h.p. lovecraft

Black Aether & Borzongás & CineGore Novellapályázat

Hölgyeim és uraim, fiúk és lányok, tisztelt olvasóink, a következő lenne a helyzet. A Borzongás Horrormagazin és a Black Aether ponyvamagazin még áprilisban jelentették be, hogy egyesítik erőiket egy nagyszabású…

Ghost of Camp Blood (2018)

A Borzongás magazin harmadik számában ti is megismerhettétek a Camp Blood sorozatot, melyet eyescream kollégával a legfinomabb kifejezéssel is csak minden idők legszennyebb slasher szériájaként értékeltünk. Ahogy a Trash Klub…

Veres Attila: Éjféli iskolák (2018)

Veres Attilával készült interjúnkban többek között nemrégiben megjelent novellás kötetéről beszélgettünk. A gyűjteményt sokan várták, és mondhatni nagy elvárások övezték. Attila első regényével komolyan felrakta azt a bizonyos lécet saját…

Interjú Veres Attilával, az Éjféli iskolák és az Odakint sötétebb szerzőjével

Veres Attila: Odakint sötétebb című első regényével a tavalyi évben elsöprő sikert aratott. Mind a kritikusok, mind az olvasók imádták a csipetnyi lovecrafti utóízű, a mai tucatregénytől merőben eltérő horror…

Serial Chillers VI.: Ricardo Leyva Muñoz Ramírez

A sorozatgyilkosok jelenségének talán egyik legérdekesebb része az a groupie-kultúra, ami a ténykedésüket kíséri. Az a halvány érdeklődés, ami a Serial Chillers rovatot életre hívta, semmi ahhoz képest, amit az…

CineScience #1-Fekete lyukak (2.rész)

A legutóbbi alkalom során sikeresen átnéztük, miről is szól valójában Albert Einstein 1915-ös forradalmi munkája, az általános relativitáselmélet, melyről mind a mai napig szerzünk megfigyelési tapasztalatokat. Az elmélet egyik leghíresebb…

hereditary örökség

Örökség (2018) (Hereditary)

Vérfagyasztó? Hátborzongató? Az utóbbi évek legőrültebb horrorja? Az idei év legrémisztőbb filmje? Sikoltozó nézők? Kezdem azt hinni, én egy másik filmet láttam, nem azt az Örökséget, amiről mindenki beszél.

The Neighbor (2018)

Modern, civilizált életünk egyik meghatározó elemévé is válhat a szomszédi viszony minősége. Jó szomszéd aranyat is érhet, egy kellően elmérgesedett ellenben könnyedén nem várt kellemetlenségekkel gazdagíthatja hétköznapjainkat. Aaron Harvey alkotása,…

A Quiet Place (2018) (Hang nélkül)

Az év egyik legjobban várt horrorját nemrég mutatták be a magyar mozikban, és bizony a siker nem maradt el sem itthon, sem pedig a tengerentúlon. Noha a Hang nélkül kétségtelenül…

Verónica (2017)

Ha egy beszélgetés során bedobjuk a „spanyol horror” szóösszetételt, az utóbbi tíz-tizenöt év termésének köszönhetően már sokkal kevesebben fognak furcsán nézni ránk. Mára a filmek világában kevésbé járatosoknak is eszébe…

Kriptozoológia – 24. rész – Kriptobotanika I.

Ahogy a zoológiának a botanika, úgy a kriptozoológiának a rejtélyes állatok helyett növényekkel foglalkozó testvér-tudománya a kriptobotanika. Nem annyira meglepő módon úgy tűnik, hogy a növényvilág valamilyen oknál fogva kevésbé…

Cold Skin (2017)

A Cold Skin a Hasadás (Divide) rendezőjének új filmje, ami lovecrafti alapokon nyugszik és egy fiatalember küzdelmét mutatja be az életben maradásért. A főszereplőnek a mindentől félreeső szigeten egy világítótorony menedékében kell szembeszállnia a tengerből érkező szörnyek hordáival. Hősünknek embert próbáló feladat legyőzni az ellenséget, életben maradni és megőrizni az emberségét és ép elméjét. A lassú, de kifejezetten érdekfeszítő történetet a gyönyörű fényképezés teszi még érdekesebbé! (tovább…)


Veres Attila – Odakint sötétebb

Veres Attila jött, látott és a 88. könyvhéten óriásit tarolt frissen debütáló regényével. Az Odakint sötétebb című első műve a lovecrafti horror és a vandermeeri szürreál szerelemgyermeke, legalább is a könyv ajánlója szerint. A szavak ígéretesek, ahogy a borító és a cím is. A kérdés csak az, hogy valóban sikerült végre egy magyar írónak is papírra vetni azt a fajta rettenetet amit az említett “mentorok” megismertettek velünk, és túlmutatni rajtuk, avagy csak egy újabb ügyesen felépített középszerű könyv reklámkampányának áldozatai lettünk? A válasz alant található…

(tovább…)


Interjú Somogyi Gáborral, az Azilum magazin főszerkesztőjével

A Black Aether magazin mellett a hazai Lovecraft rajongók polcait egy másik, hasonlóan színvonalas kiadvány is gazdagíthatja már egy éve. Az Azilum magazin új szerzők bemutatása helyett elsősorban Lovecraft munkásságára koncentrál, az őt inspiráló, illetve az általa inspirált szerzők, a művel alapján készült filmek bemutatását, olyan művek lefordítását célozza, amelyek magyarul eddig még nem voltak elérhetőek. A magazin ötödik száma a napokban jelent meg, ennek apropóján készítettünk interjút Somogyi Gáborral, a magazin főszerkesztőjével. (tovább…)


Banshee Chapter (2013)

    Banshee-Chapter2Egészen kitűnő promóciós fotók, izgalmas trailer, érdekfeszítő történet – minden adott volt ahhoz, hogy a 2013-as Banshee Chapter az utóbbi évek egyik legjobb filmje legyen. Mivel az iMDB-n is relatíve magas (legalábbis az általam átlagosan megnézett filmekhez képest – ami sokat elárul az ízlésemről :D) pontszámot kapott, magas elvárásokkal ültem le megnézni a teljesen ismeretlen Blair Erickson művét. Lássuk, sikerült-e megfelelni a kritériumoknak…

(tovább…)


Masters of Horror S01E02 – Dreams in the Witch-House (2005)(A Horror Mesterei – Rémálmok a boszorkánylakban)

ditwh_thumbHa azt mondom, hogy egy Lovecraft történetről van szó, ki más jöhetne szóba, mint Stuart Gordon? Aki esetleg névről nem ismerné, neki köszönhetjük a Re-Animator trilógiát, a Dagon – Az elveszett sziget és a Tágra nyílt elme című feldolgozásokat. Egy gyermekevő boszorkányos sztorit választott, főszereplőül pedig a Dagonban már bizonyított Ezra Goddent tette meg. A tovább után kicsit belemerülünk a történetbe, tartsatok velem!

(tovább…)


Re-Animator: 1942 (2008)

reanimator1942_thumbAhogy anno Clive Barker kultikusnak számító Hellraiser-jét a sokadik szánalmasabbnál-szánalmasabb folytatása után elérte a rajongói láz (Prophecy című vadhajtását lásd ITT), úgy ez a H.P. Lovecraft eredeti történetén alapuló klasszikus sem kerülhette el a sorsát… (tovább…)


Cthulhu (2000) (A dunwichi rém)

Cthulhu_thumbH. P. Lovecraft által teremtett transz-dimenzionális lényeket és az ezen alapuló rejtélyes kultuszt sokan sokféleképpen megpróbálták már vászonra álmodni – általában közepes sikerrel, bár akadt néhány irtó klassz produkció is -, de azt hiszem ez alkalommal sikerült megtalálnom az egyik, ha nem a legcsúfosabb adaptációt… (tovább…)


Die Farbe (2010) (A szín)

Ezúttal németek vették a fáradságot, és készítettek el egy újabb Lovecraft adaptációt, melyhez a Mester Szín az űrből című novelláját vették alapul.  Igaz, most szó sincs a békésen szunnyadó nagy öregek feltámasztásáról, hangulatában mégis hozza azt a hagyományosan lovecraft-i, misztikus és földöntúli borzongást, ami miatt végül is szeretjük a történeteit. (tovább…)


The Whisperer In Darkness (2011) (Suttogás a sötétben)

A technikai szempontból némafilmeket idéző, hangulatában pedig a természetfölötti borzongásban gyökerező, alig egy óra hosszú Call of Cthulhu sikerei után, a projektet tető alá hozó angol csoportosulás ismét összeállt, és elkészített egy újabb Lovecraft-epizódot. Teljes lényemmel drukkoltam nekik, de sajnos némiképpen csalódnom kellett, ugyanis a szintén fekete-fehérben forgatott, ezúttal viszont hanggal és CGI-vel gazdagított változat nem lett annyira hatásos, mint elődje. (tovább…)


Dagon (2001) (Dagon – Az elveszett sziget)

H.P. Lovecraft azonos című novellájának alapötletéből, illetve az Árnyék Innsmouth fölött című novellájából szintén merítve Stuart Gordon direktor úr mindent megpróbált bevetni, hogy valamennyire megijedjünk a szigeten lakozó furcsa népségtől, valamint azok természetfölötti mítoszától, de legfeljebb csak azt sikerült neki elérnie, hogy néhány perc után csendben konstatáljuk – ha addig be nem alszunk -, hogy no lám, itt egy újabb unalmas és középszerű Lovecraft feldolgozás… (tovább…)