ausztrál

The Prodigy (2019) (A csodagyerek)

 Az idei év horrortermésének egyik legjobban várt filmje volt a The Prodigy, ezért is kerülhetett fel a mi listánkra is. Klasszikusokat idéző, Ómenes, ám az elmúlt évek slágerét, a démonos-megszállós…

sharon tate

The Haunting of Sharon Tate (2019)

A Serial Chillers soron következő fejezetében Charles Manson-ihlette filmeket mutatunk be. Választásunkat indokolja, hogy idén augusztusban van a neki és “családjának” tulajdonított gyilkosságok 50. évfordulója, melyről a filmipar is megemlékezik:…

susan hill a fekete ruhás nő horror thriller könyv

Susan Hill – A fekete ruhás nő (1995)

Számos ismert film alapjául szolgáltak már irodalmi művek, és sokszor vitatkoznak össze a könyvmolyok és a filmimádók azon, vajon melyik is volt a jobb. Ha mód van rá, jobb, ha…

Interjú Farkas Balázzsal, a Lu Purpu című kisregény és az Embertest novelláskötet írójával

Farkas Balázsnak eddig három könyve jelent meg kisebb kiadóknál, több novelláját olvashattuk a Black Aether hasábjain, most pedig egy weird kisregény érkezett tőle a Polip jegyében. Többek között megtudhatjátok, hogy mit…

Komor Zoltán – NERekció (2019)

A bizarro fiction elvetemült hazai képviselője ismét csak megörvendeztet, illetve beállítottságtól függően sokkolva borzaszt el minket! Komor Zoltán (kis)regény helyett ezúttal a közelmúlt hazai eseményeire reflektál, ahol politikai és történelmi…

Mit is tudunk eddig a Witcher-sorozatról?

Néhány nappal ezelőtt megjelent a cikk aljára is belinkelt első kedvcsináló a hamarosan érkező Witcher-sorozathoz. Rövid cikkünkben most összegezzük, eddig mit is tudunk Ríviai Geralt eljövendő kalandjairól, megfűszerezve kicsit az…

ketchum

Jack Ketchum: a Dead River sorozat

 Ketchum kis hazánkban egy kevésbé ismert figura. Jól jelzi ezt az a tény is, hogy regényeiből mindössze egyet fordítottak magyarra: A szomszéd lányt. Pedig a horror zsánerében nehezen kikerülhető név…

CineScience #3- Csernobil és nukleáris katasztrófák

Az elmúlt hónapokban a Csernobil sorozatnak köszönhetően a közvélemény ismét felkapta az atomerőművek és a nukleáris fegyverek által okozható pusztítások témakörét, és egyre többen érdeklődnek a maghasadással  működő szörnyetegek mögött…

Midsommar

Midsommar (2019) (Fehér éjszakák)

Kis túlzással szinte remegő kézzel vártam Ari Aster második nagyjátékfilmjét, mivel rendezői debütálása olyan maradandó nyomokat hagyott bennem, mint kevés horrorfilm a XXI. században. Ha ehhez még hozzáadjuk a tényt,…

Dark_season 2

Dark 2. évad (2019)

Idén júniustól elérhető a Netflix német gyártású sorozatának, a Dark-nak a második évadja. A folytatás ezúttal nyolc résszel jelentkezik a korábbi tízhez képest. A helyszín továbbra is a látszólag jelentéktelen,…

Azilum különszám: Árnyak az időn túlról 2. (szerk. Somogyi Gábor)

A lovecraft-i stílusban és szubkultúrában érdekelt irodalmi fanzine jóvoltából most megjelent a természetfeletti borzongást nyújtó antológia második kötete. Míg a három részesre tervezett installáció első kiadványa az 1920 és 1960…

Annabelle Comes Home (2019)

Idén nyáron újabb darabbal bővült az utóbbi években egyre terebélyesebbé váló Conjuring-univerzum. A történet középpontjában a már régi ismerősnek mondható Annabelle-baba áll, hiszen a készítők – sokakkal ellentétben – úgy…

Tasmanian Devils (2013) (Tasmán ördögök)

Nem kell ahhoz önjelölt biológusnak lenni, hogy megbizonyosodjunk az erszényes (vagy közismertebb nevén: tasmán) ördög létezéséről. Az egykoron Ausztráliában is őshonos, de vadászat által a kontinensen kipusztított emlőst 1941 óta hivatalosan is védetté nyilvánították, és mára megfogyatkozott populációja már csak Tasmánia szigetén lelhető fel. Filmünk készítőinek pedig ennyi információ sem kellett, hogy vérre éhes CGI-kreatúrákat szabadítsanak e televízióra készült produkcióban. (tovább…)


100 Bloody Acres (2012)

Nem elég jó a trágyád, és ebből kifolyólag a konkurencia megrendelése is egyre nagyobb?! Elütött négylábúakból készült Vér és Csont fantázianévre keresztelt elegyedet még a rádióreklámok után sem igazán veszik?! És belterjes suttyó redneck létedre máshoz nem értesz a világon?! Akkor nincs mese, bizony meg kell változtatni a receptet, és az sem probléma, ha valami egészen új hozzávalót kell keresni – nagyjából ezekről a problémákról szól a most taglalt, egyedi ízű ausztrál produkció. (tovább…)


Upgrade (2018) (Újraindítás)

Az 1999-ben startoló Mátrix trilógia nem kevesebbet ért el, mint hogy átvezette az akció-sci-fit a 21. századba. A többek között a mesterséges intelligencia természetével és lételméleti kérdésekkel foglalkozó film egyik fő varázsa a helyenként valóban lélegzetelállító technikai megvalósítás volt, mely alatt többek között az akciójelenetek talán sohasem látott megkoreografáltságát értjük. Az azóta eltelt esztendők nem vagy csak alig voltak képesek újat mutatni a műfajban: a nagy költségvetésű blockbuster-ek (Edge of Tomorrow, Planet of the Apes újrázások, hogy csak hirtelen kettőt említsek a legrosszabbakból) rendre elvéreztek a feleljünk-meg-minden-ízlésnek-és-korosztálynak hollywoodi ukáz oltárán. Igazán bevállalós, eredeti dolgokat leginkább a kis költségvetésű, független, kis túlzással sufni-produkcióktól kaphattunk, valamint a Netflix is felkarolta a kisüzemi sci-fi gyártást az utóbbi években, ha nem is mindenki osztatlan örömére. 2018 nyarán aztán jóformán teljesen sötét lóként került a – külföldi – mozikba Leigh Whannell író-rendező Upgrade című műve, amely nagyon gyorsan bebizonyította, hogy a 21. század második évtizedében is lehet élet a Netflixen és a garázsfilmezésen túl az akciófilmbe oltott science-fiction világában. (tovább…)


Infini (2015) (Mentőakció)

Egy darabig úgy terveztem, hogy a Shane Abbess (a nem túl jó emlékű Terminus producere) által írt és rendezett ausztrál sci-fi horror, az Infini bemutatását az “Azért néztük meg, hogy nektek ne kelljen” frázissal nyitom majd, melyet kielégítően szellemesnek találtam erre a célra. Történt azonban, hogy időközben újranéztem a filmet, elolvastam néhány laikus kritikát is és arra jutottam, hogy talán nem veszem el mindenki kedvét rögtön az első mondatommal. Félreértés ne essék, másodjára nézve sem lettem libabőrös az Infini rendkívül mélyen szántó mondanivalója által generált katartikus élménytől, de azért az is világossá vált, hogy az összelopkodott, félkésznek tűnő sztori és a legalábbis kérdéseket felvető megvalósítás ellenére, valamiért sokakat mégis megfogott ez az alkotás és ki vagyok én, hogy mindjárt az elején ítéletet mondjak valamiről, amit lehet, csupán én nem vagyok képes értékelni. (tovább…)


Better Watch Out (2017)

Az ausztrálok évről évre megörvendeztetnek bennünket néhány említésre méltó alkotással, így aztán nem véletlen, hogy szerkesztőségünk idén összeállított egy top 10-es listát a távoli kontinens horrorfilmes felhozatalából. Igazán érdekes és egyedi hangulat jellemzi az ott készült darabokat, ezúttal a szezont kissé megelőzve egy karácsonyi home invasion és slasher mixet mutatnék be, ami leginkább a Reszkessetek, betörők!, a Funny Games és a Sikoly furcsa szerelemgyermekére hasonlít. (tovább…)


Waterborne (2014)

waterb_thumbVérszomjas zombi-kenguruk támadják be a főszereplőnket ebben a közösségi adakozásban megfogant ausztrál rövidfilmben, mely szerte a világon filmfesztiválok tucatjain, díjak sokaságával bizonyította rátermettségét. Ausztrália vadjai még sosem voltak ennyire félelmetesek! (tovább…)



Cargo (2013)

cargo_thumbA már legnépszerűbb videómegosztón is elérhető ausztrál rövidfilmünkben a zombi-apokalipszis közepébe cseppent, determinált sorsú főszereplőnk újraértelmezi a répabot fogalmát.

 

 

(tovább…)


Predestination (2014) (Időhurok)

predestination_thumbIdőutazós filmekben az a “rossz”, hogy alig kezdődik el a film, pörög le néhány képsor, de a történet szempontjából pár kiemelten fontos momentum már sejthető, vagy legalábbis kikövetkeztethető – ám ettől még lehet bőven érdekes és/vagy szórakoztató az adott produktum. Az ausztrál Spierig-testvérek (Undead, Daybreakers) egy klasszikus Robert Heinlein novellán (Ti zombik mind) alapuló mozija is pont egy ilyen darab, amit a standard időutazós sablonok ellenére is csak ajánlani tudok mindenkinek! (tovább…)


The Loved Ones (2009)

Sean Byrne első egész estés filmje a befejezést követően csak két évvel juthatott el a nagyérdemű elé, addig számos fesztivált megjárt és a közönség kegyét sikerült elnyernie. Az író-rendező olyan történetet készített, ami egy az egyben elférne bármelyik Csellengők részben, ahol eltűnt gyerekekkel, fiatalokkal foglalkoznak. A mindössze 84 perc alatt, pedig képes megragadni a figyelmet, ugyanakkor elborzaszt, de nem taszít lelkileg a szék alá.

(tovább…)