The Lodge (2019) (Téli menedék)

Az idei év leginkább várt filmjei között említettük, mégis csak a nyári melegben kerül sor a Téli menedék kritikájára. A Veronika Franz és Severin Fiala rendezőpáros nevével fémjelzett darab hű…

Tokyo Ghost (2020)

Rick Remender író (Orgyilkos osztály) és Sean Murphy rajzoló (Hellblazer), valamint a színező Matt Hollingsworth (Hulk: Szürke, Batman: Fehér) csapata egy olyan kiábrándító jövőbe kalauzol minket, ahol a technológiafüggő társadalmat…

Predator: Hunting Grounds (PC, PS4)

A láthatatlan, maszkos vadászt szerintem senkinek sem kell bemutatnom. A ’87-ben megelent Ragadozó mára popkultúrális ikonnak számít. Számtalan filmben, könyvben, képregényben és videojátékban szerepelt. Karaktere egyszerre rémisztő, még is szerethetően…

Mortal Kombat Legends: Scorpion’s Revenge (2020)

Aki a kilencvenes években volt fiatal, annak talán nem kell bemutatnom a játéktermek egyik hatalmas kedvencét, a Midway nevű cég brutális kivégzésekkel hatalmas népszerűségre szert tevő verekedős akciójátékát. Az 1992-ben…

Kryptozoológia – 29. rész – Magyar kriptidek

Az ősi magyar hitvilágban és a pogány hiedelmek szerint számtalan csodás képességgel rendelkező legendás (emberfeletti) lény előfordult nálunk – hogy csak a legismertebbeket említsem: markoláb, garabonciális, táltos vagy  ott vannak…

vérfarkas

Kryptozoológia – 28. rész – Vérfarkasok

Habár a kryptozoológia csupán érintőlegesen tárgyalja a vérfarkas és egyéb emberből állattá változni képes lények témakörét – mivel a jelenséget csupán népmondai, mitológiai, esetlegesen vallási eredetűnek tekinti -, azért én…

Azilum 16: Al Azif/Necronomicon (szerk. Somogyi Gábor)

Itt az ideje ismét elmerülni Lovecraft világában, akár az író saját műveiről van szó, akár másról, akit (akiket) ő ihletett. Megérkezett az Azilum magazin aktuális száma, benne sok-sok főhajtással a…

devil's cemetery

ParaHelyek – Az Ördög Temetője

Oroszország tele van titkokkal. Egyrészt, mert hatalmas területet foglal magába, emiatt szép számmal vannak olyan vidékek, ahová ember még nem tette be a lábát. Másrészt, mert a politikai vezetés mindig…

Fekete Karácsony

Black Christmas (2019) (Fekete Karácsony)

A Fekete Karácsony cím remekül cseng a slasher szubzsáner szakértőinek fülében, hiszen Bob Clark 1974-es klasszikusa abszolút időtálló alkotás. Glen Morgan 2006-os remake-je már csak nyomokban idézi meg a nagy…

Stephen King: Emelkedés (2020)

Mielőtt még a kezünk közé kaparinthatnánk a július hónapra beígért, külföldi kritikát által egybehangzóan pozitívan értékelt Az Intézetet, az Európa Kiadó április végén megjelentette a kedvenc horror-gurunk Emelkedés című kisregényét. Azonban,…

The Last Man on Earth (1964) (Az utolsó ember a Földön)

lastmanonearth_thumbBiztos sokan találkoztatok már – akár a netet bogarászva – olyan filmes megapackokkal, melyek néhányezer forintos árért cserébe mázsaszámra zúdítják a kedves vásárlóra a jobbnál jobb filmeket. Ezek a csomagok szinte minden esetben “public domain” státuszban lévő filmeket tartalmaznak, ami azt jelenti, hogy az ingyen terjeszthető (nem pont olyan mint a freeware, hisz’ ez csak attól kezdve ingyenes, miután a szerzői jog a törvény erejénél fogva idővel megszűnik), és hát mondanom sem kell, hogy ezek az alkotások javarészt nézhetetlenül szarok. Persze azért akadnak köztük meglepően szép darabok, mint például a mindenki által ismert, Romero-féle Night of the Living Dead, vagy a témájában nagyon hasonló The Last Man on Earth című Vincent Price klasszikus. (tovább…)


Leprechaun (1993) (Gyilkos kobold)

leprechaun_thumbA horrorfilmek, és alapjaiban véve a rémisztgetés történelmében igen nagy szerepe van a legendáknak, mítoszoknak, népi hiedelmeknek. Hogy csak néhány köztudott példát soroljak: ott vannak a vámpírok, a vérfarkasok, meg persze a meggalydult emberek (miért, városi legendák is lehetnek, nem?). (tovább…)


The Grapes of Death ((Les Raisins de la mort)) (1978)

lesraisins_thumbAlapvetően szeretem az európai horrorfilmeket. Az öreg kontinens filmesei valahogy még az amúgy nyilvánvalóan szemét filmeket is képesek valamiféle bájjal felruházni, amitől azok szerethetőek lesznek. Gondolok itt az operatőri munkára, vagy a zenére, esetlegesen az überbrutál gore effektekre és explicit erőszakra. Persze azért nem mind arany, ami fénylik, így hát az európai horror termés között turkálva is belenyúlhatunk a szarba. Ez nekem is sikerült, úgy két éve mikor egy barátom jóvoltából volt szerencsém megtekinteni a Zombik Tava című rettenetet, amely csakúgy, mint a tárgyalt alkotás, egy Jean Rollin film. (tovább…)


Lizard in a Womans Skin (1971)

lizard_thumbHa valakit, akkor Fulci-t felesleges bemutatnom nektek. Mindenki ismeri, kedveli, és szereti az öreg mestert. Sajnos munkásága elég szerteágazó és a legtöbben csupán az igazi sikerfilmjei (Zombie, The Beyond, Gates of Hell) alapján ismerik, és kevesen veszik a fáradtságot arra, hogy utána nézzenek az öreg régebbi alkotásainak. Pedig higgyétek el, érdemes. Fulci ugyanis legnagyobb filmjeit a 60-as 70-es években alkotta meg a Giallo műfajában, sőt talán az egyik legjobb Giallo-t (szerintem, bár nem vagyok nagy szakértő a témában) a Lizard in a Woman’s Skin-t is neki köszönhetjük. (tovább…)


The Midnight Meat Train (2008) (Éjféli etetés)

midnightmeattrain_thumbClive Barkernek a meglehetősen szar Saint Sinner című tévéfilm és a közepes színvonalat alulról súroló The Plague (nálunk Pusztulás) után végre sikerült valami értelmes projectet találnia, amibe ezúttal érdemes volt egy csomó pénzt beleölnie. Minden idők egyik legkíválóbb horrorírója ezúttal a The Midnight Meat Train című novellájának megfilmesítését támogatta meg anyagilag, mely irománya egy korai novelláskötet-sorozatának első részében jelent meg (Books of Blood Vol.1). (tovább…)


The Mist(2007) (A köd)

mist_thumbStephen King megírta, Frank Darabont átírta aztán megrendezte, én pedig megnéztem és a végén kínomban nevettem. No nem azért, mert a film a gyalázatosan szar King adaptációk sorát bővíti, hanem mert befejezés ilyen erővel nagyon-nagyon régóta nem vágott pofán, mint most.
Szóval az van, hogy a Remény rabjai és a Halálsoron rendezője ismét előkapart egy (szerencsére) régebbi King irományt, amiből szokásához hűen legyártott egy ízig-vérig profi végterméket. Minden idők egyik legszebb drámája, majd egy temészetfeletti köntösbe bújtatott újabb dráma után most egy összetettebb produktumot kaptunk az arcunkba, amiben keveredik a misztikum, a darálós szörnyfilm és persze a dráma megintcsak nagyon erős. (tovább…)


Cannibal Holocaust: The Beginning ((Mondo cannibale)) (2003)

mondocannibale_thumbA Harvester régi olvasóinak számára bizonyosan ismerős Bruno Mattei neve. Az öreg olasz filmes ?mester? a 70-es 80-as 90-es években megannyi moslék filmmel áldotta meg a világot. Vannak rendezők, akiknek a neve egyet jelent a minőséggel, és hát nincs ez másképp Mattei esetében sem annyi különbséggel, hogy az ő neve a szarral egyenlő. A 80-as évek végén az Olasz horrort nyomorba döntő televízió jócskán szedte áldozatait, és mint tudjuk az eurohorror legnagyobb alakjai, mint például Fulci, Argento, Deodato is fogalmazzunk úgy elbuktak a változások során. Fulci folyamatosan készítette rosszabbnál rosszabb filmjeit, Argento nemkülönben, Deodato pedig a TV sorozatokból próbálta megkeresni a spagettire valót. (tovább…)


Mortuary (2005) (Halottasház)

mortuary_thumbA Texas Chainsaw Massacre minden idők 5 legdurvább, leghatásosabb filmje között foglal helyet véleményem szerint. Az 1974-es Tobe Hooper féle láncfűrészes hadjárat még a mai napig hatással van rám ha megnézem, és egy két jelenetnél még most borsódzik a hátam. Ha a rendező Tobe Hooper-t e film kapcsán kellene megítélnem, azt mondanám, hogy igazi géniusz, viszont ha elmúlt 20 évben nyújtott teljesítménye alapján, akkor már azt mondanám, hogy egy kutyaütő tehetségtelen balfasz. Az elmúlt 20 évben ugyanis emberünk egyetlen értékelhető filmet nem tudott felmutatni (az utolsó értékelhető filmje a Texas Chainsaw Massacre 2, ami persze fényévekre van az első résztől), így hát amikor megtudtam, hogy ismét filmet készít Mortuary címmel elég vegyes érzelmekkel ültem le megnézni az alkotást, ami egyébként az első 20 perc után gyökeresen egyoldalúvá vált. (tovább…)


My Bloody Valentine 3D (2009) (Véres Valentin 3D)

mybloodyvalentine_thumbTalán életemben először fordult velem elő, hogy nagyobb utánajárás nélkül ültem be egy filmre a moziba. Mikor a haverom hívott, nekem elég volt annyi, hogy ez az új 3D-s horrorfilm, és már be is ugrott a trailer, amiben a nézők pofájába csapja a gyilkos a csákányt, és már rá is bólintottam a dologra. Amit tudtam a filmről az annyi, hogy egy ’81-es slasher újragondolása, és hogy Jensen Ackles a főszereplő, akit az Odaátban nagyon megkedveltem (és ha lány lennék, akkor biztos szerelmes is lennék bele, és a posztereivel kitapétáznám a szobámat). (tovább…)


Near Dark (1987)

neardark_thumbA nyolcvanas évek legkiválóbb amerikai vámpírfilmje ez, melyet még annyian sem ismernek itthon, mint a Lost Boyst (Elveszett fiúk). Ez utóbbi egyébként konkurense volt a Near Darknak, népszerűségben szépen le is gyűrte, de ettől még nem jobb film. Kathryn Bigelow rendező és Eric Red író eredetileg westernfilmet akart készíteni, de arra akkoriban a kutya sem volt kíváncsi, így inkább a tomboló horrorláz csábításának engedtek. A végeredmény egy lebilincselően eredeti, kellően véres vámpírfilm lett, melyben nincsenek nagy szemfogak és a vámpír szó egyetlen egyszer sem hangzik el. (tovább…)