Amikor felröppentek az első híradások, hogy nemsokára egy megvadult vízilóról szóló horrorfilm fog napvilágot látni, nem tagadom, nálam egyből beindult a trash-sziréna: mekkora irtózatos hulladékmozi fog belőle kisülni, te jó ég! Tény, hogy a víziló az egyik legveszélyesebb állat a világon, ám érdekesmód ezt a párosujjú patások rendjébe tartozó emlőst eddig még senkinek sem jutott eszébe antagonistaként felvonultatni, talán nem véletlenül.

A Hungry története nem túl eredeti, bár az ilyen vadállatos filmeknél ugye ezt el kell fogadni. Főszereplőink Louisiana mocsárvidékén kalandoznak, hogy vezetett túra keretében ismerjék meg annak különleges vadvilágát, ám csak halott aligátorokat figyelhetnek meg. Nem sokkal később egy ismeretlen monstrum borítja fel a csónakot, az egyre fogyatkozó túlélők pedig a maguk módján próbálják felvenni a harcot a víziló ellen…

James Nunn író-rendező Máltán forgatott produkciójával kapcsolatban sajnos nem lett igazam. Mert bár  Hungryban akadnak enyhén szólva is WTF-momentumok, messziről sem az az igazi bűnös élvezetként fogyasztható agyatlan hulladék, mint amire előzőleg számítottam. Ezzel nyilván nem azt akarom mondani, hogy egetverően minőségi alkotás, hanem hogy sajnos nem annyira rossz, hogy az már jó legyen, és az említett bárgyúságával szórakoztasson.

Címszereplő emlősünk kinézetével nincsen problémám, magatartása viszont sűrűn megkérdőjelezhető, illetve finoman szólva is hektikus. Kezdetben dühösen feldönti a csónakot, majd húsz percig nem történik semmi. Vízbe esnek az emberek, úszkálnak tőle nem messze, ám ő inkább érthetetlen módon a fáról rántja le a következő áldozatot. Szintén felháborító forgatókönyves bakinak tekinthető, hogy a felborított csónak tetején rekedt túlélőknek például egyszer sem megy neki. Pedig folyamatosan alkalma lenne rá. Épületben játszódó agyament fináléra pedig nem pazarolnék különösebben karaktert.  

Összességében a Hungryt egy kihagyott ziccernek érzem, mármint trash-fronton. Pedig a sok megakrokodilos, mutánscápás és gigakígyós szemétfilm mellett simán bevállalhatták volna, hogy készítenek egy agyzsibbasztóan nagy baromságot, mert potenciál lett volna benne bőven. Magyar fordítás pedig mondjuk lehetett volna: Televíziló, Háborgó éhség vagy A lóhal állában…

Az állatos horrorfilmek szerelmesei sem fogják túl sokáig emlegetni, mert annyira jellegtelen, jóindulattal is maximum közepes érdemjegyet kapna. Ha szórakozásra vágytok, akkor inkább kezdjetek neki a Hugó Hami (leánykori nevén: Hungry Hungary Hippos) című társasjátéknak. Ha rám hallgattok, azzal jobban jártok.

Értékelés: 5/10

eyescream