Mitől válik egy sorozat igazán jóvá? A közhelyesnek tűnő kérdés talán jobban is elgondolkodtathatja a filmrajongókat, hiszen nehezebbnek tűnik a megválaszolása, mint azt elsőre hinnénk. Természetesen műfajtól – az egyéni ízlésről nem beszélve –  is függ, hogy milyen kritériumokat állítunk fel, de úgy gondolom, a thriller/krimi műfajában a Cardinal jó eséllyel pályázhat az etalonként feltüntetett darabok egyikének címére. 

Már-már unalomig csépelt kijelentés, de tény, hogy az európai gyártású szériák esetében bár kisebb palettáról, de jóval nagyobb találati aránnyal keresgélhetünk minőségi alkotásokat a thrillerek területén. Ezek az alkotások főként részben életszagú karaktereikkel, szituációikkal és nem utolsó sorban a szó jó értelmében vett egyedi hangulatukkal képesek valamiféle plusz töltetet belecsempészni az adott sorozatokba. A Cardinal esetében viszont nekünk kell a ‘tengeren túli’ világba utaznunk egy remekműért, hiszen a kanadai minisorozat esetében a készítőknek valami maradandót és igazán színvonalasat sikerült lerakni arra a bizonyos, sokat emlegetett asztalra.

Főszereplőnk, John Cardinal, egy problémás hátterű, de annál tehetségesebb nyomozó, akit újra egy megoldatlan ügy közelébe engednek. Újdonsült partnerével egy rejtélyes gyilkosság hátterét próbálják meg felgöngyölíteni, azonban a történet ennél jóval bonyolultabb. A kisvárosi, eldugott helyek sajátos atmoszféráját már sokan használták fel annak adottságait remekül kihasználva, a Cardinal esetében pedig újabb telitalálat született. Valami oknál fogva elsőre a Wind River zseniálisan összerakott képi világa ugrott be, de ugyanígy joggal asszociálhatunk a Híd, vagy éppenséggel a Dark szintén kiválóan kidolgozott elemeire.

A sorozatok egyik legnagyobb buktatója sok esetben a terjedelemben rejlik. A financiális okok miatt ugyanis jól tudjuk, hogy egyes gyártók képesek a végtelenségig húzni egy alapvetően jó sorsra érdemes sztorit, létrehozva egy erőltetett, sok esetben saját magával is ellentmondásokba keveredő történetet, mindezt a vélt, vagy valós anyagi haszon reményében. A Cardinal esetében ennek veszélye nem állt fent. A hat résszel előrukkoló első évadnál a néző abban a szerencsés helyzetben találja magát, hogy az első rész után ízelítőt kaphat a sorozat jövőbeli színvonalát illetően. Remekül kidolgozott, életszagú karakterek, nyers, realista ábrázolásmód, és kiválóan összerakott történetvezetés.

A Cardinal első évada színvonalas szórakozást biztosít a néző számára, és pusztán rajtunk múlik, hogy melyik aspektusára fordítunk nagyobb figyelmet: a több szálon futó cselekmény keretein belül ugyanis jó arányban keverednek az egyéni életeket bemutató dráma és a gyilkosságokra fókuszáló thriller/krimi elemei. Nincsenek töltelék-epizódok, rétestésztaként nyújtott, egyébként a nagy egész szempontjából értelmetlen mellékszálak.

Azok számára, akiknek tetszett az első hat rész, jó hír, hogy idén már a második széria részeit fogyaszthatjuk (amiről természetesen nálunk is olvashattok majd), és ha a szerencse kedvez a filmrajongók számára, talán még további évadokban is reménykedhetünk.

Értékelés: 9/10

Kinek ajánljuk: Akik szeretnék a realista, inkább európai stílusú krimiket egy sorozat keretein belül viszontlátni.

(Absvrd)