Philip Fracassi: Tekints az ürességbe (2026)

A Fiúk a völgyből szerzőjének friss novelláskötetében csupán kilenc elbeszélést olvashatunk, ám ezek a kozmikus horrort, weird fiction-t és természetfelettit egyaránt tartalmazó történetek drámai kicsengésükkel az átlagos szintet messze felülmúló írások, amelyekre jóval az elolvasásuk után is garantáltan emlékezni fogunk.

A Bram Stoker-díjra is jelölt Philip Fracassi a 2010-es évek második fele óta ír aktívan, eddig több regénye és novelláskötete jelent meg kisebb tengerentúli kiadóknál. Magyarul eddig csupán a Fiúk a völgyből című kötetét olvashattuk, amiről anno Blissenobiarella kollegina értekezett, nem rejtve véka alá azon véleményét, hogy 2024 legjobb horror-regényével volt dolga. Most pedig lássuk, mit ígér az eredetileg Behold the Void címmel 2017-ben napvilágot látott novelláskötet.

Kozmikus és weird, kéz a kézben

Az előszóban Laird Barron – akinek weird novelláskötetéről nemrég írtunk – röviden méltatja szerzőnket, többek között kiemelve azt a tényt, hogy Fracassi modern horrorírókon (értsd: Stephen King, Richard Matheson és Norman Patridge) nevelkedve, az említettekhez méltó módon meglehetősen kegyetlen narratívát alkalmaz a teljesen hétköznapi embereket a fókuszba állító történeteiben. Ezzel az állítással pedig nem tudok vitatkozni.

Már rögtön a Törékeny napnyugtában megtapasztalhatjuk Philip Fracassi rémisztő, weird-ötletekben tobzódó világát. Realisztikus környezetben helyezett szituációit rendkívül empatikus és türelmes mesélőként szépirodalmi igényeséggel osztja meg velük, hogy aztán egy ponton túl kegyetlenül fejbekólintson minket. Az említett történet főszereplője egy közeli barátja segítségére siet, aki nem tudja nyitva tartani a szemét, különben szürreális pusztítást végez.

Az Oltárban (melyből jelenleg film készül) a kozmikus horror sötét és kegyetlen esszenciája találkozik az esendő emberi gyarlósággal, amikor egy nyári napon az úszómedence alján átjáró nyílik egy felfoghatatlanul ősi dimenzióba. A Koporsó folk-horror alapokon nyugvó rideg és barátságtalan természetfeletti történet a halálról és elmúlásról. Szintén a boszorkányság tematikáját öleli keblére a megromlott házasság fejezeteit bemutató Anya, abból inkább a hátborzongató lassúsággal építkező klasszikus démoni vonalat képviseli, mint amilyen a Rosemary gyermeke volt.

Végső soron A gyerekszüretelő sötét, vallást és bűnöket szintén felsorakoztató apokaliptikus története is a már előbb említett tematikába sorolható. Az elbeszélés bizarr pikantériája, hogy a XIX. században élt angol sorozatgyilkos, Amelia Dyer hátborzongató történetéből indul ki, amelyben a magát dadának kiadó hölgyemény a becslések szerint közel 300 gyermek haláláért felelős.

A Nagyfiú és az Óvintézkedés főszereplője egyaránt egy-egy jövőjét meghatározó nehéz döntést fontolgató fiú. Míg az első novellában egyfajta kifacsart young adult sztorit kapunk, az utóbbiban már inkább a természetfeletti jelleg dominál. A leghosszabb és egyben a kötetet záró elbeszélést (Mandala) pedig akár maga Stephen King is írhatta volna, legalábbis az ötlete ezt sugallja: egy mólóhoz bilincselt, dagály fogságába eső tinédzser kénytelen szembenézni halott anyja szörnyű kísértetével. 

Philip Fracassi novellái rendkívül színes palettán mozognak, és bár a misztikus-tragikus vonalon mozgó A lótolvaj jött be legkevésbé, még azt sem nevezném rossznak. Történetei, mint említettem, realista hétköznapi alapból építkeznek, ám ugyanannyira sötét vagy furcsa fikcióba hajlanak; ám vitathatatlanul unikális entitásként lélegeznek velünk együtt, olvasás közben. A bennük szereplő karakterek nem csupán elnagyolt kvázi-figurák – drámai előéletük és/vagy lassan kibontakozó sorsuk végig a szemünk előtt pereg, ahogy bennük tomboló érzéseik kavalkádját sem rejti véka alá.

Külön pozitívumként könyveltem el, hogy a történeteknek egyetlen esetben nincs kifejezetten egzakt, didaktikus lezárása, csupán egy-egy sejtető(en groteszk) ponton hagyja abba… így gyakorlatilag mindenki úgy gondolja tovább, ahogy akarja. És pont ettől a húzástól maradnak meg jóval tovább ezek a novellák az olvasók tudatában. De nem is szaporítanám tovább a szót: ha az idei év legütősebb horror-novelláskötetét keresitek, akkor Philip Fracassinál bizony megtaláltátok!

A könyvért külön köszönet az Agave kiadónak, akiktől ITT lehet megrendelni a regényt! 

Értékelés: 9,5/10

eyescream

 

Be the first to comment on "Philip Fracassi: Tekints az ürességbe (2026)"

Leave a comment

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.