Itt érzem magam otthon (2026)

Képzeld el, hogy elrabolnak, és egy számodra teljesen idegen családnál térsz magadhoz. Ők azt állítják, hogy te az elveszett lányuk vagy, mindemellett rettenetesen furán viselkednek. Mivel azelőtt magányosan éltél, tudod, hogy senki nem fog a keresésedre indulni, kénytelen vagy tehát alkalmazkodni az abszurd helyzethez, amíg ki nem találsz valamit. A film főhősével Ritával pontosan ez történik a Veres Attila által írt és Holtai Gábor által rendezett Itt érzem magam otthon című thrillerben.

Rita – némi verés és kínzás után – új identitást kap fogva tartóitól, az Árpád családtól: mindenki Szilvinek szólítja, aki a múltban elcsatangolt, de szerencsére hazatalált. A fiatal nő hiába tiltakozik és próbálja bebizonyítani, hogy tévednek, Árpádék hajthatatlanul ragaszkodnak saját verziójukhoz. Maga az ,,elcsatangolt” szó a film egyik legfontosabb visszatérő motívuma. Azért olyan nyugtalanító, mert látszólag ártatlan kifejezésként hangzik el, ahogy azonban haladunk mélyebbre és mélyebbre a történetben, a néző számára világossá válik, mit is takar valójában…

Bár Szilvi áll az események középpontjában, a szálakat valójában a Papa mozgatja, aki nemcsak a család feje, de történetírója is közös életüknek. Szó szerint: ami kipattan a fejéből, azt le is írja füzetébe, mint egyfajta groteszk családregényt. Megszállottan próbálja fenntartani azt a narratívát, amelyben mindenkinek előre kijelölt szerepe van, és amelyben Rita érkezése lehetőséget ad arra, hogy helyreállítsa az általa elképzelt rendet. Papa folyamatosan igyekszik irányítani a körülötte élők döntéseit, viselkedését és még az emlékeiket is.

Rita kezdetben minden erejével a szökésre és az ellenállásra koncentrál, ám idővel kénytelen alkalmazkodni a helyzethez. Ahogy egyre mélyebben belekerül a család mindennapjaiba, fokozatosan megismeri a tagok személyes konfliktusait, veszteségeit és azokat a kimondatlan feszültségeket, amelyeket Papa uralma tart egyben. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy nemcsak Rita szabadsága forog kockán, hanem az is, hogy a család tagjai képesek-e kitörni abból a szerepből, amelyet rájuk osztottak.

A film egyik legfontosabb kérdése, hogy meddig lehet fenntartani egy mesterségesen felépített valóságot, és mi történik akkor, amikor a valóság elkezd ellenállni annak a történetnek, amelyet valaki mindenáron rá akar kényszeríteni másokra. A cselekmény nem a látványos fordulatokra, hanem a szereplők közötti pszichológiai játszmákra, a fokozatosan növekvő feszültségre és a családon belüli hatalmi viszonyokra épül. Ennek köszönhetően az Itt érzem magam otthon egyszerre izgalmas thriller és elgondolkodtató dráma az identitásról, a manipulációról és a valahová tartozás iránti vágyról.

Kiváló atmoszférája, drámai hatású vágóképei is támogatják a néző pszichéjét megdolgoztató, fullasztó hangulatot. Az ódivatú ruhák, a díszletek és a lakás berendezése – a modern technológiai eszközök szinte teljes hiányával együtt – a szocialista diktatúrák világát idézik meg. Aki olvas a sorok között, azonnal kiszúrja a rendszerkritikát. A film gyakorlatilag kamaradrámaként működik, leszámítva néhány külső helyszínen játszódó jelenetet.

A szereplőgárda tagjai: Lovas Rozi, Molnár Áron, Gryllus Dorka, Simon Kornél, Szervét Tibor és Zsurzs Kati. Érdekesség, hogy Simon Kornél és Gryllus Dorka a való életben is házasok, valamint a fiukat játszó Istvánka valóban a gyermekük, Soma. Az alkotás idén február 19-én került a mozikba és május 20-án debütált a Netflixen.

Értékelés: 7/10

Norka

Be the first to comment on "Itt érzem magam otthon (2026)"

Leave a comment

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.