Channel Zero: Butcher’s Block (2018)

A Channel Zero második évada toronymagasan múlta felül minden várakozásomat, és egy érdekes, egyedi indie horrorszériából a tavalyi évem legjobb sorozatává vált, tökéletes tempóval, remek karakterekkel, színészi alakításokkal, jól adagolt…

Mr. Pickles S3 02

Mr. Pickles Season 3 (2018)

Be kell vallanom, meglehetősen elveszítettem a fonalat újabban sorozatokkal. Nem csak a Channel Zero harmadik évadának kora tavaszi indulása ért váratlanul, de kedvenc Mr. Pickles visszatérése is elkerülte volna a…

David Berkowitz

Serial Chillers III.: David Richard Berkowitz

A sorozatgyilkosok meglehetősen sokszínűek, bár igyekeznek kategóriákba sorolni őket, nagyjából elemezni a működésüket, hogy később felismerhessék a jeleket, megelőzhessenek ámokfutásokat és tragédiákat. Aztán felbukkan valaki a semmiből, és felrúgja az…

TranslatePasta #05 – Search and Rescue Woods ( aka. Butcher’s Block) (1. rész)

Nem csal a szemetek, tényleg belevágtunk. Már amikor meghirdették a Channel Zero harmadik évadának történetét, első dolgom volt megkeresni a feldolgozott creepypastát, és átgondolni, hogyan tudnám az évad kezdetéig lefordítani…

annihilation

Annihilation (2018) (Expedíció) — Natalie Portman piknikezik az árokparton

Az Annihilation túlzás nélkül az év egyik legjobban várt sci-fije volt, és okkal, hiszen VanderMeer alapanyaga, a rendező személye, a Piknik az árokpartonnal való rebesgetett párhuzam és Natalie Portman játéka…

armin meiwes kannibál német emberhús

Serial Chillers II: Armin Meiwes

Közhely, hogy az interneten minden megtalálható: ételt éppoly könnyen rendelhetünk a világhálón, mint bérgyilkost. 2002 óta pedig azt is tudjuk, hogy emberhúst is lehet találni, mégpedig eredeti csomagolásban. Ekkor tartóztatták…

The Ritual (2017)

Minden tisztességes horror rajongó tudhatja, hogy az erdőkben való túrázás korántsem olyan veszélytelen, mint azt a naiv, hétköznapi ember sejtené. A természet lágy öle – legyen bármilyen gyönyörű – bármikor…

Hellraiser: Judgement (2018)

Ritkán fordul elő olyan, hogy egy horrorfilmet jó előre, már az első előzetes megjelenése előtt temetünk – a Hellraiser franchise tizedik felvonása, a Hellraiser: Judgement esetében azonban nem sok más…

Kínzások és kivégzések XVII. – A hóhérok

A méltán népszerű Kínzások és kivégzések rovatunkban már számtalan kegyetlen és embertelen kínzással foglalkoztunk. Megismerhettetek korábban egészen extrém ázsiai kínzásokat, szokványosabb, de mégis meglepően sokkoló kivégzési technikákat, valamint olyan kegyetlenkedéseket,…

Orgy of the Dead (1965)

orgydead_thumbHa valakinek az elméje megfelelőképpen borult, akkor könnyen elkezdhet csorogni a nyála egy olyan filmre, melynek a címében egyszerre szerepelnek az „orgia” és a „halott” szavak. Pláne akkor, ha a szóban forgó alkotás forgatókönyvét nem más jegyzi, mint a filmtörténet legdilettánsabb, és egyben egyik legszerethetőbb alakja, Edward D.Wood Jr. Én is így voltam ezzel, persze hatalmas elvárásaim nem voltak, ismervén az Ed Wood-i színvonalat, de gondoltam röhögök majd egy jót. De aztán nem egészen így lett, fél óra elteltével ugyanis fel kellett magamnak tennem a költői kérdést mely így hangzott: Te tényleg mazochista vagy? (tovább…)


Pieces (1982)

pieces_thumbAz európai horror a 70-es 80-as években élte virágkorát. Hihetetlen, hogy mennyi filmklasszikust és mennyi mocskot kitermeltek akkoriban kontinensünkön (vagy Amerikában, ha volt pénzük ottani forgatásra). Olyan filmek készültek, amelyek ma már elképzelhetetlenek lennének, ilyen pl. a Cannibal Holocaust, az Emanuel in America, az Antropophagus vagy Fulci néhány filmje. Persze, hogy ezek a filmek mennyiben tekinthetőek művészi alkotásnak, azon nyilván el lehetne vitatkozni, de hatásuk megkérdőjelezhetetlen. Ez is a kommunizmus egyik nagy szemétsége volt, hogy mi csak az utóbbi 10-15 évben szereztünk tudomást kontinensünk páratlan filmművészeti értékeiről. (tovább…)


Prey (2007) (Vérszomj)

prey_thumbSzemély szerint kifejezetten kedvelem az olyan típusú filmeket, amelyekben az igazi, zsigeri rémisztgetést azzal érik el az adott írók/rendezők, hogy a néző szinte teljesen azonosulni tud a szereplők helyzetével, bele tudja magát lovalni a gondolatba: ez bizony velem is megeshet, és ha ez történne, én vajon mit tennék? Miképp kezelném a helyzetet, és hogy tudnék pontot tenni az ügy végére. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem ezt a hatást szeretné minden film így vagy úgy elérni, de ugyan mondja el nekem valaki, hogy egy Péntek 13 filmben ki szurkolt az elhullandóknak. (tovább…)


Prince of Darkness (1987) (A sötétség hercege)

princeofdarkness_thumbVajon miért van az, hogy a nagy horrorfilm rendezők előbb-utóbb olyan mélyrepülésbe kezdenek, amiből aztán általában nem tudnak kimászni? Tobe Hooper, George A. Romero, Wes Craven, Sam Raimi vagy akár Lucio Fulci (R.I.P.) is egykoron óriási filmeket készítettek, melyek ma is időtállóak. Mi a franc történt velük, hogy elfelejtették, régen mit és hogyan csináltak? Vagy a siker úgy megváltoztatta őket, hogy később már szartak az egészre, csak film legyen? Ki tudja? Na persze ez a tendencia nemcsak a horror-rendezőkre jellemző, de mivel ez egy horror-filmes honlap, a többieket hagyjuk. Viszont sajnálatos módon ebbe a körbe tartozik az egyik kedvenc filmrendezőm is, John Carpenter. (tovább…)


Pulse (2006) (Mezsgye)

pulse_thumbMegvallom, nem igazán kedvelem a modern kori (cyber) vívmányok témájában kreált ijesztgetéseket. Lásd: “úristen, átjön az a rohadt szörny a tűzfalon, jaj most mi lesz velünk, bútoljunk?!” Szóval ilyen internetes, vírusos, kiber-riogatásokat nem csípem; gyatra Feardotcom után meg főleg. És ha már témánál vagyunk, elmondanám, hogy mindnyájunk nagy kedvencét, a Kört sem szeretem. Ezért aztán ennek a movie-nak sem indultam neki valami hű-de-nagy reményekkel. Aztán a végére rendkívül kellemeset csalódtam… (tovább…)


Pumpkinhead (1989) (A bosszú démona)

pumpkinhead_thumbAz olyan filmekről a legnehezebb írni, amelyek nem váltanak ki semmiféle szélsőséges reakciót az emberből. A Pumpkinhead ilyen film. Igazából semmi különleges nincs benne, de mégis, talán a hangulata az, ami megfogott. (Ja és Lance Henriksen remek játéka.)
A sztori nagy vonalakban: Ed Harley vidáman tengeti életét útszéli kis boltjában gyermekével. Semmi sem történik itt, néha betéved pár paraszt (szó szerint, szinte érezni a ganészagot amikor megjelennek), de amúgy teljes az idill. (tovább…)


Rabid Grannies (1988)

rabidgrannies_thumbHát a Troma-tól mar sok mocsok szar filmet láthattam (“mocsok szar” értsd “kurva jó”). Meg is voltam róla győződve, hogy a legszarabb (értsd tényleg szar) általuk forgalmazott vagy készített film a “SURF NAZIS MUST DIE”, dee tévedtem. Belépett a képbe ugyanis egy igen kemény versenyző, és ez a RABID GRANNIES. A film 1988-ban látott napvilágot Emmanuel Kervyn rendezésében, de hogy hogyan került ez a Troma-hoz, az rejtély számomra. A story akár lehetne Troma stilusú is, de maradjunk annyiban, hogy az egész egy nagy kalap szar. (tovább…)


Rats – Notte di terrore a.k.a. Rats – Night of Terror (1984)

ratsnot_thumbAmennyire rühellem a patkányokat, annyira szeretem a rólult készük filmeket. Más állatfaj nem képes belőlem olyan mértékű undort kiváltani, mint ezek az alattomos, ocsmány dögök (mondjuk a pókok is randák, de azokat egy újsággal ki lehet lapítani, legalábbis a többségüket). De ha megjelenik egy film, melyben néhány gusztustalan, méretes rágcsáló embereket támad meg, azt tutira megnézem. Ez feltehetően valamiféle perverzió a részmeről, de nem hiszem, hogy ezért bárki is megkritizálhatna, pláne egy Harvester olvasó nem. 🙂 (tovább…)


Raw Feed (2006) (Pihenő a pokolban)

rawfeed_thumbTáj-horror, vidéki mészárlás, pusztai gyilkolászás, kocsiúton való hentelés. Mind-mind azt az ominózus helyzetet vázolják, mikor az édes-kedves-cuki-muki szerelmes (házas)pár vidékre indul kirándulni, de valahogy mindig rossz sül ki belőle: félúton másfele fordulnak, mint amerre kéne, kilyukad az a fránya gumi, esetleg a rend mogorva őre valami el nem követett dologért megállítja őket…
Rakás film kezdődik azzal a faramuci közhellyel, hogy egy sehr romantische pár vidéken kocsikázik – most sincs ez másképpen. Jesse és Nicole megfeszített tempóban Los Angeles felé tartanak, de este még belefér egy spontán fakás a kocsiban. Ezt persze videóra is rögzítik, hogy a későbbi gonosz kéjenc majd meg tudja nézni. (tovább…)


Reaping, the (2007) (A tíz csapás)

reaping_thumbMikor először hallottam erről a filmről, vegyes érzelmek indukálódtak iránta ifjonti szívemben. Egyrészt fantasztikus ötletnek tartottam, hogy a bibliai tíz csapás témáját dolgozzák fel amerikai filmkészítő bácsik egy misztikus horror/thriller keretében, másfelől viszont idegenkedtem tőle, ismerve a manapság az USA-ból érkező mozgóképdömping hulladékrátáját. Egyszóval attól féltem, hogy elkövetnek egy színtelen-szagtalan, ártalmatlan hollywoodi kalandfilmet középszerű megoldásokkal.
Szerencsére nem így történt. A sztori ugyan felvonultat bizonyos kliséket, ennek ellenére a végeredmény abszolút meggyőző: több helyen is váratlan, sokkoló fordulatokkal találkozhatunk, amelyek mind a forgatókönyvíró alkotói vénáját dicsérik. (tovább…)