idegen

let the right one in

Let he Right One In ((Låt den rätte komma in)) (2008) (Engedj be!)

Még a legelején szeretném leszögezni, hogy a zombik után a második legkevésbé kedvelt témám a horrorban a vámpíroké. Különösen a klisés, buta vámpírtörténeteket nem kedvelem, amiből annyira sok van, hogy…

The Body Snatcher (1945) (A hullarabló)

Az 1930-as évek sztárjait – Boris Karloffot és Lugosi Bélát – szerepeltető film egy valódi klasszikus 1945-ből. A korszak más filmjeihez hasonlóan A hullarabló is egy viktoriánus történetet dolgoz fel,…

Stephen King – Owen King: Csipkerózsikák (2018)

Stephen King a horror nagymestere évtizedek óta tartó kitartó munkásságával meghatározó személyéve vált korunk horror műfajának. Írás iránti szenvedélye már megfertőzte idősebbik fiát is, aki apja nyomdokaiba lépve, Joe Hill…

Serial Chillers XIII: Ismeretlen tettesek – 1. rész: JonBenét Ramsey esete

Rovatunk februári kiadása ezúttal is egy tematikára épül, e havi választásunk pedig az ismeretlen tettesekre esett. Ezek az emberek, habár szörnyű, kimondhatatlan dolgokat tettek, sosem buktak le, sosem nyerték el…

TranslatePasta #06 – Kecskeember (Anansi’s Goatman Story)

A most következő creepypastát Blissenobiarella kollegina ismerősei ajánlották figyelmünkbe néhány hete. Habár a történet valóban elég “creepy” a maga nemében, azért néhány dolgot megjegyeznék. A fordítás alapjául szolgáló verziót a…

10 könyv 2018-ból, amit el kell olvasnod!

A 2017-es könyvajánlónk sikerén felbuzdulva idén is úgy döntöttünk, hogy összegyűjtjük nektek, a tavalyi év 10 legérdekesebb horror és sci-fi irodalmi művét, amihez idén már a darkfantasy műfaj is becsatlakozott, illetve…

Glass (2019) (Üveg)

Már egy jó ideje közhelyesnek számítanak azon fejtegetések, amelyek M. Night Shyamalan hektikus teljesítményét hivatottak boncolgatni. Az indiai származású filmrendező alkotásainak minősége ugyanis szélsőségek közt ingadozik: olykor kiugróan magas szintű,…

Képtelen történetek, másvilági mesék (2018)

Mint minden évben, a Kaméleon Komix kétezer-tizennyolcban is egy fantasztikus kiadvánnyal rukkolt elő. A Világvégi mesék és a Mesék az ágy alól kötetek után Szűcs Gyula ezúttal kissé csavart a…

Stephen King adaptációk 2019-ben

Aki nem egy kő alatt élt mostanában, annak nagy valószínűséggel feltűnhetett, hogy az utóbbi években egyfajta hirtelen jött revival-hullámként mind több és több King feldolgozást kaptunk, az AZ című (remake)…

2019 top 10 legjobban várt horrorfilmje

2019 – Top 10 legjobban várt horrorfilm

Az év zárása a mérhetetlen mennyiségű bejgli és pezsgő elfogyasztása mellett kiváló lehetőséget biztosít az eltelt esztendő filmjeinek rangsorolására, és a következő 365 napban érkező új alkotások izgalommal történő listázására….

Bird box (2018)

Évekkel ezelőtt Josh Malerman gondolt egyet és zenészi karrierjét feldobva könyvet kezdett írni. Ebből lett a posztapokaliptikus horror, a Madarak a dobozban (KATT a cikkre), amit nemcsak a kritikusok, de…

2018 Top 10 – Szerkesztőségi toplista

Ragaszkodva a szokásokhoz, az idei év végén is jelentkezünk már-már hagyományossá váló toplistánkkal, amelyben a 2018-as esztendő legjobb alkotásait – filmek és sorozatok terén egyaránt – szeretnénk nektek összegyűjteni. Természetesen…

2036 Origin Unknown (2018) (2036: Származás ismeretlen)

Anélkül, hogy bármilyen információval rendelkeznénk egy filmről – a műfaját kivéve természetesen -, mire asszociálnánk egy olyan cím hallatán, hogy kettőezervalamennyi: bla-bla-bla? Jogosan feltételezem, hogy abban az esetben, ha a műfaj sci-fi, a zsánerre akár minimális rálátással is rendelkező kísérleti alanyunk jó eséllyel a 2001: Űrodüsszeiát fogja rávágni válaszul? Ha pedig mondani kell egy színészt/színésznőt, aki komoly hatással volt az ifjú sci-fi rajongókra az elmúlt két évtizedben, sok hozzám hasonló kocka elsők között említené Katee Sackhoff (nyilván a Battlestar Galactica Starbucks-ának szerepében) nevét. Tehát adott egy alig burkolt utalás egy klasszikus sci-fire és egy kevésbé burkolt felhívás némi nerdy nosztalgiázásra. Lássuk, hogy Hasraf Dulull első nagyjátékfilmje, a 2036 Origin Unknown vajon érdemes-e a figyelmünkre vagy csupán egy jókora blöff, aminek hiányosságait még a mikroköltségvetés sem indokolhatja!

(tovább…)


UFO (2018)

Éppen a minap beszélgettünk UFO-fan kollégámmal, Absvrd-dal arról, hogy vajon manapság mivel is lehetne megfogni a téma iránt fanatikus nézőket, mint például minket. Jó rég volt utoljára olyan alkalom, hogy egy olyan tényleg igazán jó alkotást kaptunk volna az idegenekről, amely egyszerre volt minőségi és rémisztő. Azt sejtettük, hogy a Scully, vagyis Gillian Anderson által fémjelzett 2018-as UFO nem feltétlenül megy majd el ebbe az irányba, mégis gondoltuk, hogy a név kötelez, így abban egyetértettünk, ennek a darabnak illene megütnie egy közepesnél lényegesen jobb szintet. Lássuk, ez sikerült-e!

(tovább…)


Devil’s Gate (2017)

Ha valaki minden háttér-információ, kutakodás vagy önjelölt kritikusok firkálmányainak elolvasása nélkül látna neki Clay Staub elsőfilmes rendező Milo Ventimiglia nevével fémjelzett Devil’s Gate (más néven Abduction) című filmjének, érdekes meglepetések érhetik. Ahogy a cselekmény kibontakozik, a néző úgy válik egyre türelmetlenebbé: “Most akkor mi is lesz ez? Egy világvégi, poros farmon játszódó slasher, egy démonos, megszállós akármi, esetleg csupán egy misztikus köntösbe bújtatott bűnügyi thriller vagy netán valami más? Ennek tükrében tehát kérnék mindenkit, ha nem kíváncsi igazából nem is spoiler spoilerekre, akkor csak nézze meg a cikk végén a pontszámot, és döntsön az alapján: felül-e az ördög ezen hullámvasútjára?  (tovább…)


Infini (2015) (Mentőakció)

Egy darabig úgy terveztem, hogy a Shane Abbess (a nem túl jó emlékű Terminus producere) által írt és rendezett ausztrál sci-fi horror, az Infini bemutatását az “Azért néztük meg, hogy nektek ne kelljen” frázissal nyitom majd, melyet kielégítően szellemesnek találtam erre a célra. Történt azonban, hogy időközben újranéztem a filmet, elolvastam néhány laikus kritikát is és arra jutottam, hogy talán nem veszem el mindenki kedvét rögtön az első mondatommal. Félreértés ne essék, másodjára nézve sem lettem libabőrös az Infini rendkívül mélyen szántó mondanivalója által generált katartikus élménytől, de azért az is világossá vált, hogy az összelopkodott, félkésznek tűnő sztori és a legalábbis kérdéseket felvető megvalósítás ellenére, valamiért sokakat mégis megfogott ez az alkotás és ki vagyok én, hogy mindjárt az elején ítéletet mondjak valamiről, amit lehet, csupán én nem vagyok képes értékelni. (tovább…)


The Gracefield Incident (2017)

Amikor a magyar híroldalak első beharangozóit olvastam a Gracefield Incidenttel kapcsolatban, rögtön megjött a kedvem hozzá. ” Ha nem bírtad az Ideglelést, ne nézd meg az új ufós horror trailerét” – hirdette például a 24.hu. Noha az előzetes valóban hatásosra sikeredett, a “poénok” egy részét már ekkor ellőtték a készítők, vagyis azt már az elején kijelenthetjük gyorsan, hogy a GI távolról sem az a fosatós, ufós horror lett, amelyre vártunk. Ettől eltekintve azonban jóra, nézhetőre sikeredett.

(tovább…)


Unaware (2010)

unaware-150Nem tudom, hogy melyik kollégám hogyan írja a cikkeit, de azt figyeltem meg, hogy merőben más gondolataim támadnak, ha a mű megnézése után rögtön pennát ragadok, mintha várnék egy hetet vele. Na, a mostani film esetében még egy hét elteltével is ugyanazt a faktort tudom elmondani, amely alapjaiban teszi tönkre a jó alapgondolatot. Az Unaware kapcsán igencsak ambivalens érzéseim vannak, mert bár sikerülhetett volna simán egy 8/10-re, végül a low-budget megfelezte a pontszámát.

(tovább…)


Without Warning (1980) (Fenyegetés)

wwarining_thumbA címben említett fenyegetést – egészen pontosan ugye figyelmeztetés nélkül-t, ha korrekt fordítást szeretnénk – nem igazán éreztem át, viszont Greydon Clark egykori horror-színész eléggé sci-fi beütésű mozijában a retro hangulat igencsak eluralkodott rajtam, amikor megpillantottam a frizbiként repkedő, fogakkal és nyúlványokkal ellátott űrbéli lényeket, haha! (tovább…)


Dark Universe (1993) (Sötét univerzum)

DarkUniverse_thumbAz 1979-ben bemutatott Alien sikere után szinte minden második sci-fi/horror a testbe bújó, és onnan előtörő idegen lény tutira menő receptjét kezdte el másolni, ami alól bizonyos szempontból ez a film sem kivétel. Amiben viszont különbözik, hogy az első öt percet nem számítva, teljes mértékben a Földön játszódik, szóval ennyit a galaktikáról meg a sci-fi környezetről. (tovább…)


Skinwalker Ranch (2013)

A science fiction és a horror határmezsgyéjén lépkednek az idegenes elrablós filmek és mintha a komolyabb költségvetésekből rendre kimaradnának, legfőképp az indie filmgyártók próbálgatják magukat, veszik elő ezt a formulát. A témához pedig a mostanában folyamatosan előtérbe kerülő found footage, avagy kézikamerás bemutatást használták, ami összességében egyáltalán nem volt hátrány, sőt, jótékonyan képes volt elfedni bizonyos helyzetekben a költségek hiányát. Mindez azonban nem elég ahhoz, hogy kimagasló, de legalábbis nagy rajongói bázissal rendelkező alkotássá válhasson egy mozi. Nézzük meg közelebbről, hogyan sikerült vegyíteni a különböző alapanyagokat.

(tovább…)


Dark Skies (2013) (Sötét égboltok)

darkskies_thumbA kilencvenes években volt nagy divatja a földönkívüliek általi elrablásoknak – akkoriban kismililó ilyen esetről olvashattunk az újságokban, vehettük kézbe az eltérítettek által írt könyveket, tematikus köteteket, de a médiában is rendre előkerültek a hivatalos és nem hivatalos ufó-kutató csoportok ténykedései. Aztán a kétezres évekre eltűntek a köztudatból, sőt maga az egész ufó-jelenség is valahogy megfakult, talán mert kihunyt az újdonság varázsa, emellett szinte már annyira beleépült a köztudatba, hogy senkit sem érdekelt különösebben. Filmünk is egy ilyen rejtélyes esetet dolgoz fel, modernizált formában – mindehhez pedig a Paranormal Activity, az Insidious, és a Sinister producerei bábáskodtak, ami azért jelent valamit. (tovább…)