Alan Moore

Hold the Dark (2018)

Az utóbbi pár év termését elnézve akár azt is mondhatnánk, kezd kialakulni egyfajta trend a thriller műfaját illetően; a megfelelően megkomponált, tipikus környezetbe helyezett bizarr gyilkossági ügyeken alapuló filmek ugyanis…

Kryptozoológia – 27. rész – Crosse atkái

Egy korábbi epizódunkban említettük, hogy a mesterséges élet létrehozásának lehetősége már a középkorban is megmozgatta a természettudományok művelőinek fantáziáját. Az irodalomban kétség kívül Mary Shelley először 1818-ban kiadott Frankenstein című…

Summer of 84 (2018)

Úgy tűnik a Netflix kábelcsatornán futó (első és második után lassan harmadik évadjához közeledő) Stranger Things által gerjesztett hatalmas retro-hullám csak nem akar apadni. Erre a legeklatánsabb példa a Turbo…

Venom (2018)

Marvel Comics földönkívüli szimbiótája ugyan 2014-ben már felbukkant egy rövid jelenet erejéig a reboot-olt Csodálatos Pókember második részének végén, azonban a Sam Raimi Pókember-trilógiájának hármas számú epizódjában nyújtott teljesítménye okán…

Downrange (2017) (Defekt)

A már-már polihisztorként tevékenykedő, japán származású Ryuhei Kitamura producer, színész, vágó, illetve vizuális effektusokért felelős szakember, de leginkább mégiscsak rendező –  olyan filmekért felelős, mint az Éjféli etetés vagy a…

Halloween (2018)

Halloween (2018)

Ha valaki megkérdezi tőlem, hogy melyik a tíz kedvenc horrorfilmem, akkor általában a frappáns melyik évtizedből válasszal viszem tovább a beszélgetést. Az elkerekedő szemek hatására inkább átfogalmazom a kérdést. Természetesen…

UFO (2018)

Éppen a minap beszélgettünk UFO-fan kollégámmal, Absvrd-dal arról, hogy vajon manapság mivel is lehetne megfogni a téma iránt fanatikus nézőket, mint például minket. Jó rég volt utoljára olyan alkalom, hogy…

The Nun (2018) (Az apáca)

Úgy hiszem, nem túlzás azt állítani, hogy a The Nun a 2018-as esztendő egyik legjobban várt horrorja volt. A James Wan nevéhez fűződő Conjuring-univerzum ezáltal egy újabb darabbal bővült, de…

Slender Man (2018) (Az ismeretlen rém)

Nagyon-nagyon régen vártam annyira horrorfilmet, mint a Slenderman-sztori alapján íródott 2018-as művet. Habár rám igazán nagy hatással mindig is az igaz történeten alapuló filmek voltak, horrorfanatizmusom viszonylag kései szakaszában realizáltam,…

Kínzások és kivégzések XIX. – Élve megnyúzás

Több hétnyi pauzát követően folytatjuk közkedvelt sorozatunkat, amelyben a történelem leghíresebb és legkegyetlenebb kínzásait, illetve kivégzéseit mutatjuk be. A középkortól a modern korig, Amerikától Ázsiáig igyekszünk bemutatni az emberi találékonyság…

CineScience #2-Párhuzamos univerzumok

Rovatunk előző részében megvizsgáltuk a 20. század tudományos forradalmának egyik ágából, az általános relativitáselméletből következő rejtélyes objektumokat, a fekete lyukakat. A modern fizika másik tartóoszlopa azonban, ellentétben Einstein elméletével, a…

Batman: The Killing Joke (Batman: A gyilkos tréfa) (1988)

killingjokecomics_thumbAz 1980-as években a DC Comics hatalmas változásokon ment keresztül. Ekkortájt szüntették meg a több Földből álló multiverzumukat a Crisis of Infinite Earths elnevezésű eseménnyel, egyszerűvé téve eme kesze-kusza világot és utat engedve kiváló tehetségű íróknak. Így a 80-as évek második felében olyan, mai napig népszerű művek születtek, mint a Batman: Year One, vagy a The Dark Knight Rises. Ebben az időben lépett színre Alan Moore, a Watchmen és a V for Vendetta írója, aki egy Superman-es sztori után úgy döntött, ideje a képregénykiadó másik reklámarcával, a Denervéremberrel foglalkozni. Végül 1988-ban kiadta a Gyilkos tréfa című füzetet, mely talán mind a mai napig az egyik legnagyobb hatású Batman képregény. (tovább…)


Alan Moore: Tygers (1986) – Egy Zöld Lámpás végzete

Kevés szuperhős hagy hidegen annyira, mint Zöld Lámpás. Ez egyrészt a karakterből is fakad, a legismertebb Zöld Lámpás, Hal Jordan számomra mindig is az egyik legszürkébb figura volt. Másrészt már a koncepció meglehetősen elszállt: adott egy karakter, amely még Supermannél is nagyobb és rosszabbul definiált hatalommal bír, illetve röhejesebb Achilles-sarokkal – a sárga színű dolgokra nem hat hősünk képessége –, emellett ráadásul a cselekmény helyszínéül elsődlegesen a világűr szolgál, idegen bolygókkal és teremtményekkel. Valahogy az egész túlságosan is elszállt számomra, pedig én Csodanő láthatatlan repülőjét is meg tudom bocsátani. – A következőkben új vendégbloggerünk, Archnihil kalauzolja el a Kedves Olvasókat a képregények világába. 

(tovább…)


V for Vendetta (2005) (V mint Vérbosszú)

V1Három-négy évente legalább egyszer megtörténik, hogy egyetlen kép alapján máris tudom egy filmről, hogy nagyon fog tetszeni, és hogy mindenképpen meg kell néznem; ez a megérzésem még sosem hagyott cserben. Így voltam anno a V-vel, amiről kizárólag jó dolgokat tudok mondani, ezért örömömre szolgál, hogy ennek az oldalnak a hasábjain én beszélhetek róla. Egyébként pedig józan ésszel nem tudom elképzelni, hogy ki ne lenne kíváncsi erre, hiszen Alan Moore képregényén alapul, a Mátrix-tesók pénzelték, elgondolkodtató, látványos és nemcsak egy elképesztően király szabadságharcos/szuperhős van benne, hanem még egy csomó rendkívüli színész is. Azért a horror rajongóinak sem kell szomorkodniuk, mert elég sok véres esemény történik, de a lényeg nem csak ez; úgyhogy maszkot fel és irány a jövő Londonja, nézzünk szembe együtt a Sutler-rezsimmel V oldalán! (tovább…)


Watchmen (2009) (Az őrzők)

watchmen_thumbNem sokkal az országos premier után szakíthattam időt arra, hogy egy délután ellátogassak az általam jól ismert pláza mozijába, és megnézzem az év legjobban beharangozott képregényfeldolgozását, a Watchment. Becsületes képregényrajongóként még karácsonyra beszereztem a magyarul is megjelent köteteket – ezeket ajánlani tudom mindenkinek, még ha negatív véleménye is van a szuperhősös képregényekről, ugyanis csak szuperlatívuszokban lehet beszélni róluk – aztán pedig vártam a márciust, néztem a jobbnál-jobb előzeteseket, és csak vártam, és újra elolvastam a könyveket, és vártam… (tovább…)