből kiemelnék két, számomra különösen megindító weird-történetet, melyek közül érdekes módon mindkettő az ázsiai kontinensről származik. A kínai Csang Jüezsan Fehércsont hárfája egy természetfelettinek érződő szerelmet mesél el, a japán Cuhara Jaszumi novellája pedig ugyancsak egy nem hétköznapian végződő párkapcsolatról szól (A seb és a nap).

Amennyire szimplának mondható alapötletből építkezik (állandósult gonoszság), misztikusságával engem annyira magával ragadt a kiadvány első novellája (Javor Canev: A végakarat), és ez valahol szintén igaz a záró darabra. A dán Teddy Vork A láthatatlan világ csodáiban előre nem látható csavarokkal és számos meglepő fordulattal mutatja be a másik oldalra átkerülő kíváncsi főhősünk viszontagságait, telis-tele természetfeletti entitásokkal.

Mindent összevetve, A borzalmak hívásáról ugyanazt tudom mondani, mint a Valancourt Books első nemzetközi horrorgyűjteményének kapcsán. Vagyis, hogy egy rendkívül igényesen szerkesztett, hiánypótló és igazán élvezetes kitekintés a rémtörténetek globális, kortárs palettájára. Tehát ismét csak köszönet az Agave kiadónak, hogy eljuttatta ezt a magyar olvasóközösségnek. Reméljük, lesz még hasonlóban részünk.

A könyvért külön köszönet az Agave kiadónak, akiktől ITT lehet megrendelni a regényt! 

Értékelés: 9/10

eyescream