A grafikusként dolgozó szerző képregényének debütáló füzetét nemrégiben mutattuk be oldalunkon, most pedig egy nagyalakú különkiadás formájában összegyűjtve jelent meg a bizarr és ezoterikus horrormese első fejezetének eddig elkészült három része.

Ahogy azt már az ALICE első füzete kapcsán is írtam, a debütáló anyagban még csak éppen, hogy megismerhettük a Fertő Cityben játszódó különös történet főszereplőjét, aki maga is saját démonaival küzd. Alice a társaival – Darla Mantikosszal, illetve egy Blanchard nevű magánszimattal – a második részben (Álarcosbálba mentem, majd jövök) a Lord Malakay által vezetett, boszorkányság témakörében érdekelt összejövetelre érkezik, ahol legnagyobb meglepetésükre még egy spirituális tárgy is előkerül. A Szeánsz címre keresztelt harmadik részben pedig egy misztikus rítus keretében történik személyiségátvitel, hogy aztán ismét egy cliffhangerrel várjuk a folytatást.

Az ALICE vizualitása még mindig kifogástalan ­– képkockáiban formás női idomok keverednek álomszerű képzelgéssel (?) és misztikus jelenetsorokkal, miközben élénk és világító színek használatával kölcsönöznek egyfajta neon-beütést ennek a krimis-thrilleres hangulatú noir stílusban fogant képregénynek. Néhol ugyan túlburjánzik a szövegbuborék, ami nem jelent problémát, mert a szereplők részéről aktív mondanivalóval bír, viszont helyenként kissé túlnarráltnak érzem a történetet. Ha világosan látjuk, mi zajlik éppen a panelokban, akkor szerintem feleslegesnek hat a szövegezésben ezt említeni. A már az első füzet kapcsán említett magyartalan szövegezés viszont sajnos továbbra is felbukkan (néhány helyesírási hibával körítve) – javasolnám a szerzőnek egy külső kollégával rögtön a beírás után átnézetni.

A cselekmény során a múlt és jelen eseményei között ugrálunk, néhol hirtelen váltással, amely kisebbfajta törést okozhat a ritmusban, és kizökkenthet az olvasásból. Tehát erre sem ártana a jövőben odafigyelni. A több szálon futó rejtélyek sorozatára szintén kíváncsi leszek, hogy sikerül a későbbiekben összefésülni, mert mindegyikben érzek potenciált. A képregény végén található Alice asztala című állandó rovatban feltűnő azték halálsíp is kihagyott ziccer lenne, ha ilyen kaliberű misztikus tárgy csak úgy elkallódna a homályban. Szóval vállalás az akad bőven, így nagy kalappal a szerzőnek a folytatáshoz.

A képregényt a szerző bocsátotta rendelkezésünkre, akitől ITT lehet megrendelni.

eyescream