Black Aether & Borzongás & CineGore Novellapályázat

Hölgyeim és uraim, fiúk és lányok, tisztelt olvasóink, a következő lenne a helyzet. A Borzongás Horrormagazin és a Black Aether ponyvamagazin még áprilisban jelentették be, hogy egyesítik erőiket egy nagyszabású…

The Nun (2018) (Az apáca)

Úgy hiszem, nem túlzás azt állítani, hogy a The Nun a 2018-as esztendő egyik legjobban várt horrorja volt. A James Wan nevéhez fűződő Conjuring-univerzum ezáltal egy újabb darabbal bővült, de…

Slender Man (2018) (Az ismeretlen rém)

Nagyon-nagyon régen vártam annyira horrorfilmet, mint a Slenderman-sztori alapján íródott 2018-as művet. Habár rám igazán nagy hatással mindig is az igaz történeten alapuló filmek voltak, horrorfanatizmusom viszonylag kései szakaszában realizáltam,…

The Endless (2018)

The Endless (2018)

Valószínűleg Justin Benson és Aaron Moorhead neve nem cseng minden horror-rajongó fülében ismerősen, de biztos vagyok benne, hogy korábbi munkáik megemlítése már sokkal jobban rezonál a szakavatott nézők számára. Az…

Extinction (2018)

Az emberek történelmük során számos forgatókönyvet tartottak, és tartanak a mai napig is számon azt illetően, hogy miként fog egy nap fajunknak végképp leáldozni. A népszerűbb, populárisabb elméletek közül merített…

Kínzások és kivégzések XIX. – Élve megnyúzás

Több hétnyi pauzát követően folytatjuk közkedvelt sorozatunkat, amelyben a történelem leghíresebb és legkegyetlenebb kínzásait, illetve kivégzéseit mutatjuk be. A középkortól a modern korig, Amerikától Ázsiáig igyekszünk bemutatni az emberi találékonyság…

CineScience #2-Párhuzamos univerzumok

Rovatunk előző részében megvizsgáltuk a 20. század tudományos forradalmának egyik ágából, az általános relativitáselméletből következő rejtélyes objektumokat, a fekete lyukakat. A modern fizika másik tartóoszlopa azonban, ellentétben Einstein elméletével, a…

GastroGore extra – Horror Sörök vol. 2.

Nyilván nem kell nagyon ecsetelnem, hogy ezeken a borzasztóan meleg nyári napokon mennyire szörnyen jól esik egy-egy hűsítő serital. Ahogy a Kedves Olvasók, úgy a szerkesztőség tagjai is előszeretettel szokták fogyasztani…

Veres Attila: Éjféli iskolák (2018)

Veres Attilával készült interjúnkban többek között nemrégiben megjelent novellás kötetéről beszélgettünk. A gyűjteményt sokan várták, és mondhatni nagy elvárások övezték. Attila első regényével komolyan felrakta azt a bizonyos lécet saját…

Kriptozoológia – 24. rész – Kriptobotanika I.

Ahogy a zoológiának a botanika, úgy a kriptozoológiának a rejtélyes állatok helyett növényekkel foglalkozó testvér-tudománya a kriptobotanika. Nem annyira meglepő módon úgy tűnik, hogy a növényvilág valamilyen oknál fogva kevésbé…

Jason Goes to Hell – The Final Friday (1993)

jasongoestohell_thumbA horrorfilmek anno. a bátrabb és kreatívabb 80-as években csak úgy ontották magukból az azóta ikonná vált figurákat. Na jó, egy picit túloztam, mert többnyire akkor is ázott a fostól a piac, de igazán nagy jellemek ez időtájt jelentek meg szép számmal, mindazok, akiket nekünk, jelenkorunk horrorfilm-kedvelőinek szinte kötelező ismernünk. Ilyen volt Freddy Krueger, Michael Myers, és persze a sorból kihagyhatatlan Jason Vorhees.
A New Line Cinema automatára állított gyilkológépe az eredeti sablon szerint egy fiúcska volt, akit gyermekkorában belefojtottak a Kristály Tóba, mert a víz melletti kempingben lakó gyerekek nem igazán értékelték csúf, randa fejét. A felügyeletükre kirendelt táborvezetők meg magas ívben szartak segíteni, ugyanis el voltak foglalva olyan apró dolgokkal, mint a dugás és a füvezés. Szép idők voltak azok.  (tovább…)


Last Man on Earth, the (1964)

lastmanonearth_thumbBiztos sokan találkoztatok már – akár a netet bogarászva – olyan filmes megapackokkal, melyek néhányezer forintos árért cserébe mázsaszámra zúdítják a kedves vásárlóra a jobbnál jobb filmeket. Ezek a csomagok szinte minden esetben “public domain” státuszban lévő filmeket tartalmaznak, ami azt jelenti, hogy az ingyen terjeszthető (nem pont olyan mint a freeware, hisz’ ez csak attól kezdve ingyenes, miután a szerzői jog a törvény erejénél fogva idővel megszűnik), és hát mondanom sem kell, hogy ezek az alkotások javarészt nézhetetlenül szarok. Persze azért akadnak köztük meglepően szép darabok, mint például a mindenki által ismert, Romero-féle Night of the Living Dead, vagy a témájában nagyon hasonló The Last Man on Earth című Vincent Price klasszikus. (tovább…)


Leprechaun (1993) (A törpe bosszúja)

leprechaun_thumbA horrorfilmek, és alapjaiban véve a rémisztgetés történelmében igen nagy szerepe van a legendáknak, mítoszoknak, népi hiedelmeknek. Hogy csak néhány köztudott példát soroljak: ott vannak a vámpírok, a vérfarkasok, meg persze a meggalydult emberek (miért, városi legendák is lehetnek, nem?). (tovább…)


Les Raisins de la mort aka. The Grapes of Death (1978)

lesraisins_thumbAlapvetően szeretem az európai horrorfilmeket. Az öreg kontinens filmesei valahogy még az amúgy nyilvánvalóan szemét filmeket is képesek valamiféle bájjal felruházni, amitől azok szerethetőek lesznek. Gondolok itt az operatőri munkára, vagy a zenére, esetlegesen az überbrutál gore effektekre és explicit erőszakra. Persze azért nem mind arany, ami fénylik, így hát az európai horror termés között turkálva is belenyúlhatunk a szarba. Ez nekem is sikerült, úgy két éve mikor egy barátom jóvoltából volt szerencsém megtekinteni a Zombik Tava című rettenetet, amely csakúgy, mint a tárgyalt alkotás, egy Jean Rollin film. (tovább…)


Lizard in a Womans Skin (1971)

lizard_thumbHa valakit, akkor Fulci-t felesleges bemutatnom nektek. Mindenki ismeri, kedveli, és szereti az öreg mestert. Sajnos munkásága elég szerteágazó és a legtöbben csupán az igazi sikerfilmjei (Zombie, The Beyond, Gates of Hell) alapján ismerik, és kevesen veszik a fáradtságot arra, hogy utána nézzenek az öreg régebbi alkotásainak. Pedig higgyétek el, érdemes. Fulci ugyanis legnagyobb filmjeit a 60-as 70-es években alkotta meg a Giallo műfajában, sőt talán az egyik legjobb Giallo-t (szerintem, bár nem vagyok nagy szakértő a témában) a Lizard in a Woman’s Skin-t is neki köszönhetjük. (tovább…)


Midnight Meat Train, the (2008) (Éjféli etetés)

midnightmeattrain_thumbClive Barkernek a meglehetősen szar Saint Sinner című tévéfilm és a közepes színvonalat alulról súroló The Plague (nálunk Pusztulás) után végre sikerült valami értelmes projectet találnia, amibe ezúttal érdemes volt egy csomó pénzt beleölnie. Minden idők egyik legkíválóbb horrorírója ezúttal a The Midnight Meat Train című novellájának megfilmesítését támogatta meg anyagilag, mely irománya egy korai novelláskötet-sorozatának első részében jelent meg (Books of Blood Vol.1). (tovább…)


Mist, the (2007) (A köd)

mist_thumbStephen King megírta, Frank Darabont átírta aztán megrendezte, én pedig megnéztem és a végén kínomban nevettem. No nem azért, mert a film a gyalázatosan szar King adaptációk sorát bővíti, hanem mert befejezés ilyen erővel nagyon-nagyon régóta nem vágott pofán, mint most.
Szóval az van, hogy a Remény rabjai és a Halálsoron rendezője ismét előkapart egy (szerencsére) régebbi King irományt, amiből szokásához hűen legyártott egy ízig-vérig profi végterméket. Minden idők egyik legszebb drámája, majd egy temészetfeletti köntösbe bújtatott újabb dráma után most egy összetettebb produktumot kaptunk az arcunkba, amiben keveredik a misztikum, a darálós szörnyfilm és persze a dráma megintcsak nagyon erős. (tovább…)


Mondo Cannibale a.k.a. Cannibal Holocaust 2: The Beginning (2003)

mondocannibale_thumbA Harvester régi olvasóinak számára bizonyosan ismerős Bruno Mattei neve. Az öreg olasz filmes ?mester? a 70-es 80-as 90-es években megannyi moslék filmmel áldotta meg a világot. Vannak rendezők, akiknek a neve egyet jelent a minőséggel, és hát nincs ez másképp Mattei esetében sem annyi különbséggel, hogy az ő neve a szarral egyenlő. A 80-as évek végén az Olasz horrort nyomorba döntő televízió jócskán szedte áldozatait, és mint tudjuk az eurohorror legnagyobb alakjai, mint például Fulci, Argento, Deodato is fogalmazzunk úgy elbuktak a változások során. Fulci folyamatosan készítette rosszabbnál rosszabb filmjeit, Argento nemkülönben, Deodato pedig a TV sorozatokból próbálta megkeresni a spagettire valót. (tovább…)


Mortuary (2005) (Halottasház)

mortuary_thumbA Texas Chainsaw Massacre minden idők 5 legdurvább, leghatásosabb filmje között foglal helyet véleményem szerint. Az 1974-es Tobe Hooper féle láncfűrészes hadjárat még a mai napig hatással van rám ha megnézem, és egy két jelenetnél még most borsódzik a hátam. Ha a rendező Tobe Hooper-t e film kapcsán kellene megítélnem, azt mondanám, hogy igazi géniusz, viszont ha elmúlt 20 évben nyújtott teljesítménye alapján, akkor már azt mondanám, hogy egy kutyaütő tehetségtelen balfasz. Az elmúlt 20 évben ugyanis emberünk egyetlen értékelhető filmet nem tudott felmutatni (az utolsó értékelhető filmje a Texas Chainsaw Massacre 2, ami persze fényévekre van az első résztől), így hát amikor megtudtam, hogy ismét filmet készít Mortuary címmel elég vegyes érzelmekkel ültem le megnézni az alkotást, ami egyébként az első 20 perc után gyökeresen egyoldalúvá vált. (tovább…)


My Bloody Valentine 3D (2009) (Véres Valentin 3D)

mybloodyvalentine_thumbTalán életemben először fordult velem elő, hogy nagyobb utánajárás nélkül ültem be egy filmre a moziba. Mikor a haverom hívott, nekem elég volt annyi, hogy ez az új 3D-s horrorfilm, és már be is ugrott a trailer, amiben a nézők pofájába csapja a gyilkos a csákányt, és már rá is bólintottam a dologra. Amit tudtam a filmről az annyi, hogy egy ’81-es slasher újragondolása, és hogy Jensen Ackles a főszereplő, akit az Odaátban nagyon megkedveltem (és ha lány lennék, akkor biztos szerelmes is lennék bele, és a posztereivel kitapétáznám a szobámat). (tovább…)