Serial Experiments Lain (1998)

A Serial Experiments Lain egy igazi kultikus sorozat, azoknak, akik készek olyan filmeket – illetve jelen esetben sorozatokat – is befogadni, amelyek nem csak megmozgatják az agytekervényeinket, hanem olyan irányba…

War for the Planet of the Apes (2017) (A majmok bolygója: Háború)

A trilógia, amely a sci-fi műfaj egyik klasszikus történetét dolgozza fel, idén utolsó, harmadik felvonását prezentálta a nagyközönség számára. A záróakkordnak szánt Háború célkitűzése volt,  hogy helytálljon egy ezidáig egészen…

Kínzások és kivégzések XV. – Akasztás

Sorozatunk eddigi részeiben jórészt egzotikus kivégzési és kínzási módszereket vonultattunk fel, ám koránt se higgyük azt, hogy az úgymond szokványos, jól ismertnek tartott módszerek alaposabb megismerése nem képes újdonsággal szolgálni…

Blood Drive (2017)

Vér, kocsik, szex, gore minden mennyiségben egy posztapokaliptikus világban egy Ash-i magasságokba emelkedő főszereplő anti-hőssel – mi kell más? Üdvözöl mindenkit a Vérverdák Viadala, a BLOOD DRIVE!!!!!! Nincs megállás, nincs…

TranslatePasta #01 – VégeNincs Ház (NoEnd House)

Kísérletező kedvünkben újabb ötlettel próbálkozunk meg az oldalon. Az utóbbi évek során az internet megkerülhetetlen jelenségeivé váltak a creepypasták, a fórumokon, blogokon, wikiken és Youtube videókban terjesztett rémtörténetek. Elég Slender…

Okkultizmus 8 – Lesser Key of Solomon

Sokféle grimoár került már bemutatásra ebben a rovatunkban, de a most soron következő könyv megkerülhetetlen állomása eddigi kalandozásunknak. 

Leatherface (2017)

Folytatásokat és előzményfilmeket mindig több csipet sóval érdemes fogyasztani – különösen akkor, ha az adott darabot már maguk a készítők is lassan “elveszett filmként” kezelik a leforgatása óta eltelt idő…

Vérmérséklet – Tényleg olyan borzasztóak voltak a Hellraiser folytatások?

A Hellraiser egyike a horrorfilmek vitathatatlan klasszikusainak, melynek története, vizualitása szinte a mai napig példátlan, hatása és rajongói kultusza pedig lenyűgöző. Pontosabban, az első két részé. A közvélemény szerint a…

Mortuary (2005) (Halottasház)

mortuary_thumbA Texas Chainsaw Massacre minden idők 5 legdurvább, leghatásosabb filmje között foglal helyet véleményem szerint. Az 1974-es Tobe Hooper féle láncfűrészes hadjárat még a mai napig hatással van rám ha megnézem, és egy két jelenetnél még most borsódzik a hátam. Ha a rendező Tobe Hooper-t e film kapcsán kellene megítélnem, azt mondanám, hogy igazi géniusz, viszont ha elmúlt 20 évben nyújtott teljesítménye alapján, akkor már azt mondanám, hogy egy kutyaütő tehetségtelen balfasz. Az elmúlt 20 évben ugyanis emberünk egyetlen értékelhető filmet nem tudott felmutatni (az utolsó értékelhető filmje a Texas Chainsaw Massacre 2, ami persze fényévekre van az első résztől), így hát amikor megtudtam, hogy ismét filmet készít Mortuary címmel elég vegyes érzelmekkel ültem le megnézni az alkotást, ami egyébként az első 20 perc után gyökeresen egyoldalúvá vált. (tovább…)


My Bloody Valentine 3D (2009) (Véres Valentin 3D)

mybloodyvalentine_thumbTalán életemben először fordult velem elő, hogy nagyobb utánajárás nélkül ültem be egy filmre a moziba. Mikor a haverom hívott, nekem elég volt annyi, hogy ez az új 3D-s horrorfilm, és már be is ugrott a trailer, amiben a nézők pofájába csapja a gyilkos a csákányt, és már rá is bólintottam a dologra. Amit tudtam a filmről az annyi, hogy egy ’81-es slasher újragondolása, és hogy Jensen Ackles a főszereplő, akit az Odaátban nagyon megkedveltem (és ha lány lennék, akkor biztos szerelmes is lennék bele, és a posztereivel kitapétáznám a szobámat). (tovább…)


Near Dark (1987)

neardark_thumbA nyolcvanas évek legkiválóbb amerikai vámpírfilmje ez, melyet még annyian sem ismernek itthon, mint a Lost Boyst (Elveszett fiúk). Ez utóbbi egyébként konkurense volt a Near Darknak, népszerűségben szépen le is gyűrte, de ettől még nem jobb film. Kathryn Bigelow rendező és Eric Red író eredetileg westernfilmet akart készíteni, de arra akkoriban a kutya sem volt kíváncsi, így inkább a tomboló horrorláz csábításának engedtek. A végeredmény egy lebilincselően eredeti, kellően véres vámpírfilm lett, melyben nincsenek nagy szemfogak és a vámpír szó egyetlen egyszer sem hangzik el. (tovább…)


Necro Files, the (1997)

necrofiles_thumbHát az ember az egyik legalantasabb lény a földön. Nincs még egy lény akinek igy omlana a mocsok és a szar az agyából. Ez a fajta szellemi végtermék több mindenben megnyilvánulhat, jelen esetünkben egy filmben, ami nem más mint a NECRO FILES. Egy amatőr filmről lenne itt szó, ami elég erősen meg is mutatkozik benne. 🙂
A történet, röviden: főszereplőnk Logan, egy fiatal pszihopata nekrofil kannibál sorozatgyilkos (minden ami szép és jó). Egyik este egy kellemes kis gore mészárlás és az azt követő letartóztatás után emberünknek sikerül elhalálozni egy rendőr által. Emberünket eltemetik… (tovább…)


Necro Files 2: Lust Never Dies (2003)

necrofiles2_thumbAzt hiszem az egyik film, amit a legjobban vártam az utóbbi időkben, az a Necro Files 2 volt. Így hát bimbózó rózsák virágoztak ki a szívemben, amikor végre megkaparintottam – és újabb 70 percnyi mocsok omlott a pofámba. Az első rész igen nagy hatással volt rám és vártam, mit hoznak ki a folytatásból. Nem volt könnyű dolguk a készítőknek, hiszen szegény Logannal jól elbántak az első rész végén… de most úgy őszintén, ez akadály? Nem hiszem, és szerintem senki sem hiszi. Minden igazi nagy filmnek elkészül a folytatása, és ez alól a Necro Files sem lehet kivétel. A maga módján azért egy mérdföldkővel állunk szemben, hiszen még egy ekkora mocskot nem látott az emberiség. (tovább…)


Night of the Creeps (1986) (Borzalmak éjszakája)

nightofthecreeps_thumbAki nem imádja a 80-as éveket, az egy ostoba fajankó. Gázos tupír hajakkal, rózsaszín fitnesz cuccokban flangáló csajok, baseball kabátos, répa farmeres, fehér tornacipős menő csávók, nagymama által készített barna kockás szvetterekben nyomuló lúzerek, szintipopp, térdzokni, trash metál, és a horrorfilm gyártás aranykora. Ezeket a dolgokat csak szeretni lehet. És aki szereti ezeket, az szereti a Night Of The Creeps-et is. Ez az évtized a műfaj minden ágában nagyon erős volt, ekkor készültek a leghangulatosabb, a legfélelmetesebb, és a legmókásabb horrorok egyaránt. A Creeps az utóbbi kategóriába tartozik, ugyanis ez egy elképesztően szórakoztató horror/vígjáték, kevéske, de jófajta gore-al és jobbnál jobb dumákkal. (tovább…)


Burial Ground (aka Nights of Terror) (1981)

Átlagosan szar zombifilmet vártam a Nights of the Terror című olasz filmtől, de nagyjából az első negyed óra után már nyilvánvaló volt, hogy ennél lényegesen “többet” nyújt ez az 1981-es horror klasszikus. A “terror éjszakái” a film kb. egynegyedét leszámítva nappal játszódik, igaz, néhol meglehetősen érdekesen váltják egymást a napszakok. Ám ezen ed wood-i húzás csupán “szolíd elcsúszás” azokhoz a valóban döbbenetes jelenetekhez képest, amelyek láttán az én pofámból is kiesett a tőtött káposzta… (tovább…)


Orgy of the Dead (1965)

orgydead_thumbHa valakinek az elméje megfelelőképpen borult, akkor könnyen elkezdhet csorogni a nyála egy olyan filmre, melynek a címében egyszerre szerepelnek az „orgia” és a „halott” szavak. Pláne akkor, ha a szóban forgó alkotás forgatókönyvét nem más jegyzi, mint a filmtörténet legdilettánsabb, és egyben egyik legszerethetőbb alakja, Edward D.Wood Jr. Én is így voltam ezzel, persze hatalmas elvárásaim nem voltak, ismervén az Ed Wood-i színvonalat, de gondoltam röhögök majd egy jót. De aztán nem egészen így lett, fél óra elteltével ugyanis fel kellett magamnak tennem a költői kérdést mely így hangzott: Te tényleg mazochista vagy? (tovább…)


Pieces (1982)

pieces_thumbAz európai horror a 70-es 80-as években élte virágkorát. Hihetetlen, hogy mennyi filmklasszikust és mennyi mocskot kitermeltek akkoriban kontinensünkön (vagy Amerikában, ha volt pénzük ottani forgatásra). Olyan filmek készültek, amelyek ma már elképzelhetetlenek lennének, ilyen pl. a Cannibal Holocaust, az Emanuel in America, az Antropophagus vagy Fulci néhány filmje. Persze, hogy ezek a filmek mennyiben tekinthetőek művészi alkotásnak, azon nyilván el lehetne vitatkozni, de hatásuk megkérdőjelezhetetlen. Ez is a kommunizmus egyik nagy szemétsége volt, hogy mi csak az utóbbi 10-15 évben szereztünk tudomást kontinensünk páratlan filmművészeti értékeiről. (tovább…)


Prey (2007) (Vérszomj)

prey_thumbSzemély szerint kifejezetten kedvelem az olyan típusú filmeket, amelyekben az igazi, zsigeri rémisztgetést azzal érik el az adott írók/rendezők, hogy a néző szinte teljesen azonosulni tud a szereplők helyzetével, bele tudja magát lovalni a gondolatba: ez bizony velem is megeshet, és ha ez történne, én vajon mit tennék? Miképp kezelném a helyzetet, és hogy tudnék pontot tenni az ügy végére. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem ezt a hatást szeretné minden film így vagy úgy elérni, de ugyan mondja el nekem valaki, hogy egy Péntek 13 filmben ki szurkolt az elhullandóknak. (tovább…)