Az év végi filmes toplistánk mellett az előző évek gyakorlatához hasonlóan szerkesztőségünk természetesen ezúttal is összegyűjtötte, hogy szerintük melyek voltak 2025 legklasszabb, legszórakoztatóbb vagy éppen legkiemelkedőbb horror,thriller, weird valamint tudományos-fantasztikus zsánerben alkotott könyvei és képregényei. Egyúttal mindenkinek további jó olvasgatást kívánunk 2026-re!
A 2020-as években debütáló, Bram Stoker-díjra is jelölt fiatal szerző modern környezetben játszódó természetfeletti thrillerje egy vallásos közösségben nevelkedett, majd onnan megszökött fiatal lányról szól, aki gyermekkori traumáin túllépve próbál a saját útján járni. A sötét témákkal foglalkozó, drámára fókuszáló mű stílusa és az előadásmód az, ami mindenképpen szórakoztatóvá teszi.
Ray Bradbury (Marsbéli krónikák, Fahrenheit 451, Gonosz lélek közeleg) méltán tekinthető a sci-fi irodalom egyik legnagyobb alakjának, azonban az Agave kiadó által idén (újra)kiadott, korai írásaiból összeálló novelláskötetében most mégis a fantasztikum és a horror határmezsgyéjén bizarr táncukat lejtő komor hangulatú elbeszélések kapják a főszerepet.
A horrornovellak.blog.hu oldalon rendszeresen publikáló szerző 2023-ban jelentkezett a Sirom névre keresztelt, palóc mitológiával foglalkozó természetfeletti történeteket elénk táró novelláskötetével, idén megjelent második kötetében az ún. teológiai rémület jegyében különféle időben és eltérő helyszíneken megjelenített szépirodalmi pillanatfelvételeken mutatja be az egyén és a hit, a társadalom és vallás, valamint az emberiség Istenhez való kapcsolódását.
Az Uketsu név mögé bújó japán író a mostanság nagy népszerűségnek örvendő sketch mystery (más néven: mystery-horror) nevű újhullámos műfajban sorolható könyvében különös és nyugtalanító rajzokból összeálló komplex bűnügyi történetet kapunk, amelyben az írott szöveg a grafikus tartalommal együtt alkot izgalmas és lebilincselő, nem egyszer misztikus-horrorisztikus hangulatba ringató nyomozást.
Az Azilum Filmkönyvek sorozat első kiadványában huszonnégy XX. századi legendás vagy éppen kevésbé ismert színészikon lényegre törő biográfiáját olvashatjuk, amelyhez természetesen a leghíresebb szerepeik, illetve a hozzájuk köthető releváns mozik ismertetése is beletartozik. A könnyen kézbe vehető és forgatható, enciklopédikus igénnyel készült, kisméretű kiadvány minden horrorfilm-rajongónak maximálisan ajánlott.
C. J. Cooke legújabb magyarul megjelent regényében egy intim hangulatú, viszonylag kevés szereplőt mozgató történetet kaptunk kézhez az írónőtől. Korábbi könyveihez hasonlóan ezt is elsősorban a folklór és a boszorkánytörténetek kedvelőinek ajánljuk, akiktől nem áll távol az írónő egyedi stílusa, amit “gótikus feminizmusként” szoktak jellemezni.
Az Agave Könyveknek köszönhetően ezzel lezárult a Dead River-sorozat magyar kiadásának története, és ezzel hatalmas szolgálatot tettek a hazai horrorrajongóknak. Ketchum regényei a horrorirodalom kultklasszikusai között foglalnak helyet, bár éppen a fordítás eddigi hiánya miatt a hétköznapokban Dallas William Mayr névre hallgató férfi kevéssé ismert szerző Magyarországon. Korábban csupán A szomszéd lányt fordították le regényei közül, pedig a horror zsánerében nehezen kikerülhető név az övé: három Bram Stoker-díjjal a zsebében kapta meg a horror nagymestereinek díját is 2011-ben.
N. Nagy Zoltán a Babits-gyilkosságok című könyvsorozatával valósággal berobbant a korábban alig-alig létező magyar krimi műfajába. Keselyű című első kötete olyan minőséget mutatott, melynek köszönhetően azonnal rajongókat szerzett magának, és várva vártuk a trilógia további részeit. Ezúttal egy önálló, új történetet kaptunk tőle: a Lelkek őrzőjét.
Bár A cinkotai rém hazánk leghírhedtebb sorozatgyilkosának, Kiss Bélának a történetén alapszik, valójában nagyon keveset tudunk róla, arról pedig csak találgatások léteznek, hogy mi történhetett vele, miután cinkotai otthonát örökre elhagyta. Szigeti Kovács Viktor nem ígér számunkra megoldást, és nem ígéri az igazság feltárását sem; csupán megfogja a kezünket, és elvisz minket egy elképzelt, hosszú útra Kiss Béla társaságában; mely során szó lesz bűnökről, háborúról, a történelemről, a világról, és nem utolsó sorban emberekről is.
A Végső architektúra-trilógia záró része egyértelműen a széria legerősebb darabja. Végig pörgős, sehol sem erőltetett, unalmas, vagy túlhúzott cselekményével, (mely sokszor a feleslegesen három részesre bővített történetek sajátossága) nagy volumenű, kellően misztikus, rejtélyes és jól tálalt, szépen kereken lezárt történetével egyértelműen méltó befejezése a Végső architektúra trilógiának.
A kortárs sci-fi irodalom egyik legnagyobb hatású névjegye James S. A. Corey, aki valójában két szerző, Daniel Abraham és Ty Franck közös alkotói álneve. Nevükhöz fűződik például A Térség (The Expanse) című, kilenckötetes népszerű regényfolyam. Az istenek kegyéből bár nem egy akciódús, kalandos történet, de egy igazi vérbeli sci-fi mű, annak minden jó tulajdonságával. A regény misztériuma, tudományos-fantasztikus sokszínűsége és számtalan kérdése könnyedén az oldalak előtt tartja az olvasót.
Tátrai Balázs: Az elfeledett boszorkányok könyve KRITIKA
Tátrai Balázs könyve, mely érdekes módon előbb jelent meg Angliában, mint hazánkban; egy fantasztikus koncepciót követve igyekszik bevezetni bennünket az „ördöngös történetekbe”. Könyve enciklopédiaként is szolgál a szerte a világban számon tartott legendás, valós és mitikus alakokról egyaránt, akik valamilyen kapcsolódnak a boszorkánysághoz; de ismeretterjesztése mellett szórakoztató irodalom is, illetve önismereti célokat is szolgál, hiszen a legendák segítségével hosszú lelki utazásra indul az olvasó.
KÉPREGÉNY
H. P. Lovecraft – François Baranger: Rémület Dunwichben KRITIKA
A Multiverzum Kiadó idén sem hagy minket kozmikus horror nélkül. A Cthulhu hívása és a két kötetrebontottAz őrület hegyei után ismét egy képzőművészeti album igényességével bíró, festményszerű illusztrációkkal gazdagított, keménytáblás kiadványt vehetnek kezükbe a klasszikus weird történetek rajongói.
Romuald Giulivo: Howard Philips Lovecraft utolsó napja KRITIKA
Lovecraft kórházi szobájában végstádiumú vékonybélrákban haldoklik, amikor különös látogatók egész sora érkezik hozzá – így kezdődik a Multiverzum kiadó kozmikus horror író utolsó napját bemutató keményfedeles képregénye, melynek rémálomszerű szekvenciákban tobzódó, szürreális vizualitásáért a lengyel Jakub Rebelka felelős.
Joe Hill elképesztően szórakoztató dark fantasyjéhez, a NOS4A2-hoz illeszkedő, annak előzményeit bemutató GABO-képregényben ezúttal megismerhetjük az antagonista, Charlie Manx életének korábbi szakaszát, spin-offként is tekinthető cselekményében pedig újra visszakerülünk a varázslatos, ámde kegyetlen Karácsonyországba.
Scott Snyder évmilliókon átívelő története meglehetősen epikusnak mondható, hiszen egészen az emberiség kezdetéig nyúlik vissza, hogy elmeséljen egy a fajunk szempontjából meglehetősen releváns történetet. A szinte azonnal magával ragadó, iszonyatosan lüktető, szuggesztív vizualitását pedig Sean Murphy elképesztő részleteséggel kidolgozott mélytengeri sci-fi díszletei, valamint az apokalipszis utáni puritán környezete adja.
Egy pennsylvaniai bányászváros (Mélymoraj) erdeiben különös antropomorf lények bukkannak fel. Az ügyben rejtélyes emlékezetvesztésük okán személyesen is érintett meleg barátnők nyomozni kezdenek, hogy aztán olyan titokra leljenek a település múltját illetően, amely bőven kimerítik egy fantasztikus, weird, helyenként pedig body horrorral spékelt képregény kereteit.
Antonio Segura – José Ortiz: Hasfelmetsző Hack ezer arca KRITIKA
Az Anagram Comic kiadványában ezúttal nem a whitechapeli mészáros már számtalan esetben dokumentált klasszikus történetét meséli el vagy legalábbis annak fiktív keretek között megelevenedő horrorisztikus ámokfutását (arra ott a zseniális From Hell), hanem gyűjteményes kötetként különféle bizarr és fekete humorban bővelkedő viktoriánus kori, 18+ kategóriás bűntényvariációkat tár elénk, melyek nem kevésbé kegyetlenek.
Lakatos István – Szegedi János Péter: Mezsgye #1 KRITIKA
A gyermek és ifjúsági regényeiről ismert Lakatos István (Lencsilány, Dobozváros, Mesék az ágy alól) és Szegedi János Péter játékfejlesztő/producer által írt, az Alfabéta-díjasKovács Péter által illusztrált kiadvány egy fantasztikus univerzumban játszódó, elképesztő ötletekben dúskáló weird képregény ígéretes első füzete, mely a kozmikus horror elemei mellett szerencsére a fekete humort sem nélkülözi.
EGYÉB
A borzalmak hívása – Rémtörténetek a világ minden tájáról 2. (2025) KRITIKA
A méltatlanul figyelmen kívül hagyott természetfeletti és horror-irodalomra szakosodott Valancourt Books tovább folytatja a kevésbé ismert, nemzetközi rémtörténetek gyűjteményes bemutatását. A második kötetben Brazíliától kezdve Izlandon át Japánig, Észtországtól Izraelen át egészen Dél-Koreáig újabb húsz szerző kapott lehetőséget az eddig jobbára csak anyanyelvükön publikált műveikkel az angolul beszélő (esetünkben pedig magyar) olvasókra hozza a frászt.
A Borzongás Horrormagazin a 2004–2008 között futott Magyar Fangoria Horrormagazin emlékére született meg, ám az egyszeri különszám olyan siker lett, hogy végül több folytatás is követte. 2025 őszén pedig a Borzongás csapata visszatért, hogy kimondottan a horror szerelmeseit célzó (VHS tematikára és a korszakra fókuszáló) 100 oldalas bookazine-kiadvánnyal örvendeztesse meg a rajongókat.
Ha érdekel az előző évek termése, itt tudsz szemezgetni:
A weboldalon cookie-kat használunk, amik segítenek minket a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. Weboldalunk további használatával jóváhagyja, hogy cookie-kat használjunk.
Be the first to comment on "Könyvek (és képregények) 2025-ből, amiket el kell olvasnod!"