Egyetértek azon rajongókkal, akik szerint Dan Trachtenberg (Cloverfield Lane 10.) újra életet lehelt a tetszhalott állapotban lévő Predator-franchise testébe. Az amerikai alkotó már bizonyította (Prey, 2022), hogy remekül érti a Ragadozó történetek felépítését, és a Préda nem csak az esztendő egyik legjobb horrorfilmje lett, de sikeresen megidézte az első alkotás legszebb pillanatait.

Ezután némileg meglepődtem, hogy új projektek helyett továbbra is ebben a világban képzeli el a jövőjét, a nagyobb meglepetés azonban tavaly érkezett, amikor bejelentették, hogy 2025-ben két (!!!) alkotással bővül majd tovább a Ragadozó-univerzum.

A soron következő film (Predator – Halálbolygó) mellett idén még egy meglepetés, animációs darab (Gyilkosok gyilkosa) is érkezett, amely azonnal bekerült a sorozat legerősebb tartalmai közé.

Őszintén bevallom, hogy nem tartozom a széria legvérmesebb kritizálói közé, én még az AvP crossover filmekben is találtam pozitív dolgokat, de az biztos, hogy a franchise Dan Trachtenberg érkezése előtt nem nagyon találta az utat a rajongók szívéhez. Az amerikai alkotó azonban pontosan tudja, hogy mitől döglik a légy, ráadásul az újítások mellett mindvégig hű marad az eredeti sztori szellemiségéhez.

Lássuk, hogy a sorozat hetedik felvonásával is sikerült-e eleget tennie a rajongók elvárásainak!

A történet a yautják (jaucsák) bolygóján indul, ahol egy fiatal harcos küzd klánja elismeréséért. Dek kitartással próbálja meg kompenzálni a termetéből adódó hátrányait, de úgy tűnik apja ennek ellenére végleg lemondott róla. A harcossá avatás érdekében Dek ellátogat a Genna nevű planétára, ahol a mindenki által rettegett Callisk lesz a célpontja.

Az apja által is legyőzhetetlennek tartott legendás szörny otthona azonban nem véletlenül kapta a Halálbolygó nevet, ugyanis itt valóban minden élőlény főhősünk életére tör, kicsit Ausztráliához hasonlóan:) A rengeteg veszély mellett nem várt partnerek is felbukkannak a fiatal harcos kalandjai során, a sztori pedig bővelkedik a meglepő fordulatokban.

Több részletet nem szeretnék elárulni a történésekkel kapcsolatban, de összességében kijelenthető, hogy a Predator – Halálbolygó a franchise egyik legegyedibb felvonása lett. Dan Trachtenberg olyan zsánereket ötvözött egy klasszikus Ragadozó történettel, amelyekre eddig nem volt példa.

Eleve az első olyan film, amely pozitív karakterként ábrázol egy jaucsát, ráadásul vicces, és megható jeleneteknek sincs híján az alkotás. Nyilván sokaknál ezzel eleve kivágja a biztosítékot, de én úgy vélem, hogy mindezen húzások borzasztóan jól sültek el.

Egy igazán élvezetes, és a korhatárbesorolása ellenére, durva akciókkal teli sci-fi/horror lett a Halálbolygó, ami a szívet sem nélkülözi. Ellen Fanning (Neon démon) nagyszerű „buddy”, a vizuális kivitelezés parádésan sikerült, és akadnak igazán jól elhelyezett poénok is. A kreatív energia csúcsaként pedig az alkotók nyelvész bevonásával elkészítették a jaucsa nyelv beszélt változatát, ami szerintem kiválóra sikeredett.

Személy szerint szívesen néztem volna még vagy húsz percet belőle, ezúttal nem bántam volna a kétóra feletti játékidőt. Kell hozzá nyitottság, de rengeteg remek pillanatot tartogat a Predator-univerzum szerelmeseinek a Halálbolygó, úgyhogy irány a mozi!

8/10

afiaf

IMDb

Mafab

YouTube