T. Kingfisher: Holtak mozgatója (2026)

Edgar Allen Poe Az Usher-ház vége című 1839-ben papírra vetett gótikus hangulatú (rém)novellája kétségtelenül az író egyik legnépszerűbb műve. Legutóbb a mindig kiváló formáját mutató Mike Flanagan író-rendező tárta elénk 2023-ban egy az író életművéből válogató koncept Netflix-sorozat formájában, most pedig a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg magyarul a Nebula-, és Hugo-díjas amerikai írónő, Ursula Vernon Poe-adaptációja, mely egy sajátos dark fantasy köntösbe csomagolt botanikai (mikológiai) thrillerként írja újra a klasszikus történetet.

A Jégmadár pszeudonima alatt az 1977-ben Japánban született, ám az USA-ban nevelkedett Ursula Vernon író, grafikus és illusztrátor rejtőzik. Míg a hölgy valódi neve alatt gyerekkönyveket és képregényeket jegyez, addig T. Kingfisher művésznéven jelenteti meg a felnőtt közöségnek szánt műveit – legyen az horror, fantasy vagy romantasy.

 A Holtak mozgatója című sajátos Poe-adaptációban Alex Easton, a nyugállományban vonult katona azonnal Ruritániába siet, amikor hírét veszi, hogy gyermekkori barátja, Madelina Usher haldoklik, de Roderick nevű bátyja sincs éppen a helyzet magaslatán. A család ősi birtokán kószálva bizarr dolgokat – különös módon viselkedő nyulakat, burjánzó gombafajt, valamint egy sötéten lüktető tavat – fedez fel, nemsokára pedig már egy angol gombaszakértő és egy amerikai orvos segítségével próbálja felgöngyölíteni az Usherek ősi lakhelyének titokzatos rejtélyét.

A Holtak mozgatója a modern amerikai novella megteremtőjeként elhíresült Edgar Allen Poe gótikus horrortörténetét (Az Usher-ház vége) vette alapul, és ahogy Ursula Vernon a kötet végén található jegyzetében írja, a klasszikus változatnál jóval nagyobb potenciált látott benne. Egyrészt ki akarta bővíteni az eredeti változatot, mert az szerinte túlságosan rövidre sikerült, emiatt nem kapott megfelelő mélységű kibontás. Másfelől pedig az írónő szeretett volna egy sajátos változat keretében az összes felmerülő kérdésre megfelelő magyarázatot adni, illetve mélyebben ívelni az elbeszélést.

Így történt, hogy katonai múlttal bíró főszereplőnk karaktere mellett a kisregényben megismerhetjük az erdőben bóklászó, gombákat elképesztő elánnal fürkésző Ms. Potter alakját, és a trió harmadik tagját képező szigorú és kimért, materialista elveket valló amerikai orvost, Dentont. A rejtélyek egyre csak szaporodnak a falakon belül és a kúriát övező birtokon, közben pedig megelevenedik narrátorunk múltjának egy-egy szelete. Olvashatunk az anyaföldjén (Galláciában) járatos névmások furcsaságáról, a mikológia pedig idővel a szépen felépített kisregény egyik központi témájává válik.

Kétségkívül jól működik az eredeti (mára már kissé elavultnak ható) elbeszélés kiegészítése, bár én  személy szerint egy fantasztikus hangulatú újra-alkotást mondanék. Még úgy is, hogy az eredendően gótikus atmoszférát sugalló, titokzatos hagyományokkal bíró, mindentől távoli kúriát elárasztó gombák rejtélyéjére fókuszáló tematikát már egy korábbi regény alaposan kivesézte. Silvia Moreno-Garcia Mexikói rémtörténet című művét egyébként az írónő szintén említi, ám az alapszituáció kivételével szerencsére jócskán eltérnek egymástól. Mindkét mű a misztikum határán táncoló dark fantasy zsánerbe sorolható, ám a Holtak mozgatója leginkább egy gótikus jegyekkel bíró természetfeletti (botanikai) thriller vagy végeredményben hívhatnánk akár body horrornak is, már ami a rejtély megoldását illeti.

T. Kingfisher, vagyis Ursula Vernon kisregényének stílusa könnyed és olvasmányos, nyelvezete egyszerű, nincs feleslegesen túlkomplikálva. Rövidebb mondatokból összeálló szövegét így nagyon gyorsan lehet fogyasztani. A cselekmény a behatárolt helyszín és minimális szereplőgárda ellenére is kellően izgalmas és feszült, bár a borító alapján nagyjából előre sejthető, hogy vajon merre keressük a csattanót. Az elkerülhetetlenül drámai befejezésén túl a természettudományi ismeretekkel operáló megoldása viszont valóban egyedire sikerült.

Végezetül szeretnénk még egy-két szó szólni a kiadvány külleméről, mely számomra szintén relevánsnak hat. Az igényes dombornyomott borító adekvát folytatása a természetközeliséget hangsúlyozó organikus hangulatot kölcsönző élfestés, amely a modern trendeket követő kiadványokkal ellentétben tényleg szervesen reflektál a kötet központi tematikájára.

A Kossuth Kiadónak köszönjük a recenzióra bocsátott példányt, amelyet ITT lehet megrendelni.

Értékelés: 9/10

eyescream

 

Be the first to comment on "T. Kingfisher: Holtak mozgatója (2026)"

Leave a comment

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.