A novellapályázat margójára

Több mint 105 szerző és 130 novella. Pusztán átolvasni a beküldött műveket impozáns feladatnak bizonyult – értékelni még nehezebb. A The Black Aether oldalán pár napja már olvasható az eredmény,…

ház, amit jack épített

The House That Jack Built (2018) (A ház, amit Jack épített)

Sokadszorra puffogtatjuk el idén ezt a mondatot, hogy az év leginkább várt horrorjáról lesz szó. Így volt ez az Örökséggel, a Suspiria remake-jével, de ide citálhatom akár Az apácát is,…

Hold the Dark (2018)

Az utóbbi pár év termését elnézve akár azt is mondhatnánk, kezd kialakulni egyfajta trend a thriller műfaját illetően; a megfelelően megkomponált, tipikus környezetbe helyezett bizarr gyilkossági ügyeken alapuló filmek ugyanis…

Kryptozoológia – 27. rész – Crosse atkái

Egy korábbi epizódunkban említettük, hogy a mesterséges élet létrehozásának lehetősége már a középkorban is megmozgatta a természettudományok művelőinek fantáziáját. Az irodalomban kétség kívül Mary Shelley először 1818-ban kiadott Frankenstein című…

Summer of 84 (2018)

Úgy tűnik a Netflix kábelcsatornán futó (első és második után lassan harmadik évadjához közeledő) Stranger Things által gerjesztett hatalmas retro-hullám csak nem akar apadni. Erre a legeklatánsabb példa a Turbo…

Venom (2018)

Marvel Comics földönkívüli szimbiótája ugyan 2014-ben már felbukkant egy rövid jelenet erejéig a reboot-olt Csodálatos Pókember második részének végén, azonban a Sam Raimi Pókember-trilógiájának hármas számú epizódjában nyújtott teljesítménye okán…

Downrange (2017) (Defekt)

A már-már polihisztorként tevékenykedő, japán származású Ryuhei Kitamura producer, színész, vágó, illetve vizuális effektusokért felelős szakember, de leginkább mégiscsak rendező –  olyan filmekért felelős, mint az Éjféli etetés vagy a…

Halloween (2018)

Halloween (2018)

Ha valaki megkérdezi tőlem, hogy melyik a tíz kedvenc horrorfilmem, akkor általában a frappáns melyik évtizedből válasszal viszem tovább a beszélgetést. Az elkerekedő szemek hatására inkább átfogalmazom a kérdést. Természetesen…

UFO (2018)

Éppen a minap beszélgettünk UFO-fan kollégámmal, Absvrd-dal arról, hogy vajon manapság mivel is lehetne megfogni a téma iránt fanatikus nézőket, mint például minket. Jó rég volt utoljára olyan alkalom, hogy…

The Nun (2018) (Az apáca)

Úgy hiszem, nem túlzás azt állítani, hogy a The Nun a 2018-as esztendő egyik legjobban várt horrorja volt. A James Wan nevéhez fűződő Conjuring-univerzum ezáltal egy újabb darabbal bővült, de…

Slender Man (2018) (Az ismeretlen rém)

Nagyon-nagyon régen vártam annyira horrorfilmet, mint a Slenderman-sztori alapján íródott 2018-as művet. Habár rám igazán nagy hatással mindig is az igaz történeten alapuló filmek voltak, horrorfanatizmusom viszonylag kései szakaszában realizáltam,…

Kínzások és kivégzések XIX. – Élve megnyúzás

Több hétnyi pauzát követően folytatjuk közkedvelt sorozatunkat, amelyben a történelem leghíresebb és legkegyetlenebb kínzásait, illetve kivégzéseit mutatjuk be. A középkortól a modern korig, Amerikától Ázsiáig igyekszünk bemutatni az emberi találékonyság…

CineScience #2-Párhuzamos univerzumok

Rovatunk előző részében megvizsgáltuk a 20. század tudományos forradalmának egyik ágából, az általános relativitáselméletből következő rejtélyes objektumokat, a fekete lyukakat. A modern fizika másik tartóoszlopa azonban, ellentétben Einstein elméletével, a…

Nincs másfél órád? Íme három rövidfilm az elfoglaltabb horrorrajongóknak

Nem véletlen, hogy a filmművészetben külön műfajként ismerjük a rövidfilmeket; amíg egész estés társaik nem feltétlenül szegezik a képernyő elé a nézőt az egész játékidőn keresztül, a rövidfilm arra hívatott, hogy röpke pár perc alatt legalább akkora hatást gyakoroljon az emberre, mintha másfél óráról lenne szó. Mivel egyetlen nyúlfarknyi alkotásnak felesleges lenne egy egész cikket szentelni, elhoztunk nektek egyszerre hármat: egy felejthetőt, egy jót és egy kiemelkedőt. Kezdjük hát a számomra legkevésbé impozáns darabbal, amiben ettől függetlenül más még kedvét lelheti. (tovább…)


The Keeping Hours (2017) (Őrzött idő)

Néha előfordul, hogy az aznap estére – mondjuk IMDB alapján – választott filmünktől nem egészen azt kapjuk, amit mondjuk a műfaji besorolás alapján várunk. Emígyen jártam a hétvégén a 2017-ban befejezett, de mindössze 2018 júliusában bemutatott The Keeping Hours-szel, amikor is horror-drámára számítva egy, a horrorok, thrillerek feszültségfokozásra alkalmas eszköztárát erkölcsileg már-már elítélhető módon felhasználó misztikus, romantikus-drámát kaptam. Az alább leírtak – a téma okán – számos spoiler-t tartalmazhatnak azok számára, akik immáron tisztában lévén az Őrzött idő huncutságával, mégis adnának egy esélyt az amúgy meglepően érdemes darabnak.

(tovább…)


Venom (2018)

Marvel Comics földönkívüli szimbiótája ugyan 2014-ben már felbukkant egy rövid jelenet erejéig a reboot-olt Csodálatos Pókember második részének végén, azonban a Sam Raimi Pókember-trilógiájának hármas számú epizódjában nyújtott teljesítménye okán sokáig nem is akartak hozzányúlni. Végül hosszas tervezgetést követően Ruben Fleischer (Zombieland) közreműködésével idén újból szintet színre lépett. És Tom Hardy kvalitásainak előzetes ismerete alapján nem is akármilyen produkciót várhatott a nézőközönség! (tovább…)


Downrange (2017) (Defekt)

A már-már polihisztorként tevékenykedő, japán származású Ryuhei Kitamura producer, színész, vágó, illetve vizuális effektusokért felelős szakember, de leginkább mégiscsak rendező –  olyan filmekért felelős, mint az Éjféli etetés vagy a No One Lives – legújabb alkotásában egy fránya defekt okozza a bajt. Ebben a váratlan fordulatokkal teli, feszültségben tobzódó horrorban az autó szerencsétlenül járt utasai szinte egy kamaradrámához illő helyzetben találják magukat, ahol nem más a tét, mint az életük…

(tovább…)


Ahockalypse (2018)

Jégkorong és a zombik – ezzel a fergetegesnek tűnő koncepcióval készített horror-komédiát  Wayne Harry Johnson Jr. rendező, aki télisportos gegekben és vérbő jelenetekben bővelkedő produkcióját elsőre úgy képzeltem el, mint a foci és a zombik belsőséges kapcsolatát taglaló francia Goal of the Dead című szórakoztató marhaságot. Elvárásaimat azonban szokás szerint lezúzta a valóság… (tovább…)


Jön a Defekt – Kitamura újra rémiszt!

Ryuhei Kitamura, az Éjféli etetés, a No One Lives, valamint két kultikus alkotás, a Versus és az Azumi rendezője bűnösen szórakoztató horror-thrillerjében sokadszorra is megmutatja, hogy kevesen képesek nála mesteribben adagolni a feszültséget. A Downrange – Defekt egy váratlan fordulatokban bővelkedő film, mely nézőjét az első perctől fogva megragadja, és nem ereszti el egészen a lezárásig.

(tovább…)


The First Purge (2018)

Tisztán emlékszem arra, amikor annak idején az első Purge-film előzetesét kézhez kaptuk. A véleményem szerint kiváló alapötletet felvető koncepciót ma, a múltba visszatekintve a Tanú című remekmű egyik híressé vált mondatával tudnám jellemezni – akkor még nem sejtettem. Akkor még nem sejtettem ugyanis, hogy a később franchise-ként terebélyesedő történet-kavalkád fokozatosan előrehaladva fog egyre mélyebbre süllyedni. Minden egyes új epizód esetén azonban felmerül a kérdés: végül sikerült-e valamelyest enyhíteni a csorbán, sikerült-e valahogy átbillenteni a képzeletbeli mérleg serpenyőjét.  (tovább…)


Halloween (2018)

Halloween (2018)Ha valaki megkérdezi tőlem, hogy melyik a tíz kedvenc horrorfilmem, akkor általában a frappáns melyik évtizedből válasszal viszem tovább a beszélgetést. Az elkerekedő szemek hatására inkább átfogalmazom a kérdést. Természetesen létezik egy örök top 10-es lista, ami a számomra legfontosabb horrorfilmeket tartalmazza, de ezen alkotások zöme a ’70-es és ’80-as években készült. Ez nem azt jelenti, hogy ezután nem készültek értékes darabok (sőt!), egyszerűen csak ezen korszak filmremekeivel szerettem meg a műfajt.

(tovább…)


Bela Kiss Prologue (2013)

A sorozatgyilkosokra többnyire haláluk után, de néha már életükben is szörnyű sors vár: a tehetségtelen rendezők hullarablókat megszégyenítő munkamorállal gyalázzák meg a történetüket. Nincs ez másként a legnagyobb magyar sorozatgyilkos, Kiss Béla esetében sem, akiből ez a 2013-as német celluloidlepra egy időutazó és/vagy halhatatlan szellemvámpír slashergonoszt csinál. (tovább…)


Sylvian Neuvel: Védtelen halandók (Themis-akták 3.) (2018)

Sylvian Neuvel 2016-ban nagyot durrantott első regényével, amit csakhamar az év legjobb sci-fi könyveként emlegettek hazájában. Az Alvó óriásokat még abban az évben közel tíz nyelvre fordították le, köztük kis hazánk nyelvére is, amit egy évvel később követett a folytatás: Ébredő istenek címen. Az említett regényekkel mi is foglalkoztunk (katt a linkekre). A történet azóta trilogiává nőtte ki magát, s immár az Agave kiadónak köszönhetően mi magyarok is olvashatjuk a Themis-akták széria záró akkordját.

(tovább…)