Dracula

Black Aether & Borzongás & CineGore Novellapályázat

Hölgyeim és uraim, fiúk és lányok, tisztelt olvasóink, a következő lenne a helyzet. A Borzongás Horrormagazin és a Black Aether ponyvamagazin még áprilisban jelentették be, hogy egyesítik erőiket egy nagyszabású…

Igaz történet alapján – Slenderman

Annak ellenére, hogy a horror műfaja évről évre egyre szélesebb közönséget szólít meg, még napjainkban is igen kevés olyan, a szcénához köthető karaktert tudunk felsorolni, akiknek neve a zsáner rajongótáborát…

The Endless (2018)

The Endless (2018)

Valószínűleg Justin Benson és Aaron Moorhead neve nem cseng minden horror-rajongó fülében ismerősen, de biztos vagyok benne, hogy korábbi munkáik megemlítése már sokkal jobban rezonál a szakavatott nézők számára. Az…

Extinction (2018)

Az emberek történelmük során számos forgatókönyvet tartottak, és tartanak a mai napig is számon azt illetően, hogy miként fog egy nap fajunknak végképp leáldozni. A népszerűbb, populárisabb elméletek közül merített…

Kínzások és kivégzések XIX. – Élve megnyúzás

Több hétnyi pauzát követően folytatjuk közkedvelt sorozatunkat, amelyben a történelem leghíresebb és legkegyetlenebb kínzásait, illetve kivégzéseit mutatjuk be. A középkortól a modern korig, Amerikától Ázsiáig igyekszünk bemutatni az emberi találékonyság…

CineScience #2-Párhuzamos univerzumok

Rovatunk előző részében megvizsgáltuk a 20. század tudományos forradalmának egyik ágából, az általános relativitáselméletből következő rejtélyes objektumokat, a fekete lyukakat. A modern fizika másik tartóoszlopa azonban, ellentétben Einstein elméletével, a…

GastroGore extra – Horror Sörök vol. 2.

Nyilván nem kell nagyon ecsetelnem, hogy ezeken a borzasztóan meleg nyári napokon mennyire szörnyen jól esik egy-egy hűsítő serital. Ahogy a Kedves Olvasók, úgy a szerkesztőség tagjai is előszeretettel szokták fogyasztani…

Veres Attila: Éjféli iskolák (2018)

Veres Attilával készült interjúnkban többek között nemrégiben megjelent novellás kötetéről beszélgettünk. A gyűjteményt sokan várták, és mondhatni nagy elvárások övezték. Attila első regényével komolyan felrakta azt a bizonyos lécet saját…

Kriptozoológia – 24. rész – Kriptobotanika I.

Ahogy a zoológiának a botanika, úgy a kriptozoológiának a rejtélyes állatok helyett növényekkel foglalkozó testvér-tudománya a kriptobotanika. Nem annyira meglepő módon úgy tűnik, hogy a növényvilág valamilyen oknál fogva kevésbé…

Hrabe Drakula (1971)

Nem ritkán lát az ember eredeti, csehszlovák (igen, jól hallottátok: csehszlovák!) horrorfilmet, így aztán amikor rábukkantam, nem is volt kérdéses, hogy a megtekintés mellett döntsek. Bár ez az Anna Procházková által rendezett nyolcvan perces fekete-fehér alkotás Bram Stoker világhírű regényéből készült, a csehszlovák televíziós költségvetésnek köszönhetően inkább egyfajta szolid díszletek közötti, félelmetesnek alig-alig nevezhető, kelet-európai korszellemet idéző, nagyobb tömegekhez szóló adaptáció. (tovább…)


Vampire in Brooklyn (1995) (Vámpír Brooklynban)

Wes Craven neve hallatán leginkább olyan klasszikusok jutnak először az ember eszébe, mint a Kígyó és a szivárvány, a Sziklák szeme, a Rémálom az Elm utcában vagy éppen a Sikoly-kvadrológia; Eddie Murphyről pedig az utóbbi időben elkövetett (minden szempontból) vállalhatatlan komédiái kapcsán nem sokan tudják, hogy egykoron szigorú tekintetű vámpírként állta a sarat. Hiszitek vagy sem, de ez a több mint húszéves horror-vígjáték bizony manapság is szórakoztatónak bizonyul! (tovább…)


A Drakula filmek evolúciója

Bram Stoker 1897-es regényét az elmúlt évszázadban rengetegen próbálták vászonra vinni, hogy elmesélhessék mindenidők leghíresebb vámpírjának tragikus történetét. Ezen alkotások közül egyértelműen kiemelkedik 5 mű, melyek mindegyike rendkívül nagy hatással volt nem csak a vámpírfilmekre, hanem magára a horrora is, hiszen ezen mozgóképek örökre megváltoztatták kedvenc műfajunk arculatát. A napokban végre felkerült oldalunkra az utolsó jelentős Dracula adaptáció bemutatása, így érdemes összefoglalnunk, hogy eme 5 alkotás hogyan is értelmezte Bram Stoker regényét, és milyen hatással volt a horrorfilmek további alakulására. (tovább…)


Bram Stoker’s Dracula (1992) (Drakula)

Bram Stoker remekművét, az 1897-ben megjelent Draculát számtalan alkalommal vitték vászonra a filmtörténelem során. Már a ’20-as években olyan nagyszabású alkotásokkal mutatták be az erdélyi vérszívó történetét, mint a Murnau féle Nosferatu, majd a Lugosi Béla, Christopher Lee vagy Frank Langella főszereplésével készült művek a műfaj koronázatlan királyává emelték a szörnyet. Stoker műalkotása azonban levélregény, a karakterek által írt irományok által ismerhetjük meg a történetet, és ebből adódóan rendkívül nehéz ezt pontosan filmre adoptálni. Ennek ellenére Francis Ford Coppola, a múlt évszázad egyik legnagyobb hatású rendezője pontosan ezt kísérelte meg 1992-ben, mikor a köpenybe egy bizonyos Gary Oldman-t bújtatott, s melyből mindenidők egyik legnagyobb adaptációja sikeredett. (tovább…)


Vérmérséklet: Drakula az élőhalott és a halhatatlan – méltó folytatások?

drakula az élőhalott thumbBram Stoker legendás regénye, a Drakula idén május végén fogja ünnepelni 121. születésnapját. Kevés lenne egy cikk ahhoz, hogy összes érdemét felsoroljam és részletezzem – nem csak a horrorirodalom egyik legkiválóbb darabja, amely a mai napig megállja a helyét (mellesleg személyes kedvencem, amelyet évente legalább egyszer újraolvasok), de a horror egész műfajára, a korai horrorfilmekre is felbecsülhetetlen hatással bírt, egy komplett szubkultúra megszületése előtt kövezte ki az utat, és a számtalan folklór motívumból összegezte, megalkotta a ma ismert modern vámpír alakját. Kicsit sem meglepő, hogy rengeteg folytatása, újraértelmezése létezik (ebben jelentős szerepet játszott a szerzői jogok sikertelen megtartása Stoker családja részéről, amely lehetővé tette jóváhagyásuk nélkül már viszonylag korán olyan filmek létrejöttét, mint a Universal-féle Drakula lánya és Drakula fia), ám ebből kiemelkedőek azok a kötetek, amelyek elég ambíciózusan a Drakula “hivatalos folytatásaiként” hirdetik magukat. (tovább…)


Dracula (1979)

Dracula. A név mely számtalan színészt, rendezőt, átlagembert megihletett és megrémített az elmúlt évszázad folyamán. Az erdélyi gróf történetének számtalan feldolgozása született, illetve karaktere boldog-boldogtalan szörnyfilmben szerepel mind a mai napig. A ’70-es években népszerűsége folytán számtalan B-filmben megjelent,  így a Universal Pictures elérkezettnek látta az időt és feldolgozta 1931-es, Lugosi Béla Dracula adaptációját. A szörnyet Frank Langella formálta meg a John Badham által rendezett változatban. (tovább…)


Castlevania (2017)

CastlevaniaVlad Tepes, Drakula sztoriját kívülről fújja mindenki. Adott egy nagyhatalmú lovag, aki keresztes háborúba vonul, az istene dicsőségéért. Otthon hagyja feleségét, és mikor hazatér, az asszonyt meggyalázva, holtan találja. Kiábrándul a múltjából, az istenéből, és bosszút esküszik, szövetkezik a Sátánnal. Örök életért cserébe örökké őt fogja szolgálni, és csak az emberek vére olthatja szomját. Keresi az igaz szerelmet, de sosem lehet övé. A Castlevania-t azóta vártuk, amióta a Netflix bejelentette a megvalósítását, így igyekeztünk minél gyorsabban elhozni nektek a kritikát róla, hiszen az első évad immár le is futott.

(tovább…)



Dracula aka. Drácula (1931)

spanishdracula_thumb1931-ben a filmipar még csak gyerekcipőben járt. Ekkortájt kezdték forgatni az első hangosfilmeket, utat törve egy újabb színészgenerációnak, és ugyancsak ekkor jelent meg a mozgóképtörténet egyik legjelentősebb darabja, a Lugosi Béla nevével fémjelzett Dracula, megnyitván a Universal Pictures klasszikus szörnyes korszakát. Azonban ekkoriban még nem létezett olyan, hogy felirat, ne adj Isten szinkron, viszont az egyszerű, nem angol anyanyelvű ember is szerette volna megtekinteni a vérszívó gróf történetét, így, miközben nappal Lugosiék alkotását forgatta a stúdió, éjszaka egy másik Drakula film készült: George Melford rendezésében a spanyol változat. (tovább…)


Hellsing (manga) (1997-2009)

HSMMiniHa már egyszer az egyik kedvenc sorozatomról van szó, amelynek mindkét anime adaptációjába igencsak beleszerettem, akkor nem is olyan meglepő, hogy úgy döntöttem, ideje a teljes mangát is elolvasni. És akkoriban eszméltem rá, hogy ez nem mindig annyira egyszerű, mintsem azt gondoltam volna. Hiszen, mikor berendeltem a Hellsinget, rádöbbentem, hogy még nincs is vége. És a 10. kötetig még kicsikét várnom kellett. Addig is felelevenítettem a tévésorozatot, a csodálatos zenéjét és a hihetetlenül izgalmas történetét. Utána belekezdtem a Hellsing Ultimate-be, ami szintén hamarabb indult el, mintsem befejeződött volna a történet, viszont sikeresen végigkövette azt, hiába volt némi csúszás a Geneon-nál a jogok tekintetében, illetve meg kellett várni az alkotóknak az új kötetek megjelenését is.

(tovább…)