ausztrál

let the right one in

Let he Right One In ((Låt den rätte komma in)) (2008) (Engedj be!)

Még a legelején szeretném leszögezni, hogy a zombik után a második legkevésbé kedvelt témám a horrorban a vámpíroké. Különösen a klisés, buta vámpírtörténeteket nem kedvelem, amiből annyira sok van, hogy…

The Body Snatcher (1945) (A hullarabló)

Az 1930-as évek sztárjait – Boris Karloffot és Lugosi Bélát – szerepeltető film egy valódi klasszikus 1945-ből. A korszak más filmjeihez hasonlóan A hullarabló is egy viktoriánus történetet dolgoz fel,…

Stephen King – Owen King: Csipkerózsikák (2018)

Stephen King a horror nagymestere évtizedek óta tartó kitartó munkásságával meghatározó személyéve vált korunk horror műfajának. Írás iránti szenvedélye már megfertőzte idősebbik fiát is, aki apja nyomdokaiba lépve, Joe Hill…

Serial Chillers XIII: Ismeretlen tettesek – 1. rész: JonBenét Ramsey esete

Rovatunk februári kiadása ezúttal is egy tematikára épül, e havi választásunk pedig az ismeretlen tettesekre esett. Ezek az emberek, habár szörnyű, kimondhatatlan dolgokat tettek, sosem buktak le, sosem nyerték el…

TranslatePasta #06 – Kecskeember (Anansi’s Goatman Story)

A most következő creepypastát Blissenobiarella kollegina ismerősei ajánlották figyelmünkbe néhány hete. Habár a történet valóban elég “creepy” a maga nemében, azért néhány dolgot megjegyeznék. A fordítás alapjául szolgáló verziót a…

10 könyv 2018-ból, amit el kell olvasnod!

A 2017-es könyvajánlónk sikerén felbuzdulva idén is úgy döntöttünk, hogy összegyűjtjük nektek, a tavalyi év 10 legérdekesebb horror és sci-fi irodalmi művét, amihez idén már a darkfantasy műfaj is becsatlakozott, illetve…

Glass (2019) (Üveg)

Már egy jó ideje közhelyesnek számítanak azon fejtegetések, amelyek M. Night Shyamalan hektikus teljesítményét hivatottak boncolgatni. Az indiai származású filmrendező alkotásainak minősége ugyanis szélsőségek közt ingadozik: olykor kiugróan magas szintű,…

Képtelen történetek, másvilági mesék (2018)

Mint minden évben, a Kaméleon Komix kétezer-tizennyolcban is egy fantasztikus kiadvánnyal rukkolt elő. A Világvégi mesék és a Mesék az ágy alól kötetek után Szűcs Gyula ezúttal kissé csavart a…

Stephen King adaptációk 2019-ben

Aki nem egy kő alatt élt mostanában, annak nagy valószínűséggel feltűnhetett, hogy az utóbbi években egyfajta hirtelen jött revival-hullámként mind több és több King feldolgozást kaptunk, az AZ című (remake)…

2019 top 10 legjobban várt horrorfilmje

2019 – Top 10 legjobban várt horrorfilm

Az év zárása a mérhetetlen mennyiségű bejgli és pezsgő elfogyasztása mellett kiváló lehetőséget biztosít az eltelt esztendő filmjeinek rangsorolására, és a következő 365 napban érkező új alkotások izgalommal történő listázására….

Bird box (2018)

Évekkel ezelőtt Josh Malerman gondolt egyet és zenészi karrierjét feldobva könyvet kezdett írni. Ebből lett a posztapokaliptikus horror, a Madarak a dobozban (KATT a cikkre), amit nemcsak a kritikusok, de…

2018 Top 10 – Szerkesztőségi toplista

Ragaszkodva a szokásokhoz, az idei év végén is jelentkezünk már-már hagyományossá váló toplistánkkal, amelyben a 2018-as esztendő legjobb alkotásait – filmek és sorozatok terén egyaránt – szeretnénk nektek összegyűjteni. Természetesen…

100 Bloody Acres (2012)

Nem elég jó a trágyád, és ebből kifolyólag a konkurencia megrendelése is egyre nagyobb?! Elütött négylábúakból készült Vér és Csont fantázianévre keresztelt elegyedet még a rádióreklámok után sem igazán veszik?! És belterjes suttyó redneck létedre máshoz nem értesz a világon?! Akkor nincs mese, bizony meg kell változtatni a receptet, és az sem probléma, ha valami egészen új hozzávalót kell keresni – nagyjából ezekről a problémákról szól a most taglalt, egyedi ízű ausztrál produkció. (tovább…)


Upgrade (2018) (Újraindítás)

Az 1999-ben startoló Mátrix trilógia nem kevesebbet ért el, mint hogy átvezette az akció-sci-fit a 21. századba. A többek között a mesterséges intelligencia természetével és lételméleti kérdésekkel foglalkozó film egyik fő varázsa a helyenként valóban lélegzetelállító technikai megvalósítás volt, mely alatt többek között az akciójelenetek talán sohasem látott megkoreografáltságát értjük. Az azóta eltelt esztendők nem vagy csak alig voltak képesek újat mutatni a műfajban: a nagy költségvetésű blockbuster-ek (Edge of Tomorrow, Planet of the Apes újrázások, hogy csak hirtelen kettőt említsek a legrosszabbakból) rendre elvéreztek a feleljünk-meg-minden-ízlésnek-és-korosztálynak hollywoodi ukáz oltárán. Igazán bevállalós, eredeti dolgokat leginkább a kis költségvetésű, független, kis túlzással sufni-produkcióktól kaphattunk, valamint a Netflix is felkarolta a kisüzemi sci-fi gyártást az utóbbi években, ha nem is mindenki osztatlan örömére. 2018 nyarán aztán jóformán teljesen sötét lóként került a – külföldi – mozikba Leigh Whannell író-rendező Upgrade című műve, amely nagyon gyorsan bebizonyította, hogy a 21. század második évtizedében is lehet élet a Netflixen és a garázsfilmezésen túl az akciófilmbe oltott science-fiction világában. (tovább…)


Infini (2015) (Mentőakció)

Egy darabig úgy terveztem, hogy a Shane Abbess (a nem túl jó emlékű Terminus producere) által írt és rendezett ausztrál sci-fi horror, az Infini bemutatását az “Azért néztük meg, hogy nektek ne kelljen” frázissal nyitom majd, melyet kielégítően szellemesnek találtam erre a célra. Történt azonban, hogy időközben újranéztem a filmet, elolvastam néhány laikus kritikát is és arra jutottam, hogy talán nem veszem el mindenki kedvét rögtön az első mondatommal. Félreértés ne essék, másodjára nézve sem lettem libabőrös az Infini rendkívül mélyen szántó mondanivalója által generált katartikus élménytől, de azért az is világossá vált, hogy az összelopkodott, félkésznek tűnő sztori és a legalábbis kérdéseket felvető megvalósítás ellenére, valamiért sokakat mégis megfogott ez az alkotás és ki vagyok én, hogy mindjárt az elején ítéletet mondjak valamiről, amit lehet, csupán én nem vagyok képes értékelni. (tovább…)


Better Watch Out (2017)

Az ausztrálok évről évre megörvendeztetnek bennünket néhány említésre méltó alkotással, így aztán nem véletlen, hogy szerkesztőségünk idén összeállított egy top 10-es listát a távoli kontinens horrorfilmes felhozatalából. Igazán érdekes és egyedi hangulat jellemzi az ott készült darabokat, ezúttal a szezont kissé megelőzve egy karácsonyi home invasion és slasher mixet mutatnék be, ami leginkább a Reszkessetek, betörők!, a Funny Games és a Sikoly furcsa szerelemgyermekére hasonlít. (tovább…)


Waterborne (2014)

waterb_thumbVérszomjas zombi-kenguruk támadják be a főszereplőnket ebben a közösségi adakozásban megfogant ausztrál rövidfilmben, mely szerte a világon filmfesztiválok tucatjain, díjak sokaságával bizonyította rátermettségét. Ausztrália vadjai még sosem voltak ennyire félelmetesek! (tovább…)


Bad Moon Rising (2010)

badmoonrising_thumbAz ausztrál Scott Hamilton rövidfilmjében a rosszfiúk által megkötözött túsz úgy tűnik, nem éppen a legbékésebben reagál a teliholdra… (tovább…)


Cargo (2013)

cargo_thumbA már legnépszerűbb videómegosztón is elérhető ausztrál rövidfilmünkben a zombi-apokalipszis közepébe cseppent, determinált sorsú főszereplőnk újraértelmezi a répabot fogalmát.

 

 

(tovább…)


Predestination (2014) (Időhurok)

predestination_thumbIdőutazós filmekben az a “rossz”, hogy alig kezdődik el a film, pörög le néhány képsor, de a történet szempontjából pár kiemelten fontos momentum már sejthető, vagy legalábbis kikövetkeztethető – ám ettől még lehet bőven érdekes és/vagy szórakoztató az adott produktum. Az ausztrál Spierig-testvérek (Undead, Daybreakers) egy klasszikus Robert Heinlein novellán (Ti zombik mind) alapuló mozija is pont egy ilyen darab, amit a standard időutazós sablonok ellenére is csak ajánlani tudok mindenkinek! (tovább…)


The Loved Ones (2009)

Sean Byrne első egész estés filmje a befejezést követően csak két évvel juthatott el a nagyérdemű elé, addig számos fesztivált megjárt és a közönség kegyét sikerült elnyernie. Az író-rendező olyan történetet készített, ami egy az egyben elférne bármelyik Csellengők részben, ahol eltűnt gyerekekkel, fiatalokkal foglalkoznak. A mindössze 84 perc alatt, pedig képes megragadni a figyelmet, ugyanakkor elborzaszt, de nem taszít lelkileg a szék alá.

(tovább…)


The 25th Reich (2012) (A 25. birodalom)

A nácik szokása volt, hogy régebben bizonyos tavakból (Zombie Lake, 1981) vagy tengerből (Shock Waves, 1977) bukkantak elő, de akadt, hogy éppen szörfölve uralták a poszt-apokaliptikus világot (Surf Nazis Must Die, 1986). Későbbiekben északon ásták elő magukat, a norvég hó alól (Dead Snow, 2008), nemrég pedig a lakatlannak hitt Holdról derült ki, hogy ott építették fel titokban a bázisukat (Iron Sky, 2012). Ilyen kreatív képzelőerővel vajon miért ne hinnénk el, hogy egy csapat kretén katona egy balul elsült ausztrál időutazás keretében a jövőben irdatlan náci óriáspókokkal fut össze?! Következzék tehát a Helloween Night Fest számomra egyik legmaradandóbb alkotása, persze csakis az elpusztult agysejtek számát figyelembe véve, muhaha! (tovább…)